Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-02-15 / 6. szám

Változások az anyakönyvi eljárásban, ügyintézésben Az elmúlt év derekán és a 2010-es esztendő első napjá­tól több, közérdeklődésre számot tartó jogszabály vál­tozott az anyakönyvi feladatok ellátásában, így az ügy­intézésében is. Mindezeket gyűjtöttük csokorba Keszt­helyi Ilona vezető anyakönyvvezető segítségével. 2009. július 1-jétől kedvező változást jelent a házasság megszűnése utáni házassági név korrekciójára irányuló névváltoztatási eljárás. HÁZASSÁGI NÉV MEGVÁLTOZTATHATÓSÁGA A házassági név akkor változtatható meg, ha személyazonosításra alkal­mas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy az öz­vegy vagy elvált családi állapotú ké­relmező az általa kért formában használta a volt házastársa nevét. Országosan tipikusnak mondható névviselési probléma, hogy az elhalt születési anyakönyvi bejegyzése két utónevet tartalmaz, ugyanakkor a házassági anyakönyvi bejegyzésben, valamint az okmányaiban csak az egyik utónév került feltüntetésre. Ennek következtében a volt házas­társa sem azt a házassági nevet vise­li, amely őt egyébként a jog szerint megilleti. Az ügyfél érdekeire tekintettel ke­rült bevezetésre a házassági név megváltoztatásának lehetősége, hi­szen ezzel megoldható, hogy a volt házastárs immár jogszerűen az addig megszokott és okmányaiban is fel­tüntetett nevet viselje. A házassági névváltoztatás a há­zassági név családi és utónév korrek­ciójára is irányulhat. Azokban az esetekben is kérel­mezhető tehát a házassági névvál­toztatás, amikor a születési anya­könyvi bejegyzésből megállapításra kerül, hogy a volt házastárs családjo­gi helyzete és ennek következtében születési családi neve megváltozott, a kérelmező okmányai azonban a volt házastárs családjogi helyzetének változását (pl. örökbefogadás, örök- befogadás felbontása, apai elismerés, apaság vélelmének megdöntése) megelőző állapotot tükrözik. Például: Kiss Jánosnénak férje ha­lálának anyakönyvezésekor jut tudo­mására, hogy volt házastársát nem a Kiss János születési név, hanem a Nagy János név viselése illette meg, tekintettel arra, hogy volt férje csa­ládjogi helyzete örökbefogadással megváltozott. Mivel az összes okmá­nya Kiss Jánosné névre szól, a későb­biekben is az eddig viselt házassági nevet szeretné használni, ezért há­zassági névváltoztatást kérelmezhet. A kérelmet az állandó lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél kell be­nyújtani, az anyakönyvi ügyekért fe­lelős miniszter engedélyezheti. Az el­járás illetékmentes. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT Ugyancsak 2009. július 1-jétől lépett hatályba a bejegyzett élettársi kap­csolatról szóló törvény. A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy az anyakönyv­vezető előtt együttesen kijelenti, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Néhány eltéréssel a bejegy­zett élettársi kapcsolatra, a házas­ságkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérések: Csak nagykorú személyek létesít­hetnek bejegyzett élettársi kapcso­latot. A házastársak névviselésére vonat­kozó rendelkezések nem alkalmaz­hatóak. Bejegyzett élettársi kapcso­lat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló „né" toldással nem viselheti to­vább, és nem veheti fel bejegyzett élettársa nevét sem. Nem alkalmazhatóak a házastár­sak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok sem. ÉLETTÁRSI NYILATKOZATOK NYILVÁNTARTÁSA-APASÁG VÉLELME 2010. január 1-jétől hatályba lépett a 2008. évi XLV. törvénynek az Élettár­si Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére vonatkozó rendelkezései. Az élettársi nyilvántartás az élettársi kapcsolat bizonyításának megköny- nyítését szolgálja, amely tartalmazza két nagykorú kérelmező közjegyző előtt közösen tett nyilatkozatát, hogy egymással élettársi kapcsolat­ban élnek. Tehát az eljárás közjegyző és nem anyakönyvvezető előtt történik. Anyakönyvi vonatkozásban válto­zás, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés apaság vélelmét keletkeztet. Azokra a szülőkre vonatkozik, akik nem élnek házassági kötelékben és gyermeket várnak. 2010. január 1 -je után született gyermekre nem szükséges külön apai elismerő nyilatkozatot tenni, ha az Országos Közjegyzői Kamara által kiállított igazolással igazolni tudják, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyil­vántartásában szerepelnek. Nagyon fontos, hogy amennyiben az anya a gyermek fogamzási ideje, vagy annak egy része alatt házassági kötelékben állt és utána regisztráltatta magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartá­sába, a gyermek apjának akkor is a volt férjet kell tekinteni. Tehát a gyermekre apai elismerő nyilatkoza­tot tenni nem lehet, csak abban az esetben kerülhet születésekor azon­nal a vérszerinti apa nevére, ha még születése előtt a szülők házasságot kötnek. Az újszülött anyakönyvezéséhez minden esetben szükséges - ha az anya családi állapota hajadon, illetve elvált vagy özvegy, és nem a volt fér­jet kell a gyermek apjának tekinteni (az anya házassága 300 napnál ré­gebben szűnt meg) - közjegyzői iga­zolást kérni, annak tisztázása érdeké­ben, hogy az anya szerepel-e az Élet­társi Nyilatkozatok Nyilvántartásá­ban. Természetesen 2010. január 1 -je előtti születésre ez a szabály nem vo­natkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom