Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-08-23 / 31. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM, 31 1. SZÁM, 2010. augusztus 23. Múltidéző 27 a népkonyhára szánt helyiségek tűntek. Ahogy az épület egyre impozán- sabb látványt nyújtott, úgy lángoltak fel a viták arról 1900 tavaszán, milyen célra lehessen bérelni a földszinten kialakítandó, üzlethelyiségeket. Legyen-e italmérés a templom mellett emelt épületben, elégséges-e az épületek közti távolság ahhoz, hogy a vendéglátóipar helyiségek által szolgált közszükséglet és a községház jövedelmezősége egyaránt biztosítható legyen. Bár az építkezés lassan a végéhez közeledett, a községházi vendéglő is sok érdeklődőt vonzott, de ekkor még nem talált bérlőre. 1900 nyarán a kivitelező készen állt az épület átadására. A hivatal berendezése, felszerelése azonban még hátravolt. Wolfner Tivadarnak sikerült a budapesti kereskedelmi és iparkamara vezetőségét rábírni, hogy az alig két év előtt 18 000 korona költségvetéssel készített, igen fényes és rendkívül praktikus tanácstermi berendezését - amelyet eleinte a kamara új palotájába akartak vinni - 2800 korona csekély árban eladja. „A berendezés három elnöki széket magában foglaló elnöki emelvényből, hozzá előadói asztalból, 84 székből és 25 pádból áll a megfelelő dobogókkal és lépcsőkkel úgy, hogy a székeket és padokat a terem három oldalára amfiteatraliku- san felállítani, kívánatra pedig szétszedve a teremből eltávolítani lehessen. Az összes bútordarabok faragott tölgyfából készültek" - adta hírül a Társadalmi Lapok 1900. június 10-i száma. A városháza dísztermébe kerülő bútorok szépsége, a terem berendezése ma, 110 év elekével is kiváltja a belépők csodálatát. Az épület berendezésénél elődeink az újpesti iparosokat, a hazai gyártmányokat további előnyökben részesítették. A bútor és irodaberendezés munkálatait Bajusz Bálint és társai újpesti, valamint Machunka Imre budapesti vállalkozók között osztották meg (az utóbbi cég nyerte el a vendéglő berendezését is). A hajlított bútorok szállításával Diamant Ignácz újpesti kereskedőt bízták meg, a vasbútorokra Schlotta Ernő budapesti cégét választották. A címtáblákat Mitz Elek újpesti címfestő, az órákat Deutsch Zsigmond és a Nasser-testvérek szállították. A házi telefonhálózat és a villamos csengőrendszer kiépítésére Schreibet Gyula ajánlata volt a legjobb, aki egy év garanciát is ígért. Még ezer apró és nagyobb feladat volt még. Majd Schreibel Gyula építési vállalkozó bejelentette a község elöljáróságának, hogy az új községházát a kellő időben, illető tervek szerint elkészítette, s egyúttal kérte ennek jegyzőkönyvi megállapítását is, az új községház ideiglenes átvételét. Ez 110 évvel ezelőtt, 1900. augusztus 22-én meg is történt.- BANCHA KATALIN Felhasznált forrás: Az újpesti városháza története (Újpest Önkormányzata 2001, írta: Rojkó Annamária, szerkesztette: Bangha Katalin) Szilvásgombóc - tortába rejtve Nem tudom, mit szólna az olvasó, hogy az otthon reggelire bekapott pirítós és az utána küldött hosszú kávé után nem sokkal, 8 óra körül váratlanul egy óriási, saccra több mint 10 centi „magas", szeletekből formált tortával találná magát szemben.- íme az ország tortája, a szilvásgombóc-torta. Most készült el - mondja kezével illendően tiszteletreméltó mozdulatot leírva a levegőben Kisgergely Zoltán, a Harangvirág cukrászda tulajdonosa, miközben cukrásza is meghajol az elém tárt remekművel. A csokoládémázzal bevont tortaszeleteken díszítésként tejszínrózsa, aszaltszilva-darabka kelleti magát. A tányéromat teljesen befedi egy szelet, feltárul a belseje is. A mély rózsaszínű krém, ami a csokoládés piskótaalap és a csokoládébevonatú tortakalap közé kerül, magában foglalja a meglepetést: egy kettévágott szilvásgombóc élethű belsejét. A süteményes villám még a tányér mellett pihen, egyelőre a látványban gyönyörködünk. A cukrászda Újpestért dobogó szívű tulajdonosa meglepetésnek szánta, hogy augusztus 20-a, a hivatalos bemutatkozás előtt már „zsűrizhetem" a tányéromra került mintát. A recept, amely a napokban érkezett az ország tortáját elkészítő cukrászdákba, őket sem hagyta nyugton. A Harangvirág cukrászda azonban nem vesz részt a versengésben.- Megfigyelőként azonban ott vagyunk - mondja vendéglátóm. - Ne tartson szerénytelennek, de tény, hogy a Kisgergely márkanevet 20 éve a fagylaltkészítés élvonalában jegyzik Magyarországon. Garantált minőségben, 50 ízben kínált kézműves fagylaltunk nemcsak az újpesti és a Miskolcon lévő két üzletünkben ismertek, hanem viszonteladó partnereink is vásárolják. Tizedik esztendeje, hogy megvásároltuk a Harangvirág cukrászdát, és ezzel a jól csengő névvel nyolcvan évre visszatekintő presszós, cukrászdái hagyományokat éltetünk. A cukrászda egyedi ízvilága, a másutt nem kapható sütemények vonzók. Korántsem az országtorta versenyben résztvevők és a versenyzők bírálataként mondom, hogy én a „célfotós", feketén-fehéren mérhető versenyeket kedvelem. A gasztronómia nem ilyen. A ország tortáját azonban elkészítjük, sőt, kínálatunkba beemeljük ezt a különlegességet is - térünk rá Életműdíjas vendéglátómmal arra, hogy egy négy évvel ezelőtti reklámfogás szerint augusztus 20-a legyen az ország születésnapja. Mivel egy születésnap nem képzelhető el torta nélkül, ezért a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete részvételével vállalkozó kedvű cukrászokkal zajlik a verseny. Üzletünkben megtalálható a 2007-ik év madártej ország tortája, amely egyúttal Újpest várossá nyilvánításában 100. esztendejét is köszöntötte. Az egymást követő években a pándi meggy- és a szatmári szilvatorta is bekerült a kínálatba.- Van-e magyarázata annak, hogy egymás utáni két évben is a szilva került a a születésnapi tortába?- Ennek én nagyon örülök és szimbólumnak tartom - szögezi le Kisgergely Zoltán. - A szilva, amely hosszú ideig értéktelen gyümölcsnek számított, végre megtalálta méltó helyét a gasztronómiában. A jó magyar szilva hosszú érésidő után zamatos gyümölccsé válik. Ettől varázsolja ízletessé a süteményeket is. A szilvásgombóc-torta krémje nem geil, hanem ehető, kissé savanykás ízbe hajló alkotás, amelynek különlegeségét a gombóc belsejét idéző, marcipánból készült szilva adja. Lásson hozzá! - ösztökél Kisgergely Zoltán, így megadom magam a munkaköri kötelességnek. A torta nagyon finom. Sikere lesz, az biztos. Közben hallgatom a vendéglátómat, aki, olvasva gondolataimban megnyugtat: a tortát azok is fogyaszthatják, akiknek valamilyen okból mellőzni kénytelenek az édességet. Ízesítésnél szőlőcukrot használnak, amely mintegy 20 százalékkal csökkenti a torta cukortartalmát. Kiderül az is: Kisgergely Zoltán megalkotta a torta ízével „rokon" szilváskockát, amely már jóval augusztus 20-a előtt a cukrászda újdonsága lesz. A hely szelleme és a vendégkör óhaja arra is ösztönözte, hogy újraalkossa az elődje által kínált Újpest-szeletet, amely minőségben és ízét tekintve is felveszi a versenyt az új és a tradicionális süteményekkel. - B. K
