Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-04-17 / 15-16. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - Vili. ÉVFOLYAM, 15-16. SZÁM, 2014. április 17. Autó-motor Vigyázzunk egymásra! Egy felszólítás, amelyet érdemes meghalla­ni. Erre hívták fel a figyelmet április 12-én a IV. Szezonnyitó Motoros Curulással, amelynek idén is Újpest adott otthont. Szombaton, már a reggeli napsütésben meg­annyi vasparipa sorakozott a Váci úti Andretti Pizzéria előtt, amely a motorozás szerelmesei­nek közkedvelt találkozóhelye. Időt nem sajnál­va az ország legtávolabbi pontjairól érkeztek a résztvevők.- Szeretnénk felhívni az autósok figyelmét arra, hogy kezdődik a motorosszezon, és a tavasz- szal együtt kiröppenünk mi is a közutakra, foko­zottan óvatosabban közlekedjenek, figyeljenek ránk, és ezzel együtt mi, motorosok is legyünk körültekintőbbek, valamint előzékenyebbek, to­leránsak - hangsúlyozza Tamás Zoltán, a „guru- lás" szervezője. A találkozón nemcsak a motorok teljesítménye, hanem vezetőik kapacitása is fontos volt, ugyanis 10-től krémes-, 11-től pedig fagylaltevő versenyben mérték össze erejüket. A déli indulásra már több százan várták, hogy az előző évekével megegyező útvonalon megmutat­hassák, hogy az autósok mellett a két kerék hívei is elférnek az utakon, így az arra járók a Lánchídnál és a Hősök terén is találkozhattak a motoros kara­vánnal. Az esemény most is jótékonysággal egybe­kötött volt, kötszerekkel, vérnyomás- és vércukor- mérőkkel, nyakmerevítőkkel támogatták a mentő­robogósok munkáját. DÓMJÁN VIVIEN Madár a jégen Az Újpesti Közéleti Televízió Barátunk, az autó című magazinjának állandó rovata a Sztárok a Klubban, amelynek legutóbbi vendége Erdei Zsolt világbaj­nok ökölvívó, az újpesti Madárfészek Akadémia szakmai vezetője volt, akit a kollégák „jégre csaltak". Madár, hazánk eddigi legeredményesebb ökölvívója - bár rutinos vezető - eddig még nem próbálta ki az Autóklub oktatástechnikai pályáját, ezért Gyulai Kinga, az Autósélet főszerkesztője volt segítségére. A jeges utat imitáló pályán egy rántópad mozdít­ja ki haladási irányából a 30-40 kilométeres sebesség­gel haladó gépkocsit, amely ettől megpördül. Ebből a veszélyes helyzetből kell egyenesbe hozni az autót. Erdei Zsolt egy-két próbálkozás után sikerrel vette az akadályokat.- Kinga, milyen volt Zsolt mellett ülni? Cy. K: Kivételes tehetséggel van dolgunk, hiszen a tanpályán általában fél napig tart egy tréning, mire a vezetők eljutnak odáig, hogy meg tudják oldani ezt a feladatot. Zsolttal egyből a legnehezebb foko­zaton kezdtünk, és pillanatok alatt ráérzett, hogyan hozza egyenesbe a kocsit.- Csúsztál már meg közúton, Zsolt? E. Zs.: Elég sokat vezetek, de hál' istennek még komolyabb, balesetveszélyes szituációba nem keve­redtem. Ilyen pályán még sosem vezettem, és ret­tentően meglepett, hogy alacsony sebességnél is mekkorát képes pördülni az autó. Nagyon tanulsá­A jeges utat imitáló pályát minden autóvezetőnek ajánlja kipróbálásra Erdei Zsolt Kinga és Zsolt az autóban gos és hasznos volt a gyakorlat, közúton vízátfolyás­nál, felfagyásnál jól jöhet az itt szerzett tapasztalat. Nemcsak javasolnám minden autóvezetőnek, hogy próbálja ki itt egyszer magát, hanem majdhogynem kötelezővé is tenném, hiszen életet menthet.- Mióta van jogosítványod? Sokat vezetsz? E. Zs.: 1997 óta. Amikor Németországban dolgoz­tam, számtalanszor tettem meg a Hamburg-Budapest közti 1400 kilométeres távot, de itthon, naponta is megteszek csak Budapesten belül legalább 150 kilométert.- Milyen autóid voltak eddig? q E. Zs.: Hát szinte mindenféle. A legkisebb ^ Seicentótól a legnagyobb Mercedesig vagy Jee­pig mindenfélét vezettem már, talán csak kamiont nem. Most egy BMW-vel járok.- Az eddigi legnagyobb kedvenc? E. Zs.: Egy nagyon erős Fiat kupé, amely a 220 ló­erejéhez képest nem volt nagy kocsi. Azzal a német autópályán mentem 260-at is.- Nemrég fejezted be az aktív profi pályafu­tásodat, nem is akárhogy, hiszen íurópa-bajno- ki címmel búcsúztál. Voltál amatőr Európa-baj- nok, olimpiai bronzérmes és profi világbajnok is. Gondolom, azért nem fogsz unatkozni ezek után sem. E. Zs.: Nem, az én életem a pörgésről szól. Itt Új­pesten nyílt meg az iskolám, a Madárfészek Aka­démia, ahol fiatal tehetségekkel foglalkozom, hi­szen ők a jövő reménységei, erre tettem fel az éle­temet. Ezenkívül van még az egyesület, ahol szintén sok feladat vár. Megpróbálok mindenhol maximáli­san teljesíteni. PRÓFUSZ JÓZSEF g A jótékonyság sem maradt el I Autósok és motorosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom