Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-08-09 / 30. szám
I Napirenden az építészeti örökség helyi védelme A települések épített értékei a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk fontos közérdek. Az építészeti értékek védelme részben állami, részben önkormányzati feladat úgy, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos teendők Budapest esetében megoszlanak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között. Az állami döntéssel érintett építészeti értékek a műemlékek, míg a helyi értékvédelemmel érintett létesítmények - attól függően, hogy a főváros egésze, vagy csak az érintett kerület szempontjából minősülnek védendő értéknek - fővárosi, vagy kerületi önkormányzati rendelettel válnak helyileg védetté. Az Újpest területén lévő műemlékek, műemléki vizsgálat alatt álló létesítmények, valamint fővárosi helyi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke, továbbá a készülő újpesti rendelet szerint kerületi védelemre szánt helyi értékek listája, az ezeket ábrázoló összefoglaló térkép és az egyes épületeket bemutató adatlapok tartalmazó dokumentum a www.ujpest.hu weblapon letölthető, tanulmányozható. Újpest önkormányzata a közeljövőben fogja napirendre tűzni az Újpest épített környezete helyi védelméről szóló rendelet-tervezetet. A majdani rendelet célja azon sajátos szabályok rögzítése, melyek alkalmazásával biztosítható az Újpest településképe és történelme szempontjából meghatározó, műemléki vagy fővárosi védettséget nem élvező épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendelettel érintett (a rendelet mellékletét képező védelmi listán szereplő) épületek, építmények esetében az általánosnál szigorúbb szabályokat kell alkalmazni és körültekintőbb döntéseket kell hozni mind az esetleges építési munkákkal, mind a létesítmények fenntartásával, használatával kapcsolatban. A listán szereplő épületeket így - a védelem fennállása alatt - nem lehet lebontani, illetve felújításuk, átalakításuk vagy fejlesztésük során az eredeti (építéskori) állapotot kell rehabilitálni, illetve a fejlesztésüket célzó beavatkozások során a védett értékekhez méltóan illeszkedő, igényes megoldásokat kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a helyi védelem - éppen az általánosnál szigorúbb feltételek miatt - bizonyos mértékig korlátozza a tulajdonosi jogok gyakorlását (például az ilyen épületek felújítása során gyakran speciális technológiákat kell alkalmazni és a szokásosnál drágább építőanyagokat és szerkezeteket kell beépíteni) az önkormányzat a rendelet-tervezetben foglalt szabályok szerint támogatja a védett értékek fenntartását és felújítását. A tervezethez összeállítottuk a védendő értékek első („induló") jegyzékét, mely egyelőre ötven újpesti épületet, építményt foglal magába. Természetesen ez a kör a későbbiekben tovább bővülhet úgy, hogy a helyi védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A majdani rendelet melléklete tehát a későbbiekben változhat, kiegészülhet, de az is elképzelhető, hogy valamely védett érték - a rendeletben meghatározott különleges okok miatt - lekerüljön a listáról. A rendelet-tervezet éppen ezért bevezeti a dokumentálási kötelezettség fogalmát, ami azt jelenti, hogy a védelmi listáról törölt, vagy arra fel nem kerülő, de legalább bemutatásra érdemes (rész)értékeket hordozó épületek csak abban az esetben bonthatók el, ha a kérelmező az építési hatósághoz benyújtja az előzetesen elkészített értékvédelmi dokumentációt is. Az így benyújtott és nyilvántartásba vett értékvédelmi dokumentációk természetesen szintén elérhetők lesznek az önkormányzat weblapján. ' Az érdeklődők a megadott weblapon tájékozódhatnak a rendelet-tervezetről és az ahhoz kapcsolódó mellékletekről. Kérjük, hogy a tervezettel kapcsolatos esetleges észrevételeiket, javaslataikat szíveskedjenek írásban eljuttatni a Főépítészi Iroda címére (1042 Budapest, István út 15.), vagy a foepitesz@ujpest.hu e-mail címre. A beérkezett észrevételeket a tervezet véglegesítése során figyelembe fogjuk venni. Kérjük továbbá, hogy ameny- nyiben a rendelet-tervezet 1. mellékletét képező listán szereplő védendő értékekkel kapcsolatban olyan dokumentumok (pl. eredeti tervek, fotók) lennének a birtokukban, melyek a későbbi felújítás során felhasználhatók lennének, szíveskedjenek másolás céljából ugyancsak a Főépítészi Irodára eljuttatni. - DR. DERCE TAMÁS polgármester Továbbra is aláírást gyűjtenek a lakók Még mindig rossz irányba jár a busz Az előző lapszámunkban megjelent Rossz irányba jár a busz című cikkünk óta még hevesebben gyűjtik az aláírásokat. Mégpedig azért, mert nem érik el a polgárok például a temetőt, és többször is át kell szállniuk. Farkas László aláírásgyűjtésbe kezdett, és a civil kezdeményezésnek meg is lett az eredménye, több mit háromszázan követelik, állítsák vissza a régi rendet.-Jó egy éve kezdődött a történet - mondja Farkas úr. - Akkor kezdtem aláírást gyűjteni, amikor már reménytelen volt a helyzet. Leginkább azt kifogásoljuk, hogy a régi 96-os járat megállóit, Baross utca, Megyeri út, Váci út, csak kétszeri átszállással, nagyobb gyaloglással érhetjük el. Nem az a legnagyobb probléma, hogy a 47-es busz nem a Baross utcán megy, hanem az, hogy a Milderberger és a Baross utcán éppen nem közlekedik. Sajnos nagyon keveset döcög a volt 47-es vonalán. Elismerjük, hogy a 96-os járat a régi útvonalon bizonyos időszakokban valóban nem tartozik a legkihasz- náltabb járatok közé. A régi útvonal viszont a realitások figyelembe vételével elérhető, gyorsabb és olcsóbb megoldást jelentett és jelent. Farkas úr elmondása szerint az újságcikk megjelenése után sokan biztatták őt, hogy a pesszimista záró mondat ellenére se adják fel a küzdelmet, mert az nem lehet, hogy ennyi kérvényező szava ne hallatszódjon el az önkormányzatig, BKV-ig és a fővárosi önkormányzatig. A környéken lakók további támogatásukról biztosították őt, és még mindig bíznak abban, hogy elérik céljukat. Tovább küzdenek. - MÁS
