Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)
2015-03-19 / 10. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM, 2015. március 19. KulTérKép József Attila-díjat kapott Szondi György A nemzeti ünnep alkalmából, március 13-án, pénteken, művészeti és újságírói teljesítményeket elismerő díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelkedő irodalmi, költői, írói, műfordítói, irodalom- történészi munkájáért József Attila-díjat kapott Szondi György költő, műfordító, művelődéstörténész. Az újpesti székhelyű Napút folyóirat főszerkesztője 1999 óta vezeti a kulturális, művészeti kiadványt. 2003-tól egy k betűvel bővült a Napút, s az így létrejött Napkút Kiadó már könyvkiadással is foglalkozik. A kiadásnál náluk nem kifejezetten a nagy neveken van a fókusz, szívesen foglalkoznak elsőkönyves vagy éppen kevésbé ismert szerzőkkel, és a hazai kisebbségek kultúrájával. A folyóirat sokszínűségéről, befogadó szemléletéről és váltakozva jelentkező tizenhét rovatáról ismert. Legújabb, januári-februári száma év elején jelent meg Átajjába (Népek humora) címmel, melyben Szondi Györgytől bolgár anekdotafordításokat olvashatunk. Ezúton szeretnénk gratulálni a neves művésznek, akire Újpesten, Magyarországon és Bulgáriában is büszkék az emberek! V. G. Egerek és emberek Április 4-én ismét bérletes előadás lesz az Újpest Színházban. 19 órától Csiszár Imre, Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes Művész rendezésében az Egerek és emberek című színművet viszi színpadra a Turay Ida Színház társulata. Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági válság idején vándormunkások járják az országot. Az értelmes George és bivalyerős, ám szellemileg visszamaradott társa. Lennie is munkát keresve sodródik tanyáról tanyára. George saját tanyáról álmodik, ahol nyulat is tenyésztenek, amit Lennie annyira imád. Sikerül munkát kapniuk a Tyler farmon. A többi munkás hamarosan kipécézi magának Lennie-t. Különösen Curley, a főnök fia jár élen a piszkálódásban. A férfi csinos és kikapós felesége azonban kedves a mamlasz férfival.-George hiába figyelmezteti, hogy maradjon távol a nőtől. Kossuth kifli A klasszikus magyar kosztümös filmek kedvelői valószínűleg alaposan meglepődtek, amikor március 15-én este a Duna Televízióra kapcsoltak. A műsorújság új, nagyszabású történelmi kalandsorozattal kecsegtette őket, de a Kossuthkifli jóval rágósabb falatnak bizonyulhatott, mint a közkedvelt Jókai-adaptációk. A magyar filmes hagyományoknak köszönhetően egy kosztümös produkciótól a nagyérdemű elsősorban tiszteletteljes komolyságot várna el - pláne akkor, ha nevezett mű nemzeti ünnepünkön debütál, és hazai szinten jelentős, 800 milliós büdzséből készül -, a Rudolf Péter rendezte széria ehhez képest nemigen hajlandó komolyan venni magát. Mindez az alapanyag érdeme is: Fehér Béla 2012- es, azonos című regényében tucatnyi műfaj és hangnem zsúfolódik egybe, úgymint kaland, vad- romantika, mese, szatíra, és némi Jókai-paródia. Az 1849 májusában játszódó történet szerint Kossuth seregének egyik őrnagya, Swappach Amádé, szerelme, Estilla társaságában, Pozsonyból Debrecenbe próbál eljutni, hogy a lány apja, Vödric Demeter cukrászmester által készített harminc rúd bejglit leszállítsa a megrendelőnek, aki az őrnagy sejtése szerint osztrák kém. Az első epizódból ítélve Rudolf Péter sorozata is a regény hol mágikus realizmusba, hol rejtői abszurdba hajló stílusát követi. A könyv kitalált szavakkal feldúsított, ál-népies nyelvezetét is átveszi, ami nem könnyíti meg elsőre a történet szálainak kibogozását. Borítékolható, hogy sokaknak nem lesz elég türelmük ahhoz, hogy felvegyék a fonalat és a tempót, pedig a hatrészes Kossuthkijli egy esélyt mindenképpen megérdemelne. Nem csak a -» jeles színészgárda, vagy a dicséretesen profi díszletek és kosztümök, hanem az alkotók bátorsága miatt is. Rudolfék mertek valami mással és újjal kísérletezni, és ez akkor is megsüvegelendő, ha végül nem jön be a számításuk. B. S.
