Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)

2015-12-03 / 35. szám

Újpesten mindenki a helyére került

Balajcza Szabolcs még a negatív szériában lévő Újpest kapusaként nyilatkozott a Videoton elleni vereség után. Az újpestiek akkoriban kilenc fordulón át nem tudtak nyerni. Az utóbbi hetekben nagyot változott a világ a Megyeri úti gárdánál. Vajon mi történt, hiszen látványosan javulnak az eredmények.- Elsősorban az, hogy a vezetőedzőnk mindenkinek megtalálta a helyét a csapatban - válaszolta Balajcza Szabolcs. - Balogh Balázs például jól játszott középen, de mivel a szélen voltak hiányosságaink, kikerült oda, és ott is jól teljesít. A két védekező középpályásunk is remekül megérti egymást. Azok pedig, akik le voltak maradva fizikálisán, mostanra utolérték magukat. Hazard például mostanra tudja hozni a dinamikus, gyors játékát, de mondhatnám a gólvágó Diagne-t is.

Balajcza annak idején az igazi vezéregyéniségeket is hiányolta a pályáról, akik a nehéz pillanatokban ki tudják segíteni a többieket.- Litauszki Robit említeném, hiszen remekül összefogja a védelmet, kevés gólt kapunk. Balogh Balázs is meghatározó egyéniség az öltözőben és a pályán is, pedig fiatal játékosokról beszélünk - véli a kapus.

A rutinos kapus szerint a megfelelő hozzáállás és a támadások felvállalása a siker titka, ahogy a korábbi győzelmekkor is.- A sorozat a Békéscsaba és a Vasas ellen kezdődött, amik szintén értékes győzelmek voltak, hiszen a kötelezőt be tudtuk húzni. Kellett a Haladás elleni győzelemhez, hogy viszonylag korán gólt rúgjunk, de az is, hogy ne álljunk vissza utána. De remélem, ez még nem a maximum a csapattól.

De hátra van még a listavezető Ferencváros elleni rangadó.- A bajnokság előtt a dobogó volt a cél, amikor kilenc fordulón át nem nyertünk, persze sokan megmosolyogtak minket, de látni kell, hogy a tizenkét csapatos mezőnyben egy-két győzelemmel könnyen nagyot lehet lépni felfelé. Sokan kérdezgetnek már, mi lesz a Fradi ellen a szezonzárón, de egyelőre ezzel még nem foglalkozunk, majd ha eljön az ideje - tette hozzá Balajcza Szabolcs, (rangado.hu/gg)

Kéméndy Ernő, az UTE első magyar atlétabajnoka

1896-ban avatták fel Budapesten a Millenáris pályát. Itt, valamint az Orczy-kertben zajlottak a századvég első szabadtéri atlétikai

versenyei. Ebben az időszakban az UTE, a palotai erdőben megrendezett tornaversenyein - kiegészítő programként - atlétikai bemutatót szervezett. Legnagyobb sikere a rúdugrásnak volt, ahol a győztes 210 cm-t ugrott. 1901. június 30-án rendezte meg egyesületünk az első nyilvános atlétikai versenyét. A pályát a verseny délelőttjén a versenyzők saját maguk alakították ki. Kimérték a futószámok távjait, megásták a magas- és távolugrás helyét, kijelölték a start- és célvonalakat, a súlydobó négyszöget. Reggeltől

délig ástak, fúrtak, faragtak, meszeltek, hogy aztán délután versenyezzenek.

Egy-egy sportoló 4-5 számban is indult. Kéméndy Ernő, a verseny pályabírája négy aranyérmet szerzett. A Magyar Atlétikai Szövetség 1903-ban vette hivatalos nyilvántartásba az Újpesti Torna Egylet atlétáit és három évvel később, 1906-ban Kéméndy Ernő megnyerte a klub első atlétikai bajnokságát.

Születésének 135. évfordulóján emlékezünk a bajnokra. (GG)

Elbúcsúztatták Várhidi Pált

A Megyeri úti temetőben szerettei, barátai és a szurkolók elbúcsúztatták Várhidi Pált, az Újpest legendás labdarúgóját, aki november 12-én, életének 85. évében hunyt el. A római katolikus egyház szertartása szerinti búcsúztatást megelőzően Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere beszédében kiemelte, Várhidi Pálnak sikerült az, ami csak keveseknek - már életében legenda lett.- Bajnok volt és bajnokokat nevelt. Csapatember volt és csapatot épített. Legenda lett, mert nemcsak tehetsége vitte előre, hanem a szíve és lelke is. Ezért nem

pusztán csak felvillanó, majd lehanyatló sztár lett, amiből ma szó szerint annyi van, mint égen a csillag, hanem az életünk része, a történelmünk halhatatlan alakja. Ha a Várhidi Pál nevet hallom, nekem két szó jut eszembe: Újpest és bajnok - mondta Wintermantel Zsolt.

Várhidi Pál ahhoz a labdarúgó-nemzedékhez tartozott, amely világszínvonalat képviselt, így korának bármely nemzetközi klubcsapatában vagy válogatottjában megállta volna a helyét játékosként és edzőként egyaránt. Az egykori védő játékosként kizárólag a lila-fehéreket erősítette, 1949 és 1965 között játszott a Megyeri úton. A tízszeres válogatott Várhidi a cserepadon ült az Aranycsapat legendás londoni 6-3-as győzelme alkalmával, illetve tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes válogatott keretének, az 1960-as római olimpián pedig bronzérmet szerzett a nemzeti együttessel.

Vezetőedzőként 1973 és 1980 között négy bajnoki címet szerzett az Újpesti Dózsával.

Nyugodj békében Pali bácsi! (g)

ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: W W W . U J P E S T . H U | TOVÁBBI FOTÓK: FAC EBOO K . H U/U JP E ST . K APÓ SZTAS M EG YER 13