Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-10-06 / 35. szám
I Köztér Átvenné az önkormányzat ffi az atlétikai stadiont A képviselő-testület szeptember 29-én 13 igen szavazattal elfogadta a 2011- es költségvetésről szóló rendelet módosítását. B eépítették a befolyt állami támogatások és pályázatok összegeit, a második negyedévben az intézményekhez érkezett forrásokat, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérkompenzációját. Ezen kívül a jogszabályoknak megfelelően átvezették a büdzsé legutóbbi módosítása óta meghozott képviselő-testületi, polgármesteri döntések, bizottsági határozatok költségvetést érintő tételeit, köztük az 5 milliárd forintos kötvénykibocsátást. Egységesen támogatta a képviselőtestület azt a kezdeményezést, hogy Újpest Önkormányzata igényelje és ingyenesen átvegye a Szilágyi úti Atlétikai Stadiont az államtól, emellett vállalja hosszú távú sportcélú működtetését, bérbe adva az UTE tornászai, atlétái számára. Hasonlóképpen ellenszavazat nélkül döntöttek a képviselők alapítványok támogatásáról, és a 24 órás felnőtt háziorvosi ellátás elindításáról. A képviselő-testület nem vette napirendre a helyi népszavazási kezdeményezésről szóló előterjesztést. - U. N. Tavasszal hozzálátnak az új sportlétesítmény építéséhez Az MSZP nem támogatta az uszodát Tulajdonosi hozzájárulást adott a Fővárosi Közgyűlés az új újpesti uszoda építési engedélyének megszerzéséhez. Az erre vonatkozó indítványról 22 igen szavazattal, az MSZP 6 tartózkodó voksa mellett döntött a testület. A fővárosi képviselő-testületben nem ez volt az első alkalom, hogy a szocialisták nem járultak hozzá az újpesti polgárok által megfogalmazott célok megvalósításához. Korábban a szakrendelő átvételét ugyancsak nem támogatták. Wintermantel Zsolt polgármester a döntést követően az MTI-nek elmondta, a kerületben élők többsége az uszoda hiányát vetette fel az Újpesti Párbeszéd során, ezért szeretnék ezt minél hamarabb felépíteni. Jelezte azt is, a különböző ingatlanok jogi helyzetét olyan módon rendezik, hogy a tulajdonjog a feladatellátáshoz kapcsolódjon. Az új uszoda építését tavasszal kezdhetik meg és várhatóan 2012 végén, vagy 2013-ban fejezik be. - U. N. Az ufók letelepedéséről is szavazhatnának Népszavazások, de minek? Egymás után bukott el a fővárosban két népszavazási kéz- deményezés. Józsefvárosban totális érdektelenségbe fulladt a több tízmillióba került referendum, a fővárosban pedig ki se írják, miután a képviselők többsége nem támogatta. JÓZSEFVÁROSI FIASKÓ Érvénytelen lett a hajléktalan ellátással kapcsolatos kérdésekben kiírt helyi népszavazás Budapest Vili. kerületében szeptember 25-én, miután a választásra jogosultak 16 százaléka járult az urnákhoz a minimálisan szükséges 50 százalék helyett. A városrészben 57 835-en voltak jogosultak részt venni a helyi népszavazáson, a helyi választási bizottság adatai szerint 9227- en jelentek meg az urnáknál. A választási bizottság határozata alapján a 16 százalékos részvétel miatt a helyi népszavazás érvénytelen. Becslések szerint az érvénytelen józsefvárosi népszavazás költsége 50-70 millió forint volt. NAPIRENDRE SE VETTÉK A Fővárosi Közgyűlés szeptember végi ülésén levette napirendjéről a főpolgármester és a képviselők választásának módjáról szóló helyi népszavazásról szóló előterjesztést. „Világossá tesszük, hogy nem asszisztálunk ahhoz, hogy a budapesti adófizetők pénzén folytassanak kampányt, közel 1 milliárd forintnyi közpénzből" - fogalmazott Németh Zoltán, a Fidesz- KDNP fővárosi frakcióvezetője, jelezve, ennyibe kerülne a referendum. Álláspontja szerint maga a felvetés is érthetetlen és téves, az alaptörvény ugyanis rendezi ezeket a kérdéseket, és nem tudnak olyan kormányzati előterjesztésről, ami a kezdeményezés alapjául szolgálhatna. Mint mondta, ilyen alapon bármiről lehetne népszavazást rendezni, arról is, hogy kapnak-e Budapesten az ufók letelepedési engedélyt. Miért sikertelenek a népszavazások? Kumin Ferenc - a Századvég Alapítvány vezető elemzője: - A népszavazás egy képviseleti demokráciában kivételes eszköz, kivételes alkalmakra. Ha ezt a kivételességet érzik a választók, akkor sokan részt fognak venni a voksoláson. Ha nem, akkor maga a népszavazás intézménye is sérülhet, hiszen a kisebbségbe szoruló aktívak is negatív tapasztalatokat szereznek: minek szavazni, ha úgysem lesz érvényes eredmény - mondhatják. Épp ezért érdemes a döntéshozóknak számolni a közvetlen megkérdezés, a népszavazás kivételességével, és csak akkor ehhez az eszközhöz nyúlni, ha a téma általánossága és súlyossága ezt valóban megköveteli. - U. N.
