Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-05-19 / 19. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - V. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM, 2011. május 19. Köztér Vizsgálódik a közterület-felügyelet Az eget kémlelik Mint arról előző lapszámunkban beszámoltunk: motoros repülők zavarják Káposztásmegyeren az emberek nyugalmát. Hosszú évek óta harcolnak a lakók, eredménytelenül. Wintermantel Zsolt múlt héten a helyszínen járt és megindította a vizsgálatot. M iután az ezredforduló után, Káposztásmegyer szélén felhúzták a családi házakat, nagy reményekkel költöztek a tulajdonosok az új épületekbe: csendet, nyugalmat reméltek. Néhány évig nem is volt gond, aztán hirtelen megváltozott minden, motoros repülők tűntek fel az égen, odalett az idill. A vasmadarak pedig egyre csak szaporodtak, és mind alacsonyabban szálltak. A zaj, és a nyakukba hulló égéstermék, elmondásuk szerint, már- már elviselhetetlen volt. A lakók leveleket írtak, beadványokat szerkesztettek, de eredményt nem tudtak felmutatni. Petyerák Sándorék tovább küzdenek azért, hogy az áldatlan állapotok megszűnjenek. A minap Wintermantel Zsolt polgármester a helyszínen járt, és meghallgatta az emberek panaszait. A Gémes utca lakói körbevették őt, és megosztották vele tapasztalataikat. A polgármester elmondta, megérti a gondokat, éppen ezért záM ros határidőn belül kivizsgáltatja az ügyet. Ennek az lesz a menete, hogy a közterület-felügyelet szakemberei elvégzik a szükséges vizsgálatokat a lakóparkban. Többek között bemérik, milyen magasan szállnak, és mekkora zajt csapnak a repülők. Természetesen a szükséges műszerek rendelkezésre állnak majd. Amennyiben beigazolódnak a panaszok, megteszik a szükséges lépéseket. Míg tartott a disputa, Dunakeszi felől néhány repülőgép fordult a lakópark fölé. A többi pilóta talán megérezte, hogy figyelő szemek várják őket a Gémes utcában. - Á.T. A Vízművek együttműködő A víztorony esetleges kerületi átvételének feltételeiről megkérdeztük a tulajdonos Fővárosi Vízművek Zrt.-t is. „Annak érdekében, hogy az újpesti víztorony, amely a Fővárosi Vízművek egyik legszebb műemlék épülete, állagmegóvását biztosítani tudjuk, már korábban is felmerült, hogy egy esetleges hasznosítással (mint például vendéglátóipari létesítmény vagy iroda) elejét tudnánk venni a rongálásoknak. Mivel azonban az épület műemlék és emellett a helyi előírásokhoz, rendeletekhez is igazodnunk, illetve az esetleges bérlőnek igazodnia kell, ezen a téren eddig nem jártunk sikerrel. Arra törekszünk, hogy az érintett (műemlékvédelmi és helyi) szervezetekkel együttműködve egy közös projektet dolgozzunk ki. Ennek érdekében megkezdődtek az egyeztetések a kerületi főépítésszel a jövőbeni hasznosítási lehetőségekről. Mivel azonban semmilyen konkrét elképzelés nem fogalmazódott még meg, korai lenne a feltételekről nyilatkozni"- Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek Zrt. kommunikációs osztályvezetője Megújulhat a víztorony Mindenki érdekelt az újrahasznosításban - mondja Bazsó Gábor művészettörténész Előző lapszámunkban, a víztoronynál tett bejárásról szólva, lapunk úgy fogalmazott: a 100 éves ipari műemlék hasznosítását nehezíti, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal semmit sem engedélyez, ami a víztoronnyal kapcsolatos. Erről kérdeztük az újpesti Bazsó Gábor művészettörténészt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos munkatársát, az Újpest építészeti öröksége című könyv társszerzőjét.- Miért van ez Így?- Ezt az állítást határozottan cáfolhatom. Az újpesti víztoronynak a Fővárosi Vízmüvek Zrt. a tulajdonosa, és ismeretem szerint a kezelője. Hivatalunk semmiképpen nem a kezelője, mint ahogyan a cikk is állítja. Úgy gondolom, hogy a Vízműveknek, az újpesti önkormányzatnak, valamint hivatalunknak is közös érdeke, hogy az épületnek legyen funkciója. Ebben a fantázián túl az anyagiak játszhatnak szerepet.- Van-e vétójoga a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak tulajdonosváltás esetében? Felvetődött ugyanis, hogy az önkormányzat ismét Újpest tulajdonában szeretné tudni a víztornyot.- A tulajdonosváltásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak abban az esetben szólhat bele, amennyiben állami tulajdonban lévő műemlékek, védett épületek cserélnének gazdát. A víztorony esetében erről nincs szó, csupán a műemléki követelmények tiszteletben tartását kérjük. Nélkülünk is megköttethetik a felek között a megállapodás. »- Újpest épületeinek kiváló ismerő- jeként Ön milyen szerepet szánna a használaton kívüli víztoronynak?- Többször felvetődött az évek során, hogy lakássá, kávézóvá, galériává egyaránt átalakítható volna a víztorony. El túdom képzelni ilyen jellegű hasznosítását. Mivel testes építmény, a falak sok mindenre alkalmasak. Az épület akár szintenként is kaphat új funkciót. Ehhez, mint említettem, a szándékon túl anyagiak kellenek, nem is kevesek. - B. K Támogatnák az újjáalakítást Berényi András, Újpest főépítésze arról tájékoztatta lapunkat, hogy Czakóné Völgyes Cecília asszony, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi referense megerősítette, hogy - ha korábban elő is fordulhatott, hogy a KÖH (akkor) illetékes munkatársa mereven „elhajtotta" a víztorony hasznosítását kezdeményező ügyfeleket - ez jelenleg nem áll fenn, vagyis szakmailag kontrolláltan és a műemléki követelményeket tiszteletben tartva elvben támogatandó a védett építmény funkció-váltása, sőt belső átalakítása, illetve környezetének esetlegesen funkció-gazdagító rendezése is. Konkrét szakmai választ csak konkrét kérdésre tudnak adni, ezért az elképzelést egy - a műemléki, valamint építészeti követelményeket egyaránt tisztázó - elvi engedélyezési tervben kellene ismertetni. Ezt a tervet - a védettségre tekintettel - be kellene mutatni a Műemléki, valamint az Újpesti Tervtanácsnak, melyek adott esetben együttes ülést is tarthatnának. A polgármester a panaszokat meghallgatva vizsgálatot indított