Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-10-10 / 35. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM, 2013. október 10. Kultúra Teátrumi összefogás Újpesten két színház is szórakoz­tatja a nagyérdeműt: az Újpest Színház és a Szép Ernő Színház. A két teátrum most együttműködés­re készül.- Régi újpestiként és színházi em­berként természetesen figyelemmel kisérem az Újpest Színház működé­sét, nézem az előadásait, és azt vet­tem észre, hogy a gyermek- és ifjúsá­gi darabok hiányoznak a repertoárjá­ról. Mivel nekünk ez a fő profilunk, így adja magát az együttműködés, ami nekünk is jó, mert egy nagyobb struktúrájú színházban játszhatunk - mondja Szinovál Gyula, a Szép Ernő Színház igazgatója.- Mi egy befogadó színház va­gyunk, és ha játszik nálunk például a Madách Színház, akkor még inkább játszhat egy másik újpesti színház - teszi hozzá Dózsa László, az Újpest Színház művé­szeti vezetője. - És való­ban, eddig nemigen vol­tak gyerekeknek szóló előadásaink, azaz min­denki jól jár a kooperá­cióval. Ezek az előadások megszerettethetik a színházat az új­pesti ifjúsággal is, ami különösen fon­tos, mert belőlük lesz majd később a kultúrára éhes, színházba járó felnőtt nemzedék. A két színház együttműködé­se ténylegesen október 23-án indul, mert a Szép Ernő Színház akkor mu­tatja be Ditzendy Attila Arisztid Született októ­ber 23-án című darabját a Polgár Centrum szín­padán, vagyis az Újpest Színház kamaraszínhá­zában. A monodráma Tóth Ilonkáról, az ’56-os mártírról szól, és az al­kotók szándéka sze­rint közelebb hozhatja az ifjúsághoz 1956 tör­ténéseit. Tóth Ilonka szerepét Müller Zsófi játssza, az előadást rendezőként Szinovál Gyula jegyzi.- Nem szobrot szeretnénk állítani Tóth Ilonkának ebben az előadásban, hanem a mi alternatív színházi eszkö­zeinkkel megmutatni a történetét - mondja a rendező. Dózsa László a forradalom tevékeny részeseként személyesen ismerte Tóth Ilonkát, így a darab különösen közel áll hozzá: - Láttam már egy összpró- bát, és azt kell mondjam, remek elő­adás lesz. Pontosan közvetíti azt az ér­zést, amit átélt akkor egy halálraítélt. És az benne a csodálatos, hogy nem­csak bennem, akit szintén halálraítél­tek akkor, indít el érzelmi asszociáció­kat, hanem majd a nézőkben is. Müller Zsófi remek alakításban, fantasztikus empátiával játssza el Tóth Ilonkát. Az ilyen előadásokkal lehet igazából meg­értetni '56-ot a fiatalokkal. J. M. Tóth Ilona A homok titkai Sebaj Tóbiás és Zénó botladozásain generá­ciók nőttek fel, de készítőjüket. Cakó Feren­cet leginkább mégis homokanimációiról is­merik világszerte. A cannes-i Arany Pálmá­val és a berlini Arany Medvével is díjazott animációsfilm-rendező, képzőművész már negy­ven éve van a pályán, és október 11-én az Újpest Galériában nyílik tárlata.- Úgy képzelem, hogy egy grafikusművész, rajz­filmkészítő műhelyének a magányában alkot, ehhez képest ön élő homokanimációival rendre színpadra lép, olykor nagyzenekari kísérettel.- Tizennyolc éve találtam ki ezt a formát. Az ani­máció amúgy is egy csodálatos világ, de azt gondol­tam, hogy még varázslatosabb, ha mindez a közön­ség előtt születik meg. Persze ezeket az előadásokat sok-sok gyakorlás, próba előzi meg, ugyanolyan ap­rólékos munka, mint az animációs filmek készítése. Tehát az élő homokanimációk nem improvizációk. A műhelymagány ennek is az alapja. Mindig álmom volt, hogy zenére rajzoljak. Ezzel valóra vált.- Miért pont homokkal rajzol? Lehetne más por­szerű anyag is?- Jó kérdés. Sokat kísérleteztem más anyagokkal is: szénporral, liszttel, cukorral, még prézlivel is. De homokkal lehet a legélesebb vonalakat, kontúro­kat húzni. Nincs még egy olyan por, amellyel olyan gyorsan lehet rajzolni, mint a homok. Nem ragad, nem tapad. És ez a legszebb anyag is, a mi dunai ho­mokunk szemei például olyanok, mint a borostyán, átvilágítja a fény. Sok országban kőport használnak homokként, ez nem is alkalmas rajzolásra. A sivata­gi és a tengeri homok szintén alkalmatlan.- Mit tesz akkor, ha egy ilyen országban lép fel?- Mindig viszek magammal hazai homokot. Ez a repülőtereken okoz is némi gondot.- Mi látható majd az újpesti kiállításon?- Hát nagyon sok minden. Ki lesznek állítva a bábjaim, lemerevített gyurmafiguráim. Lesznek per­sze képek is, amelyek sokszor részletek a filmjeim­ből, sőt Csukás István és Nógrádi Gábor (aki a ki­állítást megnyitja október 11-én 18 órakor a Polgár Centrumban. A szerk.) mesekönyveinek illusztráció­it is láthatják majd az újpestiek. Nehéz mindent fel­sorolni, mert ez egy nagy életmű-kiállítás lesz az Új­pest Galériában. JUHÁSZ MÁTYÁS egyszerűen csak szerették játszani ezt a muzsikát. Szerintük talán az a sike­rük egyik titka, hogy érezték az embe­rek, a M.É.Z. nem egy marketingala­pon létrejött, üzleti termék.- A kilencvenes években kitört itthon egy ír láz: mindenhol ír kocsmák nyíl­tak, ír sört ittak az emberek, és csodál­ták Michael Flatley show-ját. Büszkék Egy csepp M.É.Z. Meg nem értett zenekar. Vagyis a M.É.Z., amelyet azért csak megérte­nek az emberek, hiszen autentikus ír és skót muzsikájukat töretlen si­kerrel játsszák már negyedszázada.- Ráadásul ez olyan huszonöt év volt, hogy nem álltunk le soha. Nyil­ván voltak szolidabb időszakaink, amikor kicsit kevesebbet koncertez­tünk, de soha nem hagytuk abba, nem oszlott fel a zenekar - mesé­li Kuklis Henrik, az együttes énekese. Ez különösen nagy szó egy olyan ze­nekar életében, amely autentikus nép­zenét játszik, vagyis afféle rétegzenét. A M.É.Z. néhány tagja már a nyolc­vanas évek elejétől játszott country­zenét, és ebből kiindulva kezdtek el 1988-ban az ír népzenével foglalkozni.- Szerintem azért is tudtak azono­sulni ezzel a muzsikával az akkori fi­atalok, mert visszahallották azokat a dallamszerkesztéseket, amelyeket már ismertek a rockból, hiszen annak az alapja az ír zene és a blues. Persze emellett az újdonság erejével is ha­tott. Mondjuk nekünk is, mert nem nagyon hallottunk ilyen zenét ak­kor, csak kottákra tudtunk támasz­kodni - emlékszik vissza a kezdetek­re Pálvölgyi Ádám, a zenekar mando- linosa, basszusgitárosa. Ahogy mondják, semmi tudatosság nem volt abban, hogy az ír és a skót népzenét választották. Nem gondol­tak arra, hogy ebből majd siker lesz, vagyunk rá, hogy mi akkor már rég ír ze­nét játszottunk - mondja Kuklis Henrik. És játsszák azóta is. Ezt október 19-én a kelta muzsika újpesti kedve­lői is láthatják-hallhatják, amikor is a M.É.Z. ír-skót táncházzal egybekö­tött koncertet ad a Karinthy Frigyes Művelődési Házban. J. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom