Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-04-21 / 15. szám

Köztér A húsvét a szeretet győzelmét üzeni A közelgő húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ideje is. A hét­végi ünnep alkalmából az Újpesti Napló plébános és lelkész urakat kérdezett arról, mi számukra 2011-ben, a húsvét üzenete. LEGEZA JÓZSEF görög katolikus lel­kész (Görög Katolikus Plébánia) A húsvét a feltámadás ünnepe. Jézus feltámadásával megmutatta a mi sorsunkat is, hogy a halál nem egy pont az ember életében, ami után nincs semmi. Nem is kérdőjel, ta­lány, bizonytalanság, de semmi eset­re sem felkiáltójel, rémisztő, ijesztő valami. A halál kettőspont, mely után következik létünk véget nem érő szakasza az Istennél. Az élet nem a semmi felé, a szakadék felé halad, hanem az örök élet, a „mennyei pá­lyaudvar" felé. Érdemes jónak lenni, mert nem csupán itt a Földön tesz boldoggá, hanem ezek az értékek a halál után is elkísérnek minket. SOLYMÁR PÉTER evangélikus lelkész (Újpesti Evangélikus Egyházközség) Húsvéti gondolataimat Szerb Antal idézetével kezdem, amely a húsvéti történet hajnali csodájára utal. „Egész értelmetlen életem rejtett tit­ka felderengett előttem a hajnalo- dásban, tudtam, hogy mivégre jöt­tem a világra, és éreztem, hogy telje­sítem rendeltetésemet. Tudtam, hogy most már nem foghat a lelke- men semmiféle kétségbeesés, a sá­tán kardja kicsorbult, és áldás hűli minden órámra, ami még jönni fog." A hajnalodás ritka pillanata húsvéti csoda. Soha nem tudjuk megmonda­ni, mikor válik el a sötétségtől a vilá­gosság! Mikor van az a pillanat, ami­kor már nem a sötétséget tapintjuk, hanem már megérkezett á világosság. Egyszerre hirtelen áramlik a fény és minden megvilágosodik, magunk előtt látjuk a kontúrokat! A víztor­nyot és az úttestet, a templomot és az erdőt. Lakóhelyünk jól ismert jelképe­it, amelyek ott vannak a sötétségben is, csak nehezebben vesszük észre. A húsvéti csoda ilyen áramló világosság, a küldetés áldása! Ami körülöttünk van, és amit sokszor csak sötétségben keresgélünk, az élő reménység él­ménnyé, tapasztalássá teremti. Isten áldása tegye értelmessé életünket! SZIGETHY JÁNOS lelkipásztor (Újpest- Újvárosi Református Egyházközség) Először is azt a személyes érintettsé­get, amit a húsvéti énekünk így fogal­maz meg; „Ő él, mi is élünk. A haláltól nem félünk"; Jézus halál fölötti győzel­me az én halál utáni életemnek is bi­zonyossága. Húsvétkor mirólunk, én­nálam van szó. Ennek a személyes érintettségnek a feltétele a Jézus Krisz­tusba vetett hit, melyről azt mondja Lukács evangéliumában Jézus: „Én va­gyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él". A második az öröm. Hiszen így vallom, hogy földi életem az örökké­valóság költeményében nem más, mint egy kihagyhatatlan mondat, az idő zárójelébe téve. Nem kell hab­zsolnom az életet, mint akinek az idő ellensége. De nem jelent ez le­gyintést sem a földi életre. Inkább csöndes derű, mert az örök élet fé­nye beleragyog már ebbe a múlan- dóba is. Ebben a fényben szebbek a virágok, „legnagyobb" a szeretet és Vivaldit hallgatva azt kérdezem: mi­lyen zene szól a Mennyben, ha már itt ilyen nagyszerűt hallhatok. Végül nem hiányozhat a felelős­ség. Pascal francia matematikus, fi­lozófus és komoly hívő ember volt, ő mondta: „Azért nehéz hinni, mert nehéz engedelmeskedni". Engedel­meskedni még mindig azt jelenti, hogy engedek a magam akaratából, igazából és el tudom mondani: „Le­gyen meg a Te akaratod", én magam pedig a Te parancsolataid szerint gondolkozom, beszélek és cselek­szem. Felelős vagyok az életemért, mert felelni fogok Isten előtt, aki el­küldött erre a földi életre és visszavár. így kívánok minden kedves olva­sónak személyesen megélt húsvétot, élet-örömöt és Isten előtti felelős életet. Áldást és békességet. DR. TOMKA FERENC plébános (Káposz­tásmegyeri Szentháromság Plébánia) A kereszténység központi titka - Jé­zus, akit keresztre feszítenek, majd feltámad. Mit jelentett a kereszten függeni? A teljes testi összetöretést, és emberi megsemmisülést. Sokszor kérdezik: Ha van Isten, miért engedi meg a halált, a betegséget, a háborút, Auschwitzet, a szovjet halál-táboro­kat, a mai társadalom hazugságait. A keresztények számára a szenvedés és bűn értelmetlenségével szemben Jé­zus keresztje és feltámadása áll. Abszurd állítás, hogy Istent ke­resztre lehessen feszíteni! Valóban: abszurd, amilyen abszurd a remény­telen szenvedés, a gonoszság vagy a halál is! De Isten a Végtelen Szeretet. S legnagyobb szeretete abban jelenik meg, hogy lehajol az emberi szenve­dés és bűn mélyéig. Amint egy anya tud gyötrődni gyermekei nyomora miatt, hasonlóan szenvedett Jézus az emberi bűn és szenvedés súlya alatt, hogy nyomorúsága ellenére is a Végtelen Szeretet és Igazság útjára vezesse az embert. Húsvét legnagyobb üzenete, hogy a végső szó nem a halálé, nem a bű­né. Krisztus feltámadása hirdeti, hogy az élet végül is legyőzi a halált, a sze­retet legyőzi a bűnt, az önzést. A hús­vét titkát élő keresztény ezért is test­vérként tekint mindazokra, akik hinni tudnak az igazság, a szeretet győzel­mében, és erre ráteszik életüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom