Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-02-10 / 5. szám
Köztér Az önzetlen és eredményes munkáért Az év köztisztviselője: Köblös Anita Az „Év köztisztviselője" címet, a Kriszt Lajos Emlékére Alapítvány díját január utolsó napján adták át a Polgármesteri Hivatalban. A Kriszt Lajos-díjat a kuratórium döntése alapján Köblös Anita, a népjóléti alpolgármesteri titkárság referense kapta. A január 31-én délelőtt megtartott ünnepségen dr. Vitáris Edit címzetes főjegyző köszöntötte a Kriszt Lajos Emlékére Alapítvány kuratóriumának tagjait, titkárát, az ünnepségen megjelenő, korábbi díjazottakat és a díjat alapító dr. Kapolyi Lászlót. Beszédében utalt arra, tizenöt évvel ezelőtt, 1996-ban adták át először a Kriszt Lajos-díjat. Azóta az alapítvány kuratóriuma minden évben egyetlen díjazott személyére tesz javaslatot. Annak a köztisztviselőnek ítélik oda az oklevéllel és pénzjutalommal is járó elismerést, aki szakszerű munkájával és emberi hozzáállásával kivívja a kollégák megbecsülését. \ jrFM Az alapítvány kuratóriumának most is magas elvárásai voltak. Kriszt Lajos emlékét fia, Kapolyi László akadémikus, Újpest díszpolgára kívánta megőrizni a saját maga által alapított díjjal. Kriszt Lajos ugyanis nagyra becsült köztisztviselő előd volt. 1909-től, évtizedeken át a város szolgálatában állt, volt gyakornok, fogalmazó, polgármesteri titkár, a forgalmi adóhivatal vezetőhelyettese, majd fő- 4 számvevő je. Élete, munkája összefonódott Újpesttel. Születésnapja tiszteletére kerül sor január utolsó napjaiban a kitüntetés átadására is. Emberség és ügyszeretet mindvégig jellemezte Kriszt Lajos tevékenységét - fogalmazták meg ezúttal is az adományozók, s dr. Vitáris Edit is a díjazott, Köblös Anita ezen tulajdonságait emelte ki a méltatásban. Nem könnyű ma a rászorulók és a segélyezettek kéréseit, elvárásait kezelni. Ehhez nagy empátia kell, nemcsak szorgalmas és kitartó munka - emelte ki a címzetes főjegyző. Köblös Anita 1997. óta végzi ezt a munkát. Nagyon nehéz ez a terület, jól tudjuk, a nyomorúsággal, a kiszolgáltatottsággal olyan élethelyzetek társulnak, amelyeket megoldani önkormányzati eszközökkel szinte lehetetlen. Köblös Anita kifogástalan munkát végez, s teszi mindezt úgy, hogy közben támasza, segítője is az ágazati alpolgármester munkájának. A Kriszt Lajos-díjat alapító Kapolyi László, személyes emlékeit idézte fel a díjátadó ünnepségen. Többek között arról szólt: évtizedek óta egyéni indíttatásból jár vissza Újpestre, s a település adósának érzi magát, ebből kíván olykor törleszteni, például a díj alapításával is. Úgy vélte, hogy ma az egész világ egyik legnagyobb gondja a népjólét ügye, a szociális ellátórendszerben fellelhető ellentmondások kezelése, a gazdagság és a szegénység viszonya. - B. K „Örülök, ha bárkinek tudok segíteni" Először nem is hittem el, hogy én kapom a Kriszt Lajos Emlékére alapítvány díját - mondta az Újpesti Naplónak Köblös Anita.- Amikor Hirmann László, az alapítvány titkára felhívott telefonon a hírrel, meg is kérdeztem tőle, nincs- e tévedés a dologban? Arra gondoltam, összetéveszt valakivel, hiszen én még csak az idén leszek negyven éves, és nyomon követve, kik is kapták eddig ezt a díjat, több évtizede hivatali dolgozók voltak méltók az elismerésre.- Azután kiderült, nincs tévedés, egy alig negyvenes is lehet elismert és megbecsült köztisztviselő...- Igazából akkor hittem el, hogy tényleg én vagyok a kiválasztott, amikor a mappába helyezett emléklapon megláttam a nevemet. Mondtam is az ünnepségen mellettem ülő kolléganőmnek, látod, oda van írva a nevem. Óriási erkölcsi elismerés nekem a díj. Az ember dolgozik, igyekszik becsületesen végezni a munkáját, nem pusztán azért, mert köztisztviselőként erre esküdött, hanem mert ráadásul szereti is. Múlnak az évek és egyszer csak valaki vagy valakik, nemcsak azt mondják neki, hogy köszönöm, és kezet fognak vele - akár egy alapítvány megbízásából is - hanem díjat is kap. Ezért volt meglepő. A családomon is láttam a boldogságot, s hogy büszkék rám.-Minden méltató azt emelte ki, ma a szociális és népjóléti ágazatban dolgozókon óriási a szorítás. Te miként bírod?- Van, aki páncélt növeszt, vagy tudatosan próbál három lépést tartani a problémától. Én arra törekszem, hogy ha kilépek a hivatal kapuján, ne vigyem haza a munkát. Még gondolatban sem. Nekem van egy saját módszerem, otthon egy órán át könyvet olvasok, és csak utána fogok hozzá bármihez is. Az olvasás kikapcsol és regenerál. De valóban nagyon nehéz ez a