Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-06-02 / 21. szám

Június 5-én Újpesten ünnepel a legendás folk-rock együttes A Kormoránnak lelke van Harmincöt éve, hogy megalakult a legendás Kormorán együttes, amely vasárnap hatalmas koncertet ad Újpes­ten, a Folklór fesztiválon, illetve pénteken egy emlékkiál­lítás nyílik az Újpesti Gyermek Galériában. Ebből az alka­lomból exkluzív interjút adott lapunknak Koltay Gergely, a zenekar alapítója, vezetője.- Gondoltad volna harmincöt éve, hogy ilyen hosszú életű lesz a zenekar?- Mick Jagger évtizedekkel ez­előtt egyszer azt mondta: talán van a Rolling Stonesban még két-három év. Ehhez képest nagy koncertekre készül­nek. Persze én sem gondoltam, hogy ez a kaland ilyen sokáig tart majd.-Mi, öregebbek, még emlékszünk az „ősidőkre": nyakig belemerültél a tánc­ház mozgalomba.- Sebőékkel zenéltem, elindultak a táncházak, játszottunk a Kassák Klub­ban, nagyon, de nagyon szerettem azt a világot. Gyönyörű volt.- Ha jól érezted magad a táncház­ban, miért lettél hűtlen hozzá?- Kissé megorrolt rám a mozga­lom, mert felvittem a dobogóra, és felhangosítottam a népzenét. Nagy találmány volt, akkor nálunk még ezt senki nem csinálta. Egyik oldalról tá­madtak a táncházasok, másik oldalról pedig a rockosok. Mert hát micsoda banda az, amelyik hegedűvel, citerá- val, töröksíppal próbál betörni ebbe a piacba! Már akkor az volt a vélemé­nyem, nekünk csak olyat szabad csi­nálni, ami egyedi, ezzel lehet kitörni.- A külföld is befogadta a zenéteket?- Negyedszázada gyakorlatilag fo­lyamatosan játszottunk Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Fran­ciaországban.- Itthon is igen népszerűek voltatok.- Az egyetemisták és főiskolások kö­rében feltétlenül. Ők azok, akik a vál- lukra emeltek egyszer, és ugyanúgy hatvan évesek lettek, mint mi. Meg­érezték a progresszív zener irányban rejlő lehetőségeket, a dalszövegben elrejtett szimbólumokat. Mert tudo­másul kell venni, hogy a rendszervál­tás előtti popzenei szövegeket leg­többször rejtjelezni kellett. Ehhez tár­sult még az, hogy olyan muzsikát tet­tünk fel a rock színpadára, amelyek az ősi magyar dallamvilágot idézték, nép­dalokból épültek fel.- Teltházas koncerteket adtatok, és jött a Honfoglalás című film, amit Koltay Gábor, a bátyád rendezett, te meg mellé tetted többek között a Kell még egy szó című dalt.- Sikerült egy olyan dalt megír­ni, amely rengeteg ember lelkét meg­érinti. Megdermedtem, micsoda fele­lősség az, ha ennyi emberhez eljut az üzeneted. A Kormoránnak lelke van.- Tekintsünk előre.- Szeretném megtenni, amit a Jó­isten rám mért, amit elvár tőlem az a sok-sok ember, akikkel találkozom a koncerteken. Mert a koncert egy nagymise, ami lehet például Újpes­ten is.- Miért pont Újpest lesz a centrum­ban?- Mert itt adottak a feltételek, és nagy szeretettel fogadnak bennün­ket. Ám az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy Szűts Pista zenészbarátom, az együttes oszlopos tagja újpesti, Káposztásmegyeren él. Szorgalmazója volt, hogy csináljunk a kerületben egy hagyományteremtő fesztivált.- ÁDÁM TAMÁS HÁROM ÉS FÉL ÉVTIZED A Kormorán együttest 1976-ban alapította Koltay Gergely, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­tem fuvola tanszakán végzett. A zenekar a honi zenei életben első­ként ötvözte a népzenei elemeket a nemzetközi rock stílusjegyei­vel. Koncertprogramjain kívül egy sor albumot készített pop éneke­seknek, blues és rock sztároknak, színészeknek. Megannyi színpadi mű, opera, valamint filmzene bi­zonyítja a zenekar sokszínűségét, s alkotóerejét. Huszonöt éves jubileumi kon­certjük alkalmával megkapták „A Magyar Szabadság" díjat, Koltay Gergely munkásságáért átvehet­te Mádl Ferenc köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köz- társasági Aranykeresztet". 2009- ben „Magyar Örökség" díjat kap­tak. Önkormányzati segítség a Clarisseumnak Befejeződhet a templom felújítása Több mint húsz éve nevezték ki Bíró Lórántot az újpesti Clarisseum plébánosának, és bizony már akkor is elég rossz állapotban volt az épü­let. A kormányzó. Újpest díszpolgára megfogad­ta, addig nem nyugszik, míg rendbe nem teszik Isten házát. Első lépésként a belső tér újult meg, aztán ahogy teltek az évek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem odázható a végtelenségig a külső felújítás sem. Már csak azért sem, mert úgynevezett ideiglenes helyi védettséget élvező épületről van szó. Bíró Lóránt plébános nem ismert lehetetlent. Ha olykor döcögve is, de haladtak a munkálatok­kal, felújították a tetőt, új csatornákat szereltek fel, a szétvert villanyszekrényt is lecserélték. A fák ölel­te kis templom falai azonban továbbra is lehango­ló képet mutattak.- Évekkel ezelőtt összejött egymillió forint, ami­nek nagyon örültünk - mondja a plébánia kor­mányzója. - A toldozgatásnak semmi értelme, ezért úgy döntöttünk, várunk, hátha szaporodnak a forintok. így is lett, az önkormányzat a követke­ző évben megtoldotta egymillióval az összeget. Kész lett belőle a lépcső és a bejárati rész fele. Azt már mégsem hagyhattam, hogy félbe maradjon az építkezés, ezért az önkormányzat segítségét kér­tem, a kapott egymillióból befejezhettük a hom­lokzatot. A következő munkafázis a torony felújí­tása volt, ami jelenleg is zajlik. A nyolcmilliós ösz- szeget az önkormányzat és az érsekség közösen te­remtette elő. Bíró Lórántot újra bekopogott a Városháza ajta­ján, és megosztotta elképzeléseit a városvezetőkkel. Az önkormányzat nyitottnak bizonyult, és az idei költségvetésbe betervezett támogatás kifizetését előrehozta. Valósággá válik hát az álom: a templom régi fényében csillog majd. • (június 5-én, 10.30-kor a Clarisseumban Sándor István szalézi tesvérre és mártírtársaira emlékez­nek szentmisén, bővebben a 10. oldalon)- ÁDÁM T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom