Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-02-08 / 5. szám
1 Aí iPAi. A tsírruar I n térj ú A Mester és a mozaikok B arcsay Jenő kétszeres Kossuth- díjas festő és grafikus művészetét számtalan könyvben, újságcikkben méltatták már. A köztünk lévő korkülönbség miatt csupán tisztelője lehettem, ám jól ismertük egymást. Újságíróként, később a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetőjeként, majd hivatásomnál fogva később is, többször találkoztunk. Az Újpestre kerülő mozaik ügyében is - emlékezik Horváth György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgató-helyettese, jelenlegi főmuzeológusa, számos Újpest Galéria-beli képzőművészeti tárlat megnyitását elvállaló szaktekintély. - Amikor a mozaik az uszoda falá- ■ ra került, nem sokkal később megkeresett Barcsay Jenő és sérelmezte - jogosan -, hogy az utólagosan felszerelt lámpa armatúrák belelógnak a mozaik látványába. Ráadásul minden esztétikai érzéket is nélkülöznek. Ezzel most, harminchat év elteltével, ismét szembesültem. Keserű emlékem, hogy bármennyire is szerettem volna, nem tudtam elérni, hogy leszereljék a világítótestet és egy oda illővel oldják meg az uszoda első emeleti várójának világítását. — tusé, csay:' iámat elsősorban Szentendréhez kötődő festőként, grafikusként tarja számon az utókor. Kit tudunk, a mozaikokról?:- Barcsay Jenő négy nagyméretű mozaik alkotója volt. Az egyiket, az Asszonyok címűt, amely minden Barcsay albumból ránk köszön, még 1949-ben tervezte, de a megvalósítás sokáig váratott magára. A márvány mozaik 1:1 méretarányú tervét szénnel megrajzolta, aztán felcsavarta és eltette, mert reménye se volt, hogy a „szocialista realizmus" virágkorában megvalósíthassa. Az ugyanis nem Barcsay stílusa volt, az idő akkor még nem a Mesternek dolgozott. Az 1960-as évek elején mégis megnyílt az út az Asszonyok előtt, a Miskolci Nehézipari Egyetem felvette vele a kapcsolatot, és a fekete-fehér és szürke márvány darabokból kirakott asz- szonyi alakok mozaikká értek, a fríz- szerűen meghatározott ritmusú alkotás nagy sikert aratott. Ma is az egyetem épületének előcsarnokát díszíti. Olyan nagy sikere volt, hogy a „testvérét" is el kellett készítenie, amely Budapesten, az Izabella téri Nemzeti Színház (ma Pesti Magyar Színház - a szerk.) falára került - más művészek munkája mellett - fő attrakcióként. A mozaikok számbavételénél nem hagyhatjuk ki a szentendrei városházára kerülő immár muranói üvegből készültet sem, miközben elérkezünk időben 1974-hez, és térben Újpesthez. Az újpesti uszoda falát díszítő üveg mozaik állami megrendelés volt, kifejezte azt a szándékot, hogy a formálódó új városrészbe tervezett épület kapjon egy műremeket, nevezetesen egy Barcsay-mozaikot. A műalkotást oda is szánták, beillesztették a készülő uszoda tervébe. A munkálatokat összegző, a mai napig meglévő dosszié arra is példa, hogy a döntést hozók olykor sokat áldoztak a közösségi beruházásokra. Az alkotás több, mint kétmilliós költségvetésű munka eredménye, az összegnek elenyésző töredéke illette a Mestert, a muranói üveg beszerzése viszont szinte csillagászati összegre rúgott. Minden egyes szemcséjét a terv alapján kellett a falra illeszteni.- A mozaik az uszoda emeleti várakozó terének két, egymással szemközti falának dísze. Egyfelől ahonnan az öltözőkbe mehettünk, illetve vele szemben lévő falon látható, ahová a „társas gőzosztály” bejára nyílt... Hatalmas méretű dísze a térnek...- Valóban, csak így, két falon volt elhelyezhető. Az elhelyezése mai szemmel nézve nem volt szerencsés. Hiszen a mozaik padlótól a mennyezetig ér, szinte összenőtt a szürke padló és falburkolóval, amely minden korabeli uszodából visszaköszön. Isten különös kegyelmének tartom, hogy nem esett kár benne a mindennapi felmosás, fertőtlenítés, takarítás idején. Az üvegmozaik kitűnő állapotban van, első rendű munka volt a felhelyezése is. —Kit ábrázol a mozaik és milyen értéket képviselt- Az uszoda építésekor 74-ik életévében járó Barcsay Mester nem ábrázoló jellegű mozaikot készített Újpestre, ez már az absztrakt korára jellemző művészi alkotás, anyaga, a színek ritmikája adja a formát és a tárgyát. — Ön is a védettséget szorgalmazó szakemberek agyike. A kezdeményezésnek miért pont most jött: el az ideje?-A Barcsay-mozaik védetté nyilvánításának kezdeményezése évek óta „benne volt a levegőben", sokunk szívügye. Abban is biztos vagyok: ezzel a törekvéssel az Újpesten élők közül többen egyetértenek. A védettség egy különleges kategória, amelynek előfeltétele a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereinek azon határozata, hogy egy műtárgy - önállóan, vagy például egy épület tartozékaként - a magyar kultúra reprezentatív darabja legyen, ezáltal megőrizendő az utókornak, nem semmisíthető meg. Mindez egy friss alkotásról még nem mondható el. Egy műtárgy utólag helyezhető csak védelem alá. A Barcsay-mozaik mindenképpen megőrizendő, ez a szándék. Hogy idővel hol lesz a helye, erről most még kevés szó esik. Az uszoda sorsa, attól tartok, eldőlt. A mozaikot azonban nem kell vele együtt elbontani. A technika ugyanis egyszerű: a falról - adott esetben - a hordozó anyaggal együtt leválasztható és egy „neki" is helyet teremtő új környezetben ismét beépíthető.- BANG HA KATALIN A pénzügyi válság ellen A modern világot, és azon belül a hazánkat megrázó pénzügyi válság talán kevésbé éreztette volna hatását, ha az oktatási ágazat részt vett volna a megelőzésben. A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumban egy olyan oktatási program zajlik, melynek célja a gimnáziumi diákok pénzügyi ismereteinek bővítése, azon belül az internet bankok népszerűsítése. A diákok tanulnak emellett a biztonságos internethasználatról is, amely nélkülözhetetlen a mindennapi életünk részévé vált netezés szempontjából és kiemelkedően fontos a banki ügyek világhálón történő intézésekor. A tanfolyam során a tanulók az alapvető pénzügyi ismereteken felül a megtakarításokról, a hitelekről és a bankkártyákról is tanulnak. A tanfolyam lebonyolításában - amelynek helyszínéül a Károlyi Gimnázium számítógépes terme szolgál - két bankszakember is közreműködik. A képzés végére a szervezők játékos vetélkedőt terveznek. A program lebonyolítója - előzetes pályázati eljárás lefolytatása alapján - a Puskás Tivadar Közalapítványon belül működő CERT- Hungary Központ, amely közfeladatának tekinti az informatikai és hálózati biztonsággal kapcsolatos tudatosság növelését. A CERT-Hungary Központ ilyen irányú tudatosítási tevékenysége nem egyedülálló, hiszen a mostani modellen túl már kidolgozott és kipróbált egy általános és középiskolai hálózatbiztonsági oktató programot. A jelenlegi, a PSZÁF támogatásával megvalósuló internetbanki és internetbiztonsági oktatóprogram modell gyakorlására eddig három középiskolában szerveződtek csoportok: a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumon kívül a Károlyiban és a szintén IV. kerületi Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskolában. A tanfolyam során és az ismereteket feldolgozó vetélkedőben sikeres tanulók értékes informatikai eszközöket kapnak majd ajándékba. További információ: idealisbank.biztonsagosin- ternet.hu weboldalon.- HIRMANN LÁSZLÓ intézményvezető, a program helyi szervezője
