Újpesti Napló, 2012 (6. évfolyam, 1-43. szám)

2012-10-18 / 35. szám

I I Ki emlékszik rá? Jóna Magda, a svédcsavar királynője A kézilabda egyetlen élvonalbeli képviselője az 1950-es évek közepén, néhány évre, a Vörös Lobogó Újpes­ti Gyapjú csapata volt. Valószínűleg ezért nem maradt meg a helybéliek emlékezetében a szakág egyik meg­határozó játékosa, Jóna Magda. J óna Magdára emlékezünk, abból az apropóból, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség Emlék Al­bizottságával 2012. október 23-án terveink sze­rint 10.20-kor helyezzük el a halottak napi megem­lékező koszorút sírjánál, a Megyeri úti temetőben, a 35-ös parcellában. Szüleitől a Magdolna Erzsébet nevet kapta 1934. augusztus 13-i születésekor. A Thaly Kálmán utcai gyermekkori házat már rég átépítették. Apja újpes­ti munkás, de már nagyapja is a településen élt és tí­márként dolgozott a századfordulón. Jóna Magda 1955-ben viselte először a címeres mezt. 1957-ben tagja volt az első női kispályás világbajnok­ságon részt vevő magyar válogatottnak, mely Belg- rádban 2. helyezést ért el. A harmadik VB-t 1965-ben Dortmundban rendezték meg. A magyar kézilabdázás csillaga ekkor ragyogott a legfényesebben és talán ez az év jelentette Jóna Magda sikereinek csúcspontját is: a csapat világbajnoki aranyéremmel tért haza! Magda 1966-ig 45-ször szerepelt a nemzeti csapat­ban. Ennek alapja a klubcsapatokban mutatott ered­ményes játéka volt. Az ország élcsapataiban szere­pelt, példamutató sikereit újpestiként érte el. Itt élt köztünk a Csokonai utcában, míg 1993-ban a Me­gyeri úti temetőben örök nyugalomra lelt. Sportolóként nagy tisztelője és a Jóna családok amatőr kutatójaként ( www.jonafamily.eu ) nagyon örülnék, ha ez az újságcikk eljutna azokhoz, akik is­merték Magdát, s megtisztelnének, ha felvennék ve­lem a kapcsolatot a honlapomon megadott elérhe­tőségen. (Bővebben: ujpest.hu) JÓNA SÁNDOR > Paralimp ikonok a klubnapon Juhász Veronika imád Újpesten élni A Mozgássérültek Budapesti Egye­sülete (MBE) Újpesti Szervezete és a Parasportpress Jövőjéért Alapítvány szervezésében látták vendégül a lon­doni paralimpián kiválóan szerepelt sportolókat. Az Ady Endre Művelődési Házban október 16-án megtartott találkozón Nagy István alpolgármester köszöntőjé­ben üdvözölte a versenyzőket, és bizto­sította őket, főként a kerekesszékes ví­vókat, hogy számára cseppet sem unal­mas a sűrű találkozás - remélte, hogy a vívóknak sem - hiszen a számtalan ün­neplés kijár a versenyzőknek.- Újpest büszke rátok. Mi pontosan tudjuk, hogy mennyi munkát fektette­tek az olimpiai érmekbe és helyezések­be. Gratulálunk a sikerekhez, és remél­jük, hogy még nagyon sok örömöt sze­reztek nekünk. Hiszen tudjátok, Újpest egy igazán sportos város, és az UTE, mint a kerület zászlóshajója, soha nem feledkezik meg rólatok - fejezte be rö­vid beszédét az alpolgármester. A vendégeknek a Halassy Olivér Né­met Tagozatos Általános Iskola tanu­lói adtak rögtönzött testnevelésórát, néhányuk könnyes szemmel hallgat­ta Gesztesi Anna szavalatát. Persze a vi­dámság is visszatért, amikor a suli di­ákjai - a londoni olimpiára emlékezve - kedves műsorral rukkoltak elő. Majd az asztaliteniszező Csonka András arról is mesélt, miképpen élte meg azt a pillanatot, amikor a szőrös szívű bírák nem találták megfelelőnek az ütőjét a versenyre. Pedig, egy ping- pongos ütő nélkül olyan, mint egy ka­tona fegyver nélkül. De szerencsére a probléma megoldódott, András pedig két ötödik hellyel hálálta meg a dön­tést. Az UTE versenyzője, Dani Gyöngyi ar­ról is beszélt, hogy ezüstérmét elhunyt férjének ajánlotta fel, aki a verseny alatt, fentről „fogta" a kezét. Tóth Tamás úszó elárulta, hogy nap mint nap és így a paralimpia előtt is, együtt készült a két Verrasztóval és a két Gyurtával, és nem kapott könnyí­tést az edzéseken. Juhász Veronika nem felejette el meg­köszönni, hogy amikor bajban volt, s majdnem hajléktalanná vált, Újpest se­gített neki.- Azóta is Újpesten lakom. Imádok itt élni - mondta meghatottan. Még hosszú ideig beszélgettek a ven­dégek és a klub tagjai, az iskolások au­togramokra vadásztak, mások közös fényképeket készítettek, megint mások csak kérdeztek, kérdeztek és kérdeztek a paralimpikonoktól. GERGELY GÁBOR Újpesti hokis lett a legjobb játékos Barcelonában rendezték idén október 12-14 között a felnőtt női jégko­rong olimpiai selejtezőt. A magyar válogatott két győzelmet aratott, egyszer pedig vereséggel hagyta el a jeget. Összesítésben a második helyen végzett. (Magyarország-Dánia 3-4, Horvátország-Magyarország 1-8, Spanyolország-Magyarország 1-7) A válogatottban három újpes­ti illetékességű játékos játszott: Kiss-Simon Franciska (Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium, 1 l.b), Jókai-Szilágyi Zsófia és Hor­váth Tififani Franciska a dán-magyar találkozó legjobbja és az összesí­tésben is a magyar csapat legjobb játékosa lett. Bár a lányok kiestek és így nem vehetnek részt a 2014-es, Szocsiban rendezendő olimpián, már készülnek a decemberi, Finnországban megrendezésre kerülő ifjúsági világbajnokságra és a márciusi felnőtt vébére, amelynek Új-Zéland a házigazdája. (g)

Next

/
Oldalképek
Tartalom