Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)
2015-01-22 / 2. szám
Köztér Hadd legyek ma lila! Ki irányítja a sorsunkat? Örkény István Pisti a vérzivatarban című darabja a huszadik század magyar történelmének sajátos artikulációja. Egyrészt a hétköznapi ember szemszögéből láttatja a történelmet, másrészt viszont épp arra törekszik, hogy kimozdítson bennünket a közhelyekkel, féligazságokkal, panelekkel körülbástyázott komfortzónánkból. Ki irányítja a sorsomat? Ezt a kérdést biztosan felteszi magának az, aki elolvasta a művet és az is, aki csütörtök este megnézi az Ady Endre Művelődési Házban a darabot. Állítólag nem mindig jó a könnyű sors, személyiségfejlődésünkhöz, a megerősödéshez, folyamatos tanuláshoz nagyon fontos, hogy legyenek hullámvölgyek, nehéznek, szinte megoldhatatlannak látszó feladatok az életünkben, néha. (Inkább legyen néha, mint gyakran.) Átvészeljük, megoldjuk, erősödünk, okosodunk, fejlődünk, satöbbi. Elméletben mindenki tudja, hogy így van ez, de vajon elhiszi-e, akit körbefog a félelem, magány, kiszolgáltatottság, hogy így jó minden? Át kell vészelni, meg kell erősödni, és hinni, hogy csak rajtunk múlik, milyen lesz a jövő. És tudni, hogy senki sincs egyedül. Létezik egy intézmény Újpesten, ahol gyerekek élnek szeretetben, vidámságban, törődésben, biztonságban. A hely Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye - Gyermekek Átmeneti Otthona. Olyanok élnek itt, akik sajnos a családjukban nem mindig kapják meg azt, amihez joguk lenne. Intézményvezetőjük szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a gyerekek megtudják, meglássák: létezik szebb folytatás, lehet majd könnyebb a sors. Az itt élők, az újpestiek összefogásának köszönhetően, havi rendszerességgel jutnak el fontos kulturális, szórakoztató és ismeretterjesztő programokra. Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Az ünnep különleges alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk nemzeti, kulturális, szellemi értékeinknek. Értékeinknek, úgy egyáltalán. A gyerekeknek is nagyobb figyelmet szentelünk, hisz ők jelentik a folytatást. Rajtunk múlik, milyenek lesznek, rajtuk pedig a jövő múlik majd. Ezeken a gyerekeken például, a nevelőotthonból. Vagy azokon is, akik szintén az összefogásnak köszönhetően, épp január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a Cseritivel eljuthattak a Nagycirkuszba vagy megismerkedhettek Kemény Henrik halhatatlan művészetével, az évszázados múltú vásári hagyományokkal. De főleg Vitéz Lászlóval, a piros sipkás, vidám fickóval, aki palacsintasütőjével tanítja móresre az Ördögöt és a Halált. A kultúra, a hagyomány összehoz, megerősít. A művészet menedék. Egy jó könyv, színházi előadás, a zene, a kép, a megfelelő mélységekbe és magasságokba terjedő hangok erősítenek, megtisztítanak, utat mutatnak, és bár tudom, hogy ez a bekezdés már kezd kicsit romantikus lenni és „belilulni", mégis megengedem ezt ma magamnak, mert ünnep van. A nemzeti hovatartozás és összetartás egyik legfontosabb ünnepe. Az újpestiek már számtalanszor tanú- bizonyságot tettek arról, mennyire összetartó a közösség és hogy az összetartás milyen kimagasló eredményeket szülhet. Hogy most csak egyet említsek a közelmúltból: a Magyar Olimpiai Bizottság ösz- szegyűjtötte, hogy a londoni és a riói olimpia között nagyjából fél távnál, a 2014-es esztendőben, hogyan teljesítettek sportolóink a világ- és Európa-bajnokságokon az olimpiai versenyszámokban. Az eredmények alapján kiderült, az UTE a legsikeresebb egyesület 2014-ben! Vagy itt van például egy új lehetőség az összefogásra: A „MegSzépülAVárosom" kezdeményezéssel most személyesen is hozzájárulhatunk a város további fejlődéséhez. A január 31-éig tartó online szavazáson a legtöbb voksot kapó város vagy kerület egyik közterületét az ÉpítkezemFelújítok munkatársai a saját költségükön fogják majd megszépíteni. Szavazzunk Újpestre! Hajrá lilák! T. E. Gyermekprogramok a Magyar Kultúra Napján A Magyar Kultúra Napja, január 22-e, különleges élmény az Újpesti Cseriti gyermekeinek. A nagyobbak 14 órától a Fővárosi Nagycirkusz ünnepi műsorát nézhetik meg. A régi idők fényét idéző Magyar Cirkuszcsillagok című műsor olyan sztárokat vonultat fel az arénában, akikre az elmúlt években, évtizedekben a legbüszkébbek lehettünk. Fellép Pintér Tibor a Magyar Lovas Színház művészeivel. Az előadásban - születésének 130. évfordulójának alkalmából - különleges műsorblokkal emlékeznek meg a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar cirkuszművészéről, a gyerekek kedvencéről, Zoli bohócról. A fiatalabb korosztály 15 órától a Vigadóban mulathat, a Szervusztok, pajtikák! című bábelőadáson. Kemény Henrik, Kossuth-dí- jas, egyedülálló tehetségű vásári bábos a Korngut család évszázados hagyományát folytatva harmadik generációs bábjátékos volt. Nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott. Kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, de nagy hatást gyakorolt a kortárs magyar bábművészetre is. Tagja volt az Állami Bábszínháznak. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel. Legnépszerűbb bábfigurája Vitéz László, a piros sipkás, vidám fickó, aki palacsintasütőjével tanítja móresre a „csokipofákat", azaz az ördögöket és magát a halált is. A művészetének hagyományait eleveníti fel a Vigadóban bemutatott előadás. A programhoz kapcsolódik Kemény Henrik kiállítása a Vigadó Galériában. D.V.
