Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-02-07 / 5. szám

J' I ÚJPESTI NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM, 2013. február 7.. Sport Brockhauser intézi, hogy jól menjen minden Másodszor utazott Törökországba az Újpest FC labdarúgócsapata, hogy a beleki edzőtáborban készüljön fel az első osztályú bajnokság tavaszi mér­kőzéseire. A szakmai munkáért Jós Daerden vezetőedző a felelős, de, hogy minden a legnagyobb rendben működhessen, abban Brockhauser Ist­ván technikai vezető a parancsnok. B rockhauser neve nem ismeretlen Újpesten, hi­szen a 1975-ben, az Újpesti Dózsában kezd­te a labdarúgást. Az élvonalban, váci színek­ben mutatkozott be 1987-ben. 1988-ban visszatért a nevelő egyesületéhez, ahol tagja volt az 1990-ben bajnokságot nyert, illetve az 1992-ben Magyar Ku­pa-győztes csapatnak. Védett Kispesten, majd egy rövid győri szereplés után Belgiumba szerződött az KRC Genk együtteséhez. 2002-ben visszatért az Új­pesthez, ahol 2004-ben fejezte be az aktív labdarú­gást. Tízszer szerepelt a magyar válogatottban. Az elutazás előtt beszéltünk a technikai vezetővel.- Először tisztázzuk, mi a dolga a technikai ve­zetőnek?- Mondhatom, minden, ami nem a szakmai fel­készülésről szól. Fogalmazhatok úgy is, hogy intéző vagyok, aki a csapat mögött, a hátországban dolgo­zik. A szövetséggel tartom a kapcsolatot, figyelem a játékosaink igazolásait, a játékengedélyeket, és min­den olyan dolog hozzám tartozik, amely a csapat működését segíti.- Mit csinál a technikai vezető az edzőtáborban?- Ügyel arra, hogy a szerződésben foglaltak rend­ben legyenek, szabad legyen a pálya, a konditerem, esetleg - ha változtatásra van szükség - tárgyal és intézkedik.- Miért pont Belek az úti cél?- Itthon ilyenkor szinte lehetetlen szabadtéren ren­des munkát végezni. Hó, fagyott föld, hideg, sár, és folytathatnám a sort, mi minden hátráltatja a mun­kát. Nem is beszélve a sérülésveszélyről. Belekben ide­ális körülmények között, jó pályákon, kellemesnek mondott időben készülhetnek a fiúk a bajnokságra.- A vezetőedzőt Belgiumból is ismerheted. Nyelvi problémáid nincsenek, ezért is kérdem, ne­tán kikéri a tanácsaidat?- A szakmai munkához nincs közöm. Vigyázok arra, hogy még véletlenül se tegyek, mondjak olyat, ami nem az én asztalomhoz tartozik. Persze, jó a viszonyom az edzővel, ráadásul nagyon felkészült szakembernek tartom. Éppen ezért érzem megtisz­teltetésnek, hogy vele (is) dolgozhatok.- Gondolom, azért látod a csapatot. Szerinted milyen tavasz elé nézünk?- Lázár Bence ismét dolgozik, Simon Krisztián is teljes értékű harcos, és ha Moraes is meggyógyul... Szerintem erősödött a csapat. Jól dolgoznak a srácok, mindenki tudja, mi a dolga, mit vár a vezetőség tőlük. Tehát, hogy a kérdésedre válaszoljak, biztosan előbb­re lépünk. (gergelyg) Szakosztályról szakosztályra A nagy bajnokok követőit várják a vívók A krónikák szerint a megalakuláskor, 1885. június 16-án egyetlen szakosztálya volt a klubnak, a torna, ám nem sok­kal később Győri Farkas Gyula alelnök hatvanezer forintot örökölt, s ennek nagy részét az UTE javára ajánlotta fel. így szerzett az egyesület korlátot, kö­teleket, súlyzókat, vívósisakokat, tő­röket és más sportszereket is. Gya­korlatilag tehát a vívás is a klub „ősi" sportága, amely a torna után máso­dikként talált otthonra Újpesten. A szakosztály-igazgató, László Dezső se­gített a bemutatásban.- A vívásról mint önálló szakosz­tályról csak az 1920-as évektől be­szélhetünk. A vívók első otthona a körúton lévő Fodor-, majd Santelli- vívóterem volt, ahol a kor szellemé­nek megfelelően olasz mesterek taní­tottak - kezdi László Dezső.- Sok idő nem kellett ahhoz, hogy az újpesti Kabos Endre nevétől legyen hangos világ.- A harmincas években tűnt fel a pástok első klasszisa, Kabos Endre kard­vívó. Képzeljék el, magyar bajnokságot sosem nyert, ám hatszoros Európa-baj- nok volt, és az 1932-es olimpián csa­patban arany-, egyéniben pedig bronz­érmet nyert. Pályafutásának csúcsá­ra az 1936-os berlini olimpián ért fel, ahol egyéniben és csapatban is a dobo­gó tetejére állhatott. Sportolói karrierje és élete is megdöbbentően rövid volt: amikor 1944-ben felrobbant a németek által aláaknázott Margit híd, Kabos ép­pen egyik oldalról a másikra ment át.- A történelemről még sokat beszél­hetnénk, de akkor nem igazán jutna idő és hely másra. Ejtsünk szót inkább a Dózsa-időszakról.- Az újpesti vívás aranykora ak­kor kezdődött, amikor a kard és a tőr mellé felzárkózott a párbajtőr is. És a hatvanas években indult a csodálatos sportoló világhódítása, Rejtő Ildikó tagja volt az 1960-as olimpián ezüst­érmet szerző tőrcsapatnak, 1963-ban egyéni világbajnok lett, majd 1964- ben a tokiói olimpián egyéniben és csapatban is aranyérmet akasztottak a nyakába. A csapatsiker részese volt egy másik újpesti vívónő, Marosi Pau­la is. Rejtő Ildikó pályafutása alatt öt olimpián vett részt, és mindegyikről éremmel tért haza. De, hogy az újpes­ti csapatról is beszéljünk, 1970-ben BEK-győztes lett női tőrcsapatunk. Lassan eljutunk napjainkig. Stefanek Gertrud lett csapatban világ­bajnok. A tör férfi képviselői 1987-ben a vb-n, 1988-ban pedig az olimpián sze­reztek csapatbronzot, mindkét váloga­tottnak tagja volt Érsek Zsolt és Szeke­res Pál. De hol vannak a kardvivók?- Az újpesti kardvívás következő klasszisa Gedőváry Imre volt, az 1988-as szöuli olimpián sajnos már nem újpes­ti színekben nyert aranyérmet. De azért nem maradtunk aranyérmesek nélkül, 28 év kihagyás után Szöulban két új­pesti, Csongrádi László és Szabó Bence- utóbbi 1992-ben Barcelonában egyé­niben - a dobogó tetejére állhatott.- Ha azt mondom, Zarándi Csaba...- A mester büszke volt arra, hogy az 1993-as esseni vb-n aranyérmes csapatot újpesti kardvívók alkották Abay, Köves, Navarrete és Szabó Ben­ce személyében.- Nagy nevek és eredmények te­hát bőven akadnak a szakosztályban. Gondolom, így nincs gond az utánpót­lással.- Nincs, de lassan kinőjük a Ki­rály utcai termünket. Bevallom, nem egy nagy múltú szakosztályhoz mél­tó keretek között zajlanak az edzése­ink. És még egy nagyon fontos dolog, 1998 óta a szakosztályunk kibővült a kerekes székes vívókkal. Versenyzőink, Krajnyák Zsuzsa, Dani Gyöngyi, Jurák Andrea, Juhász Vera és a hozzánk iga­zolt Pá/fi Judit paralimpiai, valamint világ- és Európa-bajnokságokon szer­zett érmekkel öregbítették az UTE hír­nevét. És hogy legyen még legalább száz évig vívószakosztálya az UTE-nak, hat fegyvernemben - női tőr, férfi tőr, női kard, férfi kard, női párbajtőr és férfi párbajtőr - várjuk a fiatalokat a vívás megismerésére - zárta a beszél­getést László Dezső. (GG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom