Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-03-14 / 10. szám

Városházi emléktábla Üzenet a múltból A polgármesteri hi­vatal előcsarnokában márványtábla emlékez­tet arra az esemény­re, amikor Görgey Ar­túr fővezér 1849. janu­ár elején csapataival át­haladt Újpest község területén. Szabadság ihlette rajzok Újpest Önkormányzata és az Újpes­ti Sajtó Kft. ebben az évben is Raj­zolj nekünk szabadságot! címmel hir­detett rajpályázatot közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából óvodásoknak és általános iskolásoknak. Előző lap­számunkban bemutattuk a díjnyer­tes rajzokat. A harmadikos Buday Barnabást és a negyedikes Vörös Fan­nit az alkotásokról kérdeztük. Buday Barnabás, a Lázár Ervin Általá­nos Iskola harmadikosa művészeti osz­tályba jár, ahol színjátszással, tánccal, drámajátékkal és képzőművészettel egy­aránt foglalkoznak. Barnabás rendszere­sen jelentkezik rajzpályázatokra, tavaly így nyert például az állatok világnapjára kiírt versenyen is. Rendszeresen nézeget­nek albumokat, festményeket, és később ezeket az élményeket élik újra rajzaikban.- Barnabás nagyon ügyes, tehetsé­ges fiú, érdemes vele foglalkozni. Mos­tani, díjnyertes rajzát egy festmény ih­lette, amely egy harctéri jelenetet áb­rázol - mondja tanítója, Sefcsikné Szász Éva, aki három éve tanítja őt.- Hallgatom a verseket, zenéket, és közben amit érzek, azt próbálom megrajzolni - mesél az Újpesti Nap­ló eheti lapszámának első oldalára ke­rült rajz születéséről Barnabás. Az alsós mezőny másik győztese Vörös Fanni, a Babits Mihály Gimnázium és Ka­rinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítá­si Nyelvű Általános iskola negyedikese.- A két tanítási nyelvű iskolában a gyerekeknek mindössze heti egy rajz­órájuk van, ezt úgy pótoljuk, hogy a jobb kézügyességű diákoknak rajzszak­kört szervezünk. Ide jár már első osztá­lyos kora óta Fanni - meséli a kislány fel­készítő tanára, Vincze Zoltánná Ágota. Hozzáteszi: Fanni már korábban is si­keresen szerepelt megmérettetéseken, legutóbb a kerületi rajzversenyen, a ne­gyedikes korcsoportban ért el harma­dik helyezést.- Sokat rajzolok, apukámtól ka­rácsonyra kaptam egy akvarellceru- za-készletet, főleg azzal szoktam ott­hon iskola után alkotni - meséli Fanni. - A mostani rajzomhoz az adta az ötle­tet, hogy az 1848-as forradalom idején kezdett szabaddá válni Magyarország, a szabadságot pedig nekem a tánc is jelké­pezi. Jártam néptáncra, de a tanárnő tá­vozásával sajnos ez megszakadt. Nagyon hiányzik a tánc, így született a mostani rajz - mesél felnőtteket megszégyenítő komolysággal táncosokat ábrázoló nyer­tes munkájáról Fanni. G. R. Újpest Önkormányzata és az Új­pesti Sajtó Kft. felhívásra több mint kétszáz szebbnél szebb rajz, festmény érkezett. Az iskolások közül korcsoportonként három győztest hirdetett a zsűri, emellett egy óvodás gyermek alkotását dí­jazták, és egy közönségdíjas rajzot is kiválasztottak. Az alkotásokat a nagyközönség az önkormányzat március 15-i megemlékezésénél a Petőfi-szobornál is láthatja. ♦ ta*a * JA KM* * -S LAKIÉN BUDAPESTRŐL VÁROSUNKON AT VONUL? &ÖRGEI §| TÁBORNOK SEREGE MC FELE I Í'AV HAJNALBAN VAROSUNKON Kt.REV7.TU. ÜLDÖZTE 1ST OSfDAS ■SZALAD A VÁC FELE KYEKV& SZÓI ViTALYöS TSKöt.í SZÁSÁD­VÉRTANÉIT ES SEGÉDTISZTJÉT. POKL EDE FŐHADNAGYOT AZ OSZTRÁK WRBN A HADTEST ES A li€HIENSTElNKáOm«t*V UTÁN AULICH NONVf.B HADTESTE ÉS KflETÍ HADOSZTÁLYA l?-EN PEDIG GÁSPÁR HADTESTE TÁBOROZOTT ITTEN Vélhetően nemcsak az újpes­ti pihenő, de Görgey tábornok tapasztalatai és katonáinak lel­kesedése eredményezhette a későbbi hadjáratok sikerét. Új­pest a szabadságharc kitörése­kor éppen nyolc éve élte - Ká­rolyi István gróf adományleve­lének köszönhetően - közsé­gi mindennapjait. A gróf szelle­miségéből adódóan a település tárt karokkal várta a leteleped­ni akarókat, köztük a szabad­ságharc katonáit is. A Városházán 1932-ben emelt emléktáblája - természetesen az épület még nem állt az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc idején - üzenetet hoz a múltból a ma élőknek. Dicső­séges és vesztett csatákról, újra­kezdésről, hazaszeretetről, elő­deink bátor tetteiről. B. Ária és hivatal Mészáros János Elek éne­kes, a Csillag születik negye­dik szériájának győztese volt a „Magyarok szép hazája" című ünnepi nótagála sztár­vendége. Az esemény előtt a dalválasztásról, és arról kérdeztük, miként egyez­tethető össze a földhivata­li munka az énekléssel.- Miért énekel egy Simándy-dljas ope­raénekes magyar nótát?- Fontos, hogy ápoljuk a magyar nóta hagyományait, mert kultúránk ré­sze. Kötelességünk vigyázni erre az ér­tékre. Igazából én sosem értem azt, amikor egy magyar énekes angolul éne­kel magyar embereknek, mert nekünk a saját kultúránk értékeit kell ápolnunk.- Elég nehéz önnel interjút egyeztetni, mert az éneklés mellett dolgozik a Fejér /Hegye/ Földhivatalban is. Ezek szerint a tehetségkutató megnyerése gyökeresen nem változtatta meg az életét.- Annyiban megváltoztatta, hogy sokkal több fellépésem van. De tu­datosan ragaszkodtam ahhoz, hogy továbbra is dolgozzak a szakmám­ban, mert nem akarok kiszolgáltatott lenni, hogy bármikor, bárkinek, bár­mennyiért el kelljen mennem éne­kelni. És nem azért tanultam évekig, nem azért lettem agrármérnök, hogy a siker miatt hirtelen teljesen felad­jam az eddigi életemet.- Megfér az éneklés a hivatallal?- Igen. Amikor kiéhezem a mu­zsikára, akkor énekelek. Ráadásul itt a tavasz, indulnak otthon is a kerti munkák, kezdem a metszést. Szóval nincs időm unatkozni.- Mit szól ahhoz, hogy már hóna­pokkal ezelőtt elfogyott minden jegy a nótagálára?- Ez annak is köszönhető, hogy László Mária, a gála szervezője hosszú évek ke­mény munkájával kialakított egy olyan stabil közönséget, akinek ez az igénye. Ezért szeretek Újpesten fellépni, mert mindig lelkes, értő közönség fogad. J. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom