Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-01-31 / 4. szám

ÚJPEST! NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2013. január 31. Kultúra % ■% Tél búcsúztató a Bem Néptáncegyüttessel Táncos anyanyelvűnk Idén is a Bem Néptáncegyüttes búcsúz­tatja a farsangot Újpesten. A patinás folklóregyesület február 9-én a Szent Ist­ván téren ismét máglyára dobja a telet. A Bem Néptáncegyüttes 1975-ben alakult Újpes­ten, és azóta is sikeresen működik. Az Ifjúsági Ház­ban folyamatosan nagy érdeklődés mellett tartják gyermekcsoportjaik foglalkozásait, míg az ifjúsá­gi és a felnőtt táncegyüttesük az Ady balett-termé­ben próbál. Az együttes különböző korcsoportjai­ban körülbelül százötvenen táncolnak.- A néptánc nem pusztán egy mozgás, egy tánc, hanem általa az idejáró gyerekek megtanulják tán­cos anyanyelvűnket, megismerik a néphagyomá­nyainkat. Megtanulják, hogy milyen magyarnak lenni, és mennyire gazdag volt őseink kultúrája. Ha­vonta egyszer gyermektáncházat tartunk az Ady Művelődési Házban - mondja Kis-Demeter Erika, az együttes egyik művészeti vezetője. A Kárpát-medence teljes folklórját felöleli színes repertoárjuk, magyar, román és cigány táncokkal. Csoportjaik különböző fesztiválokon, versenyeken mérettetnek meg, eredményeik bizonyítják, hogy minőségi munka folyik náluk. Egyik koreográfiáju­kat a tavalyi év legjobbjai közé választották, így feb­ruár harmadikán fellépnek az operettszínházban a tizenkét legsikeresebb táncegyüttes között. Berecz István táncos pedig a Fölszállott a páva című televí­ziós tehetségkutató versenyen páros és szóló kate­góriában első helyezést ért el. J. M. TÉLBÚCSÚZTATÓ MULATSÁG A Bem Néptáncegyüttes február 9-én délelőtt ismét télűző mulatságot tart az Újpesti Téli Fesztivál záróeseményeként a Szent István té­ren. Táncházzal, népi játékokkal, kézműves­foglalkozással kapják el a farsang farkát, bú­csúztatják a telet.- Nagy izgalommal várjuk, mert tavaly is nagy sikere volt. Az egész táncegyüttest megmozgat­ja, a legkisebbektől a felnőttekig - meséli Kis-De­meter Erika. - Ez egy hagyományos farsangte­metés lesz, erdélyi népszokásra alapozva. Külön­böző táncokkal, vidám játékokkal rituálisan elte­metjük a telet. Elkészítünk egy óriás kiszebábot, Illyést, és a Szent István téren máglyára tesszük. Vidáman búcsúztatjuk Újpesten a farsangot, a telet - sorolja Kis-Demeter Erika. Berda első versét az Újpesti Napló közölte 1922-ben 111 éve született Újpest költője 111 éve született Berda József (1902. február 1. - 1966. július 5.), Újpest József Attila-díjas költője. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik még szemé­lyesen emlékeznek a költőre, életéről - versei mel­lett - az anekdotákból is megtudunk részleteket. Berda versei hajdan kézről kézre jártak, kocsmák pultjain cseréltek gazdát. Élvezte a természetet, az evés-ivást, szerelmet, megverselte az élet öröme­it. Egyik törzshelye a legen­dás Rátesi vendéglő, ahol naponta fél liter bort ka­pott grátisz. A másik a Ka­kukk volt. Szunyoghy András újpesti képzőművész egyike a kor­tanúknak. Az idők folya­mán megörökölte a Berda Baráti Társaság vezetését is: - Ifjúként csapódtam Berdához, gyerekkori ba­rátommal, Sipos Áronnal, aki producerként és dra­maturgként évtizedekkel később a Berda-hagyaték feldolgozója lett. Évekkel később kötelességem­nek éreztem, hogy megörökítsem Berdát, szegé­nyes „házbérlete", azaz albérlete előtt a Szent Gel- lért utcában - meséli a művész. - Berda az öt­venes-hatvanas években jellegzetes figurája volt a városnak. Rövidnadrághoz kalapot viselt, ma is látom őt magam előtt. Jómagam Hován Laci bá­csi (Hován László festőművész, 1920-1990 - a szerk.) körül „sameszkodtam", ott ismertem meg őt. Berda József halálhíre életem első, már főiskolai müvésztelepén ért utol - meséli Szunyoghy. - Mű­vészettörténész tanáromtól, Cifka Pétertől hallot­tam, amikor 1960 nyarának végén Zebegényben Szőnyi Istvánt temették, a gyászolók között megje­lent egy oda nem illő figura. Rövidnadrágban, bo­rostásan, hátizsákkal. Berda volt. Többen kérdő­re vonták, hogy mert a temetésre így odaállítani. Berda azt mondta, lassan a testtel, Szőnyi egyedül őt hívta meg közülük. Elővett egy levelet, amely­ben az állt az újpesti születésű mester kézírásá­val: „Jóska, ha Zebegényben jársz, látogass meg..." Berda elindult Zebegénybe, de az út többnaposra sikeredett, számos helyen lelt marasztalásra, koszt­ra, kvártélyra. Mire Zebegénybe elért, Szőnyi István már nem élt - meséli Szunyoghy. B. K. A város és a kor zsenijeinek támogatottja Berda első, nyomtatásban megjelenő verse az Újpesti Naplóban (1922-ben) jelent meg Az én Anyám címmel. A költő Újpest támogatottja volt tizennyolc éves korától élete végé­ig, minden versét és versgyűjteményét - egyetlen kivétellel - Újpesten adták ki. Támasz­ként tudhatta maga mellett a kor zsenijeit, például Illyés Gyulát, Kodály Zoltánt, Koszto­lányi Dezsőt. Az egykori Szent Gellért utca nevében Berda József emlékét őrzi, ahogy a bronzból ké­szült mellszobor is, a szomszédos Aradi utcában. (Bővebben: ujpest.hu) Szunyoghy András festmé­nye Berda Jó­zsefről. A kép az Újpesti Helytörténe­ti Gyűjtemény kutatószobá­jában látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom