Újpesti Napló, 2012 (6. évfolyam, 1-43. szám)
2012-08-23 / 27. szám
RAILWAY WEED Ci Az aranyérmek negyedét újpesti sportolók nyerték az olimpián Berki a világ legelegánsabb tornásza A nyolc magyar aranyérem negyedét újpesti sportolók nyerték Londonban, a 30. nyári olimpián. Berki Krisztián, az UTE tornásza, kétszeres világ-, és hatszoros Európa-bajnok lólengésben utasította maga mögé a mezőnyt, Dombi Rudolf Európa-bajnok kajakozó, a kajak kettes 1000 méteres távján, Kökény Rolanddal győzte le a világ legjobbjait. A cselgáncsozó Karakas Hedvig teljesítménye szintén dicséretre méltó, hiszen az UTE sportolója versenyben volt az éremért, végül pontszerző helyen, az ötödiken végzett. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, újpestieket, hogy Magyarországnak egy százezres lélekszámú városa két aranyérmest is adott. K risztián aranyérmének értékét növeli az a tény, hogy a felkészülési időszak finisében több problémája is akadt. Öt héttel az olimpia előtt begyulladt a bölcsességfoga, kihúzták, ezután begyulladt a válla, így nem lehetett terhelni. Most már elárulhatjuk, hogy Krisztián nem volt olyan formában, mint a nagy világversenyeken szokott. Ráadásul a selejtezőben rontott is. Kovács István, az olimpiai bajnok edzője talán ezért is volt a szokásosnál feszültebb a verseny alatt.- Pontosan tudtuk, hogy Krisztiánnak tökéletes gyakorlatot kell bemutatnia, mert csak akkor tud nyerni Londonban, hiszen legnagyobb ellenfele, Smith hazai pályán versenyzett - mondta az edző. Krisztián ötödikként jutott a döntőbe és ott ötödikként került sorra. Akkor már tudta, hogy a 6,9-es nehézségi fokú gyakorlatát kell előadnia, természetesen tökéletesen, különben Smith-nek a végén elég lett volna egy gyengébb gyakorlat, amelyben nem kell annyit kockáztatnia. És, megcsinálta. Amikor a gyakorlat végén leugrott a lóról, már nem akadt ember a teremben, aki ne a magyar tornásznak adta volna az aranyérmet. Szerencsére a pontozók is ezen a véleményen voltak, így Krisztián nyakába kerülhetett az érem.- Az elrontott selejtező után rá kellett jönnöm, mire is van pontosan szükségem. Az edzőmtől kaptam egy szünnapot, hogy kiszellőztessem a fejem, és az az egy hét gyakorlás is nagyon kellett. De nem aggódtam a döntő előtt. Lehiggadtam, és mintha lement volna rólam a teher - mondta az olimpiai bajnok. - Szerintem, a döntőben életem legjobb gyakorlatát mutattam be. A fináléban a brit Louis Smith Krisztiánnal megegyező pontszámot (16,066) kapott a gyakorlatára, de az elegancia miatt a magyar tornász nyert.- Ha ő nyer, ugyanúgy megérdemelte volna. Bevallom, volt egy pillanat, amikor úgy gondoltam, hogy övé lesz az arany. De, amikor itthon újra megnéztem a gyakorlatokat, megnyugodtam, hogy a bírák jó döntést hoztak, mert az enyém valóban szebb volt - árulta el.- Már mindent megnyertél. Olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vagy. Folytatod a versenyzést?- Megvan bennem az erő, mi értelme lenne abbahagyni? Rióig biztosan kitartok'. Köszönet a sport támogatásáért „Berki Krisztán aranyérmes tornászunkra, Karakas Hedvig ötödik helyezett cselgáncsozónk- ra és Erdélyi Zsófia maratoni futónkra nem csak az UTE és a kerület vezetősége, de az egész ország lehet méltán büszke" - írja Wintermantel Zsoltnak címzett levelében Őze István, az egyesület klubigazgatója. A klubigazgató Újpest vezetésének mondott köszönetét a sport támogatásáért. A levél teljes terjedelmében az ujpest.hu oldalon olvasható. Eaton Dorney-ban, a kajak-kenu pályán talán nem is volt boldogabb ember a kajak kettesek ezer méteres döntője után, mint Dombi Rudolf. Kökény Roland és az újpesti fiú - igaz, szoros versenyben - szinte végig uralva a futamot, nyertek a portugálok előtt az aranyérmet.- Számítottatok arra, hogy végül a portugálok lesznek a veszélyesek?- Jobban tartottam a németektől. A lényeg az, hogy megvertünk mindenkit - összegzett a bajnok. Nagyon hosszú és kemény volt az elmúlt időszak, de nagyon boldog vagyok, hogy egy országnak és köztük az újpestieknek örömet okozhattunk.- Mennyit láttál a versenyből?- Azt hiszem, nagyon uraltuk a döntőt. Láttuk, hogy három egység van közel egymáshoz, a portugálok, a németek és a svédek. Mindegyiket tudtam, hol fog megállni, hol fog jönni, mert egyszerűen ismertem őket. Nézelődni persze nem volt időm, mert igen feszített volt a tempó. Kellett a jó rajt, a Dombi: az edzőnk tudta, hogy nyerünk
