Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-06-27 / 25. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - Vili. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM, 2014. június 26. Sport Magyar futballisták is kellenek Újpestre A lila-fehér szurkolók egyik ked­vence korábbi beosztásába tér visz- sza szeretett klubjához, az Újpest­hez. Kovács Zoltán sportigazga­tótól 2011-ben elköszöntek a Me­gyeri úton, de egy rövid vargabetű után - szintén sportigazgató volt Diósgyőrben - visszatért Újpestre. Nagy tervekkel érkezett.- Nagy örömmel tölt el, hogy visz- szatérhettem, de majd akkor leszek igazán boldog, ha előre tudunk lép­ni eredményességben és csapatépí­tésben is. Ehhez pedig néhány erő­sítés elkel a csapatban - kezdte Ko­vács Zoltán.- A menesztését követően gondolta, hogy egyszer majd visszatér Újpestre?- Ezer szállal kötődöm a lilákhoz, bevallom, reménykedtem abban, hogy egyszer hazatérhetek. Nem szakadtam el a futballtól sőt, Diós­győrben nagyon szép és sikeres évet töltöttem, amit köszönök minden­kinek. Ha Újpesttel az első évben ké­pesek leszünk hasonló dolgot mű­velni, akkor boldog leszek. És jöhet a folytatás, mert én hosszú távra ter­vezek a klubnál.- Miért jött el a borsodi klubtól?- Szeretném leszögezni, senki sem csábított el Diósgyőrből. Már hóna­pokkal ezelőtt eldöntöttem, bármi lesz is a szezon vége, elköszönök. Olyan ember vagyok, aki keresi a kihívásokat, és Újpesten akad ebből bőven.- A tulajdonos, Roderick Duchatelet tehát belátta, hogy újpesti kötődé­sű emberekre is nagy szüksége van a klubnak?- A mai világban az nem elég, hogy valaki, teszem azt, újpesti kö­tődésű. Mert nem jelenti azt, hogy valamilyen tudásnak vagy tapaszta­latnak a birtokában van. Remélem, hogy nem emiatt esett rám a válasz­tás, és egyébként az sem titok, hogy egy évvel ezelőtt már beszélgettünk. Akkor nem jött össze, mert nem azt éreztem, hogy a munkámra és Ko­vács Zoltánra van szükség. Most azt érzem, hogy megvan a kellő szabad­ság és az anyagi háttér is a munkám elvégzéséhez.- Nagy tervekkel érkezett. A siker­hez azonban a terv nem elég. Teljesít­mény kell, jó szereplés és jó foci. De, ezzel a gárdával...- Egyértelmű, hogy a csapat erő­sítésre szorul, mert talán még szé­gyenteljesnek is mondható, de min­denképp tarthatatlan, hogy egy Új­pest a tizenharmadik helyen végez a bajnokságban. Most nagyot kellene előreugrani, ami nagyon nehéz lesz, de ha tudunk erősíteni, amire az ígé­retet megkaptam, az anyagi keret biztosítva van ehhez, akkor előke­lőbb helyen fogunk tudni végezni. És ha megfelelően építkezünk, nagyot tudunk majd ugrani. De egyelőre még ne a dobogóról álmodjunk.- Célok nélkül minek dolgozni? És álmodni is szabad...- A reális célkitűzés a következő évben az lehet, hogy mindhárom versenysorozatban sokáig ott le­gyünk, és a bajnokságban a legjobb hatban végezzünk. Az külön öröm lenne, ha sikerülne megvédeni a Ma­gyar Kupát, vagy a Ligakupában to­vább eljutni.- A játékosok vásárlásában mek­kora önállóságot kap?- Remélem, hogy nagyot.- Erősítsen meg, magyar játéko­sokban is gondolkodik.- Nebojsa Vignjevictyel folyama­tosan egyeztetni fogunk, a végső döntés pedig a tulajdonosé, mert a pénzt nyilván ő adja. Ha a szakmai döntés az edzőre és rám lesz hagy­va, akkor olyan nagy baj nem le­het. Biztos vagyok benne, hogy kel­lene jó magyar játékos, mert nincs egy erős gerinc az öltözőben. Ha van egy gerinc, amelyet pozitív sportem­berek alkotnak, akkor köréjük köny- nyebb beépíteni tehetséges fiatalo­kat, akik akár lehetnek külföldiek is. Ezzel nincs baj, akkor van gond, ha a külföldi nem megfelelő minőséget képvisel. CG Szilárdi Katalin: előre kell tekintenünk! Felbomlott a Dombi Rudolf-Kökény Roland olimpiai bajnok kajakpáros. Mindketten mással és másik egységben folytatják a versenyzést. Szilárdi Ka­talin, a bajnokpár eddigi edzője kendőzetlenül beszélt a történtekről.- A szakítás nem egyik napról a másikra jött létre - kezdte. - Roland a londoni olimpiai győzelem után úgy döntött, hogy egyéni edzéseit korábbi edzőjé­vel, Kiss Istvánnal folytatja, aki ugyan szintén remek csoportot edz, de így én Rolandnak csak a párosbe­li munkáját láthattam. Ez cseppet sem szerencsés, hiszen a páros edzéseket csak a teljes edzésmunka ismeretében lehet normálisan megtervezni. Sem az egyesben mért időit, sem az orvosi mérések ered­ményeit nem ismertem már abban az időszakban, és ez szakmai szempontból sok bizonytalansági té­nyezőt hordozott magában. Bár ami a páros edzé­seit illeti - tette hozzá Szilárdi Katalin -, azokat Kö­kény Roland fegyelmezetten elvégezte. Az olimpiai aranyérmes páros eredményei azon­ban egyre romlottak. Az Európa-bajnoki ötödik, a világbajnoki harmadik helyezésük és a szegedi vi­lágkupán elszenvedett vereségük - a dobogóra sem fértek fel - után már lehetett problémákról hallani, de az i-re a pontot a szegedi válogatóversenyen tör­téntek tették fel.- A verseny feladása lezárta a párosuk történe­tét - jelentette ki Szilárdi Katalin. - A kajakosok kö­zött ismeretlen fogalom a feladás, kivéve, ha egész­ségügyi probléma miatt történik. Dombi és Kökény a versenyből gyakorlatilag kiszállva utolsóként értek a célba, ami egy olimpiai bajnok párostól elfogadha­tatlan. Döntöttem, döntöttünk, nincs értelme, hogy együtt folytassák. Nekem más feladatom nem lehet, mint hogy a versenyzőm, vagyis Dombi Rudi érdeke­it nézzem. Őt kell védjem, belőle kell kihozzam a ma­ximumot. Az edzőkollégák egyébként megerősítettek abban, hogy nekem az egyéni érdekeket kell figyelem­be vennem, hiszen a tanítványnál nincs fontosabb. Et­től még nagyon sok sikert kívánok Rolinak, találja meg az új párját, nyerje meg a válogatót, és maradjon mi­nél tovább a sportágban. Nekem viszont a jövőre kell koncentrálnom, ebben a sportágban pedig a negyedik helyek nem megfelelőek - jelentette ki Szilárdi Katalin. Az edző és tanítványa már előretekint. A tervek szerint Dombi Rudolf a jövőben Boros Gergellyel ül egy hajóba, akivel a szegedi világkupán 500 méteren nagyon jól teljesített. Dombi egyébként nagyon jó ál­lapotban van, hiszen az egyes számokban is a legjob­bak között végzett a válogatóversenyen. (gergely)

Next

/
Oldalképek
Tartalom