Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-11-13 / 40. szám

1 Mozaik Márton-nap Ételkóstoló a ludak társaságában Az újpesti piac a hagyományőrzés és -ápolás egyik fellegvára. A kereskedők és a piacfelügyelőség mun­katársai rendszeresen ételkóstolókkal elevenítik fel a jeles napokat és a népszokásokat. Az eseménynap­tár az őszi lecsófesztivál után a Márton-napi libafalatok elkészítésére emlékeztetett. Közel ötszáz vendég­re terítettek, óriási tálcán sorakoztak a friss kenyérre kent libazsíros-májas finomságok, nagy tálakból fo­gyott a libatepertő. A kínálóteraszon két szép, gömbölyödő, karácsonyra még tovább hizlalandó libát is megcsodálhattunk az aprónéppel együtt. A piaci kavalkádban dr. Molnár Szabolcs alpolgármester is feltűnt, a hosszú sor mentén érkezett a kínálóasztalhoz. - Nagyon sokan kíváncsiak most is a Márton-napi ételkóstolóra, ami azt jelzi, hogy a piac kezdeményezése egy cseppet sem veszített vonzerejéből. Az önkormányzat a jövőben is támogatni fogja a hagyományápolás eme módját - fűzte hozzá az ezúttal családi kíséret nélkül vásároló alpolgármester. B X Új rovatunkban hétről hétre Önöket is megkérdezzük a városban zajló esemé­nyekről, ünnepekről, hétköznapokról vagy épp akár az időjárásról. Márton-nap táján adott a kérdés: mit jelent Önnek Márton-nap? Hisz-e a hozzá kapcsolódó népi hagyományokban?- Ennek a napnak különös eredete van. A legismertebb hagyomány, amelyet magam is őrzök: aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezik. Sőt, ez a nap az újbor „bírája" is. Bár ehhez a naphoz több más népi megfigyelés is kötődik, legtöbbünk szá­mára Márton (november 11.) a libahúst és a lakomát jelenti - válaszolta kérdésünkre Molnár Noémi Marina angoltanár. MOA Utcáról utcára Aradi utcai gyökerek Újpesten közel háromszáz elneve­zett közterületet találunk. Soroza­tunkban arról kérdezzük az újpestie­ket, tudják-e, kiről, miről kapta a ne­vét az utca, ahol otthonuk található. Az újpesti városneveket rejtő utcanévbokornak a Pozsonyi úton is áthajló ága az Aradi utcába vezet bennünket, s a városnevekből alkotott közterüle­tekre hívja fel a figyelmet.- Újpest egyik legrégebbi utcájában járunk, negy­ven évvel a település alapítását követően volt már itt utca, az Ó utca - emlékeztet erre a panelházak között a zalacsányi születésű T. Selmán Ilona, akit a helybéliek az Újpesti Művészek Társaságának elkö­telezett és számos kiállításon részt vevő tagjaként tartanak számon, férjével, Tóth Lászlóval és fiával, Tóth Péterrel együtt. A festőművészhármast kiegé­szíti a papír- és farestaurátorként szintén aprólékos művészi munkát végző Zsuzsa lányuk. Az Aradi utcáról szólva elsőként szinte mindenki Arad városára és az aradi vértanúkra gondol.- Szívmelengetőbb témákról szólva, Aradon szü­letett Tóth Árpád költő, Jávor Pál színművész vagy Vilhelm Károly Munkácsy-díjas festőművész - eme­li ki Ilona asszony. - Aradi utcát sok helyütt találunk, az elnevezés Újpesten a Pozsonyi, a Kassai, a Temes­vári a Nagyváradi utcákéhoz hasonlóan hajdanvolt magyar városok emlékét őrzi az utókornak Trianon óta. Történelmi tény az is, hogy a városalapítás évé­ben, 1907-ben Temesvár, Pozsony és Budapest után Újpest a negyedik helyen állt az ipari termelés nagy­ságát tekintve. Közel negyven éve, hogy a Paksi Jó­zsef utcából (ma Perényi Zsigmond utca - a szerk.) az Aradi utcába költöztünk, mert így lett nagyobb lakásunk. A házunk előtt áll Berda József újpesti köl­tő mellszobra. A nyolcadik emeletről szép a kilá­tás, például a Könyves-gimnáziumra. Nagyon szere­tek tájat, vízpartot, utcarészletet festeni, amihez Új­pesten szerencsére találok még ihletet adó környe­zetet. Jól érezzük magunkat az Aradi utcában - tu­dunk meg további személyeset. - Minden közel van. A piac, az Újpest Galéria, a metró. Gyalog bejárha­tó minden. Annyira gyökeret vertünk itt, hogy a lá­nyunk a szomszéd lépcsőházban talált otthonra, a hatnék pedig a kőhajításnyira lévő Csányi utcában. Az unokák felvigyázásánál, szakmai és családi beszél­getéseknél nincsenek távolságok, s ez nagyon jó. Az Aradi utcában kisgyermekével sétáló anyuka, Zsuzsa, kérdésünkre úgy fogalmaz: - Abban biztos vagyok, hogy városnévből formálódott az utcanév, de nem tudom, mikor. Számomra mindig Aradi volt az Aradi utca, itt születtem, itt tanultam a Muki-su- liban, és a kisfiam, Márk is itt kezdi majd az ovit. Ezért kerestünk a szomszédos Munkásotthon utcá­ban, a szüleim közelében lakást. B. K Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Aradi utca (1882 előtt az Ó utca, a Csányi utca és az Árpád út, Új utca a Dugonics utca és Csányi utca között, 1919, Lőwy utca, 1906) a Dugonics utca 16.-tól az Árpád út 43.-ig. Arad: város Arad vármegyében. Ma Románia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom