Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-04-21 / 15. szám
Köztér A húsvét a szeretet győzelmét üzeni A közelgő húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ideje is. A hétvégi ünnep alkalmából az Újpesti Napló plébános és lelkész urakat kérdezett arról, mi számukra 2011-ben, a húsvét üzenete. LEGEZA JÓZSEF görög katolikus lelkész (Görög Katolikus Plébánia) A húsvét a feltámadás ünnepe. Jézus feltámadásával megmutatta a mi sorsunkat is, hogy a halál nem egy pont az ember életében, ami után nincs semmi. Nem is kérdőjel, talány, bizonytalanság, de semmi esetre sem felkiáltójel, rémisztő, ijesztő valami. A halál kettőspont, mely után következik létünk véget nem érő szakasza az Istennél. Az élet nem a semmi felé, a szakadék felé halad, hanem az örök élet, a „mennyei pályaudvar" felé. Érdemes jónak lenni, mert nem csupán itt a Földön tesz boldoggá, hanem ezek az értékek a halál után is elkísérnek minket. SOLYMÁR PÉTER evangélikus lelkész (Újpesti Evangélikus Egyházközség) Húsvéti gondolataimat Szerb Antal idézetével kezdem, amely a húsvéti történet hajnali csodájára utal. „Egész értelmetlen életem rejtett titka felderengett előttem a hajnalo- dásban, tudtam, hogy mivégre jöttem a világra, és éreztem, hogy teljesítem rendeltetésemet. Tudtam, hogy most már nem foghat a lelke- men semmiféle kétségbeesés, a sátán kardja kicsorbult, és áldás hűli minden órámra, ami még jönni fog." A hajnalodás ritka pillanata húsvéti csoda. Soha nem tudjuk megmondani, mikor válik el a sötétségtől a világosság! Mikor van az a pillanat, amikor már nem a sötétséget tapintjuk, hanem már megérkezett á világosság. Egyszerre hirtelen áramlik a fény és minden megvilágosodik, magunk előtt látjuk a kontúrokat! A víztornyot és az úttestet, a templomot és az erdőt. Lakóhelyünk jól ismert jelképeit, amelyek ott vannak a sötétségben is, csak nehezebben vesszük észre. A húsvéti csoda ilyen áramló világosság, a küldetés áldása! Ami körülöttünk van, és amit sokszor csak sötétségben keresgélünk, az élő reménység élménnyé, tapasztalássá teremti. Isten áldása tegye értelmessé életünket! SZIGETHY JÁNOS lelkipásztor (Újpest- Újvárosi Református Egyházközség) Először is azt a személyes érintettséget, amit a húsvéti énekünk így fogalmaz meg; „Ő él, mi is élünk. A haláltól nem félünk"; Jézus halál fölötti győzelme az én halál utáni életemnek is bizonyossága. Húsvétkor mirólunk, énnálam van szó. Ennek a személyes érintettségnek a feltétele a Jézus Krisztusba vetett hit, melyről azt mondja Lukács evangéliumában Jézus: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él". A második az öröm. Hiszen így vallom, hogy földi életem az örökkévalóság költeményében nem más, mint egy kihagyhatatlan mondat, az idő zárójelébe téve. Nem kell habzsolnom az életet, mint akinek az idő ellensége. De nem jelent ez legyintést sem a földi életre. Inkább csöndes derű, mert az örök élet fénye beleragyog már ebbe a múlan- dóba is. Ebben a fényben szebbek a virágok, „legnagyobb" a szeretet és Vivaldit hallgatva azt kérdezem: milyen zene szól a Mennyben, ha már itt ilyen nagyszerűt hallhatok. Végül nem hiányozhat a felelősség. Pascal francia matematikus, filozófus és komoly hívő ember volt, ő mondta: „Azért nehéz hinni, mert nehéz engedelmeskedni". Engedelmeskedni még mindig azt jelenti, hogy engedek a magam akaratából, igazából és el tudom mondani: „Legyen meg a Te akaratod", én magam pedig a Te parancsolataid szerint gondolkozom, beszélek és cselekszem. Felelős vagyok az életemért, mert felelni fogok Isten előtt, aki elküldött erre a földi életre és visszavár. így kívánok minden kedves olvasónak személyesen megélt húsvétot, élet-örömöt és Isten előtti felelős életet. Áldást és békességet. DR. TOMKA FERENC plébános (Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia) A kereszténység központi titka - Jézus, akit keresztre feszítenek, majd feltámad. Mit jelentett a kereszten függeni? A teljes testi összetöretést, és emberi megsemmisülést. Sokszor kérdezik: Ha van Isten, miért engedi meg a halált, a betegséget, a háborút, Auschwitzet, a szovjet halál-táborokat, a mai társadalom hazugságait. A keresztények számára a szenvedés és bűn értelmetlenségével szemben Jézus keresztje és feltámadása áll. Abszurd állítás, hogy Istent keresztre lehessen feszíteni! Valóban: abszurd, amilyen abszurd a reménytelen szenvedés, a gonoszság vagy a halál is! De Isten a Végtelen Szeretet. S legnagyobb szeretete abban jelenik meg, hogy lehajol az emberi szenvedés és bűn mélyéig. Amint egy anya tud gyötrődni gyermekei nyomora miatt, hasonlóan szenvedett Jézus az emberi bűn és szenvedés súlya alatt, hogy nyomorúsága ellenére is a Végtelen Szeretet és Igazság útjára vezesse az embert. Húsvét legnagyobb üzenete, hogy a végső szó nem a halálé, nem a bűné. Krisztus feltámadása hirdeti, hogy az élet végül is legyőzi a halált, a szeretet legyőzi a bűnt, az önzést. A húsvét titkát élő keresztény ezért is testvérként tekint mindazokra, akik hinni tudnak az igazság, a szeretet győzelmében, és erre ráteszik életüket.
