Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-01-23 / 3. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - Vili. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM, 2014. január 23. Mozaik Ezt sütemények tésztájába, krémekbe, töltelékbe tehetjük. Kellemes ízt ad a gyümölcsteának is. A narancs héja sok illóolajat és színanyagot tartalmaz, ezt a tulajdonságát is használjuk ki. Lereszelhetjük, és megszárítva ízesítőként alkalmazhatjuk. A téli hónapokban a radiátorra téve pár szem szegfűszeget beleszórhatunk, egy kis fahéjdarabkával együtt finom illat lesz a lakásban. A megmosott narancshéjat pici kockákra vágjuk (citrom és mandarin héjával együtt is lehet), nádcukorral és kevés vízzel összefőzzük, végül csak a sűrű sziru- pos, puha kockák marad- nak. Üvegekbe töltjük. A hűtőben sokáFŐZZÜNK NARANCSLEKVÁRT A legolcsóbb és legkülönlegesebb lekvár. A szép, hibátlan narancsokat megmossuk, majd langyos vízben áztatjuk három napig úgy, hogy naponta leöblítjük, és tiszta vizet öntünk rá. A harmadik napon egy nagy edényben húsz percig főzzük az egész narancsokat, majd leszűrjük. Egycentis kockákra vágjuk, a magokat kiszedjük. Az aprított gyümölcsöt cukorral felfőzzük, (a cukor mennyisége attól függ, milyen édes a narancs), kevés citrommal, őrölt fahéjjal és szegfűszeggel ízesítjük. Sűrű lekvárt főzünk. Kedvünk szerint egy részét ledarálhatjuk, és üvegekbe töltjük még forrón. Gyorsan száraz dunsztba tesszük. Különleges ízt adhat a lekváros süteményeknek, desszerteknek. LETTNER ANNAMÁRIA dietetikus A narancs fenséges ízével, színével, illatával bearanyozza a téli hónapokat. A citrusfélék királynője. Magas C-vitamin- és rosttartalma kedvező az egészségre. A megpucolt narancsot fogyaszthatjuk gerezdekre szedve, felhasz- « nálhatjuk desszertek, hidegtá- JM lak, gyümölcssaláták díszítésé- re, vagy a levét kifacsarva italként. Ainarancslé jó ízesítő le- || hét teák, turmixok, gyümölcs- V levesek, mártások, pudingok íjkészítésekor. Utcáról utcára Egy elfeledett író nyomában Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdeztük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta a nevét az az utca, ahol otthonuk található. Tóth Dávidhoz, az újpesti születésű szobrászművészhez tartunk, a Vas Gereben utcába. Előtte próbát tettünk, a városközpontban kértünk segítséget a járókelőktől, hol is van ez az utca. Senki nem tudott a segítségünkre lenni. Az utca névadójáról sem fiatal, sem idős újpesti nem tudott érdemlegeset. A Megyeri temető közelében egy középkorú hölgynek már derengett valami - mintha a környéken lenne ez a szerinte költőien „furcsa nevű" utca.- A Megyeri útról nyíló, csendes utca a Vas Gereben utca, jómagam itt lakom a családommal, de ide is születtem - mondja Tóth Dávid szobrászművész, számos újpesti szobor, dombormű megformálója. Vas Gereben ezen a felvett nevén lett ismert, mert Radákovics Józsefként anyakönyvezték 1823 áprilisában Fürgédén. Dolgozott a Vahot-féle Pesti Divatlapnál, az Életképeknél, a Jelenkornál. Népies lírája tette divatos és felkapott íróvá. Ügyvéd és hírlapíró volt, a szabadságharcot követően Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők egyike. Szerkesztette a Nép Barátja című hetilapot, amelynél Arany János volt a szerkesztőtársa. Később megélt nehezebb időszakokat is, a családja pedig nélkülözéseket. Talán többet kellene olvasunk tőle. Bécshez közel temették el, és közel húsz évvel később lánya a Kerepesi temetőben helyeztette örök nyugalomra - tudjuk meg a legfontosabbakat az utca névadójáról. Majd személyes emlékekre terelődik a beszélgetés: - A párhuzamosan futó Fadrusz János utcában nőtt fel édesanyám, Péter Zsuzsa újpesti szobrászművész, -tanár. A nagymama telke, veteményeskertje volt itt, a Vas Gereben utcában. Ötven-hatvan éve kertes házak, gyümölcsösök-veteményesek uralták a tájat. A telek birsalmafái ma is teremnek - teszi hozzá Dávid. - Édesanyám első megbízásának tiszteletdíjából műtermet épített itt, majd amikor összeházasodtak apámmal (Tóth Béla szobrászművész - a szerk..), kis ház épült a műterem mellé. Kisfiúként furcsán ízlelgettem a szót, valahogy műnévnek gondoltam Vas Gereben nevét. A keresztnév nagyon idegen volt nekem, leginkább „Gereblyének" mondtam, annak legalább volt értelme. A környékbeli gyerekekkel naphosszat játszottunk az utcában, a mi gyerekeink már ezt nem tehetik, nagyobb lett a forgalom, benépesült az utca. Édesanyám iránti tiszteletből megtartottam a műtermet, ezért is maradtunk itt a feleségemmel, és ide születtek a gyerekek. Be kellett azonban látnom, hogy kőszobrászként nem leszek ideális szomszéd az alkotómunkával járó zaj, a por miatt, s ráadásul egy lovas szobor is nehezen fér ki a műterem ajtaján, ezért Verőcén alakítottam ki műtermet - ismerjük meg a jelen alkotóműhelyét. BK. Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Vas Gereben utca (Megyer, 1932) Szabolcska Mihály utca 12.-től a Megyeri út 68.-ig. Vas Gereben (1823-1868) regényíró volt.
