Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-07-18 / 27. szám
Mozaik 1 ÚJPESTI NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 2013. július 18. Egy újpesti kentaur Festőművész, zenész, díszlet-, jelmez-, látványtervező. Díszlettervezőként ismert szerte az országban, sőt a világon, mégis talán a legfontosabb hely a Jászai Mari-díjas érdemes művész Erkel László, művésznevén „Kentaur" életében.- ...Újpest. Bár már rég nem itt lakom, de újpestinek vallom magam. Még a nagyapám építkezett itt a második világháború idején, a szüleim és a bátyám máig itt élnek. Minden, ami a gyerekkoromat meghatározta, Újpesthez kötődik. Csínytevések, csaták, kertvárosi séták, szerelmek.- És itt kezeltél el zenélni, rajzolni.- A Bajza József Általános Iskolában hihetetlenül boldog éveket töltöttem el. Nagyon komoly tehetséggondozás, oktatás volt az iskolában. Énekkarra jártam, és a rajztanárom is elképesztően sokat foglalkozott velem. Ahol most tartok a pályámon, az részben annak köszönhető, hogy a Bajzába jártam.- Az Erkel családban, a nagy zeneszerzők leszármazottjaként teljesen egyértelmű, hogy a gyerekek zongorázni tanulnak?- Igen, bár nem kötelező, inkább hagyománynak mondanám. Én is sokáig zongoráztam, benne volt a pakliban, hogy komolyzenész leszek.- Nehéz volt választani a zene és a rajz között?- Nem szerettem igazán sokat gyakorolni, ezzel talán el is dőlt a kérdés. És a rajzzal azért komolyabb sikereket értem el, mint a zongorázással, arról nem beszélve, hogy a képzőművészi pálya lazának, vagánynak tűnt, de a Képzőművészeti Főiskolán kiderült, hogy a festészet is nagyon kemény meló. A sors mindig úgy irányította az életemet, hogy megtaláljam azt az állomást, ahol a legjobb helyen vagyok. A könnyűzenei pályafutásom már tinédzser- koromban elkezdődött. A Satöbbi zenekar is jól ment, aztán '88-ban Presser Gáborral elkészítettem az első lemezemet, Új világ címmel.- Amely nagy siker volt. Hogy kötöttél ki a színháznál?- Pressert még édesapám (Erkel Tibor egyetemi tanár, Újpest díszpolgára - a szerk.) tanította zongorázni, szóval régi a kapcsolat. Lemezborítókat és színházi plakátokat is terveztem, Presser „Pici" látta ezeket, és szólt, hogy a Vígszínház vezetése új arculatot szán a színháznak. Ezt végül én csináltam. És így bekerültem az úgynevezett színházi közegbe, ami konkrétan a büfét jelenti (nevet). Hamar jött az első díszlettervezői munka, a Leonce és Léna, Eszenyi Enikő rendezésében. Eszenyivel is csináltam vagy ötven előadást azóta. Annyira beindult a dolog, hogy olyan sok munkám lett külföldön, hogy csak két-három hónapot voltam itthon évente. Háttérbe szorult a zene és a festőművészet.- Máshogy közelítesz egy színházi munkához, mert zenei és képzőművészeti közegből jössz?- Tudatosan biztos, hogy nem. De feltehetőleg azért igen. Hiszen a festészet és a zene belém ivódott. Akárcsak Újpest. JUHÁSZ MÁTYÁS ERKEL-OPERA A MARGITSZIGETEN Erkel László most a családi gyökerekhez tért vissza. A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 20-án lesz Erkel Ferenc István király című operájának bemutatója. A díszlet- és jelmeztervező: Erkel László Kentaur. Utcáról utcára Megyer főútja Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdezzük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta a nevét az utca, ahol otthonuk található. Ezúttal a Megyeri úton jártunk. A kisgyerekes mérnök anyuka, Andrea, férjével és babakocsiból kimosolygó kisfiával a villamos végállomásához közeli emeletes házban lakik. Szívesen mesél a lakóhelyükről.- A Megyeri út elnevezéséről eddig nem gondolkodtam, szerintem Újpest megyeri városrészére utal. A szüleimmel a központban éltem. Nekünk a Megyeri út körülbelül a temető után ért véget, majd az utóbbi években Káposztásmegyerre átívelve is megtelt élettel, ipari és lakóparkkal. Szeretünk itt lakni, a kiserdő nyáron esténként még a levegőt is lehűti néhány fokkal. Pilaszanovich Irén művészettörténész, a Műcsarnok nyugalmazott igazgatója, több Újpest galériabeli tárlat rendezője, szakmai megnyitója a Rózsa utcai lakását cserélte fel közel egy évtizede a Megyeri útra. Az út elnevezéséről szólva képben van:- Megyer városrész főútja a Megyeri út, innen az elnevezése, Újpest egyik leghosszabb útja, kettőszáz feletti házszámmal - mondja. - Az enyém a legutolsó ház. Azaz nézőpont kérdése, a Külső Szilágyi útról tekintve az első- tájoljuk be. - Egy lakóhely megválasztásánál több praktikus szempont is közrejátszik: legyen jó közlekedése, bevásárlóhelye... Mindezt itt megtaláltam csakúgy, mint annak idején a Rózsa utcában - sorolja. - Nekem a Megyeri út hosszú évekig egyet jelentett az Újpest FC stadionjával, a Szusza Ferenc Stadionnal - tudunk meg egy személyeset Pilaszanovich Iréntől. Hogy mit keres egy művészettörténész a Szusza Ferenc Stadionban, a lelátón? Első pillanatra talán meglepő a válasz: szurkolt. A lila-fehéreknek.- S főleg a fiamnak, Bárczy Balázsnak, az Újpest FC korábbi válogatott labdarúgójának, ami nagy örömmel és büszkeséggel töltött el. A stadion helyett manapság a közeli kiserdőt látogatom, ahol kedvemre sétálhatok, sőt a legkisebbik, harmadik unokám (a négyből, a szerk.) nyolcadik születésnapját is ott ünnepeltük. Sportos család a miénk, a szülők és a gyerekek együtt indulnak tavasszal és ősszel a futó- és kerékpáros fesztiválon, végigtekerik a távot. Mivel az ablakom alatt haladnak el, onnan integetek nekik. Már emiatt is érdemes volt a Megyeri útra költöznöm. BK Idézzükaz Újpesti utcanévlexikont: Megyeri út (1890, előzőleg Megyer fasor, 1882 előtt) Váci út 73.-tól a Külső Szilágyi út 72.-ig. Az út Megyer városrész főutcája.
