Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-05-10 / 18. szám
Közélet XIV. Országos Roma Filmakadémia a Balatonon Idén áprilisban tartottuk meg ti- zennegyedik alkalommal az e né' ven futó mozgóképes műhelyt a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének üdülőjében, Zamárdiban. A programon való ingyenes részvétel feltétele egy-egy már befejezett vagy félkész film leadása volt. A rendezvény kezdeményezőinek az Eötvös József Cigány - Magyar Pedagógiai Társaságnak, valamint a Filmművészek és Filmalkalmazot- tak Szakszervezetének képviselői a beküldött munkák alapján válogatták ki és hívták össze a hallgatókat azzal a céllal, hogy a műhelymunka keretében - közösen megtekintve és elemezve a filmeket - támpontokat tudjanak kínálni az alkotóknak adott produkciójuk, illetve hasonló jellegű jövőbeli filmjeik fejlesztéséhez, színvonaluk emeléséhez, hatékonyságuk fokozásához. ALAPTÉMA - A „MARGÓN ÉLŐK" A foglalkozások alatt sor került a kiválogatott filmek megtekintésére. A műveket jeles szakértők elemezték. Az utóbbiakat Fájja Sándor filmkutató és pszichológus, Mohi Sándor Balázs Béla-díjas operatőr-rendező és Dúló Károly Balázs Béla-díjas filmrendező, Apáczai Csere János-díjas tanár képviselte. A szakmai kivesézéssel együtt tanulságos volt a nézők elemzése is. Volt közöttük érettségi előtt álló amatőrtől a svájci közszolgálati televíziónak dolgozó hivatásos újságíróig terjedő skálán a szakma által a legkülönbözőbb szinteken megérin- tettekig mindenféle érdeklődő. Idén viszonylag sok egyetemista jött össze, akik ilyen-olyan kommunikációs szakmákat tanulnak vagy frissen végeztek ilyen típusú szakokon, és voltak, akik helyi televíziók vagy újságok munkatársaiként már a médiában dolgoznak, sőt voltak, akik a közélet más területein - tanárként, szociális munkásként vagy éppen hittérítőként - szolgálták azokat a kisebbségi és közéleti ügyeket, melyeket a bemutatott filmek tematikája is érintett. Mintegy negyven film közül nehéz a választás. Gyönyörű filmet hozott az MTV munkatársa, Csiki Gabriella a gyermeknevelésről, Baranyi Gábor Benő (a legfiatalabb a társaságból), egri főiskolás, akiknek a sérült fiatalok szerelméről mély emberséggel készült játékfilmjét tapssal jutalmazták. KÖZÉLETI ESZMECSERÉKKEL A Roma Filmakadémiák fő célja az, hogy segítsék a hazai cigányság térnyerését a mai médiában - vagyis legyenek a romáknak olyan szószólói, illetve alkotói, akik a digitális világ írástudóiként hangot tudnak adni a kisebbség érdekeinek, vonzóan tudják felmutatni saját kultúrájuk kincseit, és ezen túlmenően értékteremtőivé tudnak válni a többségi társadalomnak is. Ennek jegyében sosem szűkítjük le a résztvevők körét a közvetlenül érintettekre, hiszen a legfontosabb törekvéseink csak akkor válthatók valóra, ha nem cigányok és cigányok megtanulnak odafigyelni egymásra, szót váltani és együttműködni egymással. Ebben az esztendőben úgy alakult, hogy közel annyi volt a nem cigány résztvevő, mint a roma, s bár legtöbbjük most találkozott első alkalommal a többiekkel, elkülönülésnek nyoma sem volt, viszont rendkívül gazdag kapcsolat- rendszer alakult ki közöttük, ami a kölcsönös érdeklődést, egymás megérteni akarását és az együttmunkál- kodás örömét is magas hőfokon tudta tartani az együtt töltött öt napon át mindvégig. Esténként a cigányság sorskérdéseiről élénk vita folyt. Csóka János Pál az újpesti, és Kosztics István a pécsi cigány önkormányzat vezetője, nemcsak a helyi feladatokról, hanem az előttünk álló teendőkről is szóltak. A MESTERKURZUS VENDÉGE Hasznosak voltak a műhelynek azok a foglalkozásai, amelyek révén a jelen lévők bepillantást nyerhettek a cigány kultúra mai képviselőinek gondolatvilágába, és ízelítőt kaphattak műveikből. Találkozhattak, szót válthattak Fátyol Tivadar zeneszerzővel, a C Rádió igazgatójával, és mai cigányságunk legerőteljesebb festőművészével, Szentandrássy Istvánnal, valamint legeredetibb költőjével, Kovács József Flontalannal, aki élet- és költőtársával, Pethes Máriával nem csupán felolvasóestet tartott, hanem a kötetlen beszélgetéseknek is egyik katalizátora volt. A filmes programok keretében minden akadémiára meghívunk egy- egy kiemelkedő alkotót is. Idén Almási Tamás Kossuth-díjas filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense volt az, aki saját munkáira alapozva világította meg az alkotó szerepét és felelősségét a do- kumentumfilm-készítésben. A mostani műhelynek új eleme volt egy olyan, Vinczéné Biró Etelka Kiss Árpád-díjas tanár által megtartott kommunikációs trénig és egy Fájja Sándor vezetésével lebonyolított konfliktus- kezelési gyakorlat, melyek keretében a résztvevők segítséget, muníciót kaphattak a közszerepléshez, a meggyőző és eredményes kommunikációhoz is. Mindent egybevetve bízvást kijelenthetjük, hogy a jelenlévők komoly aktivitására és együttműködésére alapozva jó hangulatú és eredményes műhelymunkát jelentett a XIV. Roma Filmakadémia, amelynek folytatását a résztvevők egyöntetűen igénylik. - RÁCZ GYÖNGYI Egy újpesti lokálpatrióta halálára Fájdalmas veszteség érte Újpest civil társadalmát, elhunyt Iványiné Konrád Gizella Újpestért díjas építőmérnök, az Újpesti Városvédő Egyesület elnökségének tagja, az Újpesti Helytörténeti Alapítvány kurátora, az Újpesti Helytörténeti Értesítő szerkesztőségének munkatársa. Újpesten született, az egyetem elvégzése után itt vállalt munkát és hatvan évesen itt fejezte be életét. Férjével, Iványi Jánossal sok-sok éve foglalkozott Újpest építészetéi1—■-■■ "ii I nek történetével, számos cikJ I megjelent könyvük, ami Volt I egyszer egy város... Újpest mg jelentős épületei címmel ke■ rült az érdeklődők könyvesGizike halk szavú, mosolygó ember volt. Aki csak egyszer találkozott vele, azt is lenyűgözte türelme és tudása. Ha valamelyikünknek építészeti gondja akadt, bátran kereshettük, mert Giziké minden újpesti épületet ismert, sokszor nem csak stílusát, építésének időpontját, hanem a valaha ott lakó családok történetét is. Gizikének két szenvedélye volt: a családja és Újpest helytörténete. Az utolsó találkozásunkra már a kórházban került sor. Ágya mellett bekeretezve - két unokája fényképe. Csendesen róluk beszélt. Tudta - és mi is tudtuk -, hogy nagyon beteg. Ám önfegyelme képes volt rejteni szenvedését. Néhány hónapja, amikor már kórházba készült, összeszedve minden erejét, megírta véleményét a Polgárcentrum átalakításának tervéről. Ez volt az utolsó figyelmeztetése. Giziké földi pályafutása május elsején véget ért. Mi, barátai, tisztelői együtt gyászoljuk családjával, férjével, lányával, vejével, unokáival és mindazokkal, akik szerették Őt. Május 12-én, 14 órakor a Megyeri temetőben kísérjük utolsó útjára. Lelki üdvéért a temetést követően 16 órakor mutatnak be gyászmisét az újpesti Egek Királynéja főplébánia templomban.- KADLECOVITS GÉZA, Újpest Díszpolgára, a Városvédő Egyesület tiszteletbeli elnöke
