Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-25 / 16. szám
Kultúra Kísértetkomédia az Újpest Színházban Pásztor Erzsi bolondos szellemet alakít Topolcsányi Laura Szellem a spájzban című darabjának bemutatója május 4-én lesz az Ady Endre Művelődési Házban. Az Újpest Színház kísértetkomé- diájának egyik főszereplőjét, Pásztor Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művészt, Újpest díszpolgárát a főpróba szünetében kérdeztük.- Hogyan ajánlaná a darabot a nézőknek?- A Turay Ida Színház legújabb színrevitele egy ízig- vérig mai darab, amely egy mai családról szól. Na, nem teljesen, mert egy-két csavar azért van benne. Valahol a kisváros szélén üresen áll egy ház. De csak látszólag, mert a falak valójában két öreg szellemet tartanak fogságban: a második világháborús katonát, akit éppen ebben a házban ért bombatalálat, és az öregasszonyt, aki a ház magányos lakójaként hosszú évekig tűrte a bolondos szellem rendetlenkedését. A házba váratlanul új lakók költöznek, majd egy különös látogató is érkezik, és egyetlen éjszaka alatt a legmélyebb titkok is kibomlanak. Az események a szellemek és az élők síkján párhuzamosan futnak, olykor alaposan összegabalyodnak. S ez az önmagában is komikus helyzet számtalan félreértésre szolgáltat okot, biztosítva a néző számára az önfeledt kacagást.- Minek a megvalósítása okozta a legnagyobb nehézséget a darabban?- Topolcsányi Laura, aki nemcsak a darab írója, hanem egyik szereplője is, jól megizzasztott. A szerepemben nincs egy perc sem, ami ne lenne nehéz, ez egy nagyon strapás mű. Ennek ellenére kárpótolnak a kollégák, akikkel öröm együtt játszani. A főbb szerepekben Bregyán Péter, Bozsó József, Détár Enikő, Nyíró Bea és Nagy Gábor látható. A kísértetkomédia rendezője pedig Böhm György, akivel már nagyon sok darabot vittünk együtt színre.- Milyen más darabokban láthatják az érdeklődők?- A Karinthy Színházban az Egyenlőség című vígjátékban, a József Attila Színházban a Hajmeresztő és A Doktor úr című darabban lépek fel. Ezenkívül rendszeresen szinkronizálok.- Hogyan bírja ezt a húszéveseket is meghazudtoló tempót?- Életvitelemből adódóan, mivel a családom tagjai külföldön élnek, úgy osztom be az időmet, ahogy az elfoglaltságaim engedik. Például a mostani főpróba hetében nemegyszer elővettem a hűtőmből az ilyen alkalmakra előre megfőzött ebédet, és csak felmelegítettem.- Egy olyan gazdag életútból, mint az öné, kimaradt-e valami?- Sok minden. Például soha nem játszottam Shakespeare-darabban. De az elmaradt szerepekért kárpótoltak azok, amelyeket eljátszhattam. Mindig megtaláltam az adott szerepben azt az örömöt, amiért érdemes színházat csinálni. NCI A 10-es villamos az Újpesti Naplóban n.rész Feszültség, ellenállás, de siker... A gyár északi oldalán a hosszú kerítéshez alig észrevehetően simul a Pintér József utca. Az irodaház -körüli nagy felhajtás következtében - kocsik, vendégek, jövés-menés, protokoll - szinte fel sem tűnik a szerény mellékutca. Kis, közepes földszintes házak, innenső oldalon a gyárhoz tapadva, és Pintér József nevét viseli. Följebb, a Megyeri útra nyílóan, nem közvetlenül a gyár mellett pedig egy kis békés hangulatú tér, a legendás vezér- igazgató, Aschner Lipót nevét. A Pintér József utcát szinte észre sem lehet venni, az Aschner teret talán inkább, de a közterületek népszerűségében nincsenek elöl. Pedig ha ez a két ember nem az, aki, ma egészen más kerület lenne szívünk Újpestje, mint így! Mert Pintér József és Aschner Lipót döntő változást hoztak a város fejlődésébe: az Izzó Újpestre költözött, új technika, új technológiák és új szakembergárda talált otthonra itt. Egyébként kettőjükről elmondhatjuk, hogy ők voltak a magyar elektronika történetének Széchenyije és Kossuthja! Ugyanis mindketten más irányba igyekeztek fejleszteni az iparágat. Aschner, a frissen kinevezett kereskedelmi igazgató azt akarta, hogy építsék le a Pintér vezette telefon- és távírórészleget, mert a gyengeáramú osztálynak nem elég a felkészültsége. Pintér írásban válaszolt, amihez az igazgatóság nevében Egger Ernő adott szakvéleményt: a gyár fenntartja és fejleszti az osztályt. Aschner kettejük csatáját ekkor, 1908-ban elvesztette. Aztán az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. igazgatóságában, 1913-ban ott vannak. Az alapító Egger testvérek, Pintér József és Ascner Lipót is. Viszont ellentétük Pintér haláláig (1928) fennmaradt. Ma az utca és a kis tér békésen megvan a nagy szerelem, a gyár szomszédságában. Igaz, nem közvetlenül egymás mellett... A Fóti útnál a 10-es és a 3-as villamos befejezte közös pályáját, elváltak útjaik. A 3-as bekanyarodott a visszafordító hurokba, ott megfordult, és indult vissza a Nyugatiba. A 10-es még ment tovább a Váci úton, a Megyeri csárdáig. Előbb azonban szembe találta magát a nagyjából a Fóti út sarkán állónak tekinthető Újpesti Cérnagyárral, amely az Izzóhoz képest nem tűnt nagynak, de tekintélye volt, sőt, amikor kezdődtek a központok gyártelepítései, akkor a Cérna is csinált vidéki részleget, például Szabolcs-Szatmár megyében is. A Fóti út torkolatától, ha nagyon akartuk, jó darabot láthattunk a széles, négysávos útból, egészen a bukkanóig. A Megyeri út kereszteződését, balra az Ipariskolával, és sejtve, tudva, hogy nem messze nyugszanak azok, akik a békéjüket Megyeren találták meg. Művészek, közemberek, frontharcosok, forradalmárok és sok-sok újpesti, akinek itt volt a haza közepe! Jobbról a stadion ígéri magát, a lila harcosok örök arénája. Fenn „a tetőn" pedig a Kutatók, az Izzóval rokon távközlési, majd később a híradás-technikai kutatóintézet (TKI, HIKI), átszervezésekkel, ide- oda csatolásokkal. De az már másik sztori lenne. RÉTI JÁNOS, a www.tizesvillamos.hu szerzője
