Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-08-09 / 30. szám
Közélet Városháza - Több mint 110 éves történet Az augusztus végi városnapi események nemcsak Újpest várossá nyilvánításának újabb évfordulóját juttatják eszünkbe, hanem emlékeztetnek arra is, hogy születésnapos, idén 110 éves a Városháza. Az épület átélte a huszadik század derűs és tragikus eseményeit, eközben Újpest egyik jelképévé vált, és az épületek közti rangsorban ma is őrzi első helyét. F elújítva, így eredeti szépségében tündökölve lépett át az új évszázadba, és századik születésnapja körül'megélte, hogy vele át- ellenben egy másik, új hivatali épület jöjjön létre. Hiszen a Városháza 110 év elteltével is az maradt, aminek építették: a városrész lakói e falak közt intézik ügyeiket, míg a közügyeket végző városvezetők, képviselők, és a hivatal irodáiban dolgozó köz- tisztviselők a feladatukat végzik. A városháza társtervezőit, Böhm Henriket és Hegedűs Ármint, a huszadik századi magyar építészet jelentős alkotói közt jegyzik. Bár a ránk maradt korabeli fotók két joviális idősebb urat mutatnak, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin mindössze 31, illetve 29 éves volt 1898-ban, amikor megnyerték az újpesti községháza terv- pályázatát. A két építész között lévő csekély korkülönbség, a hasonló szemlélet - mindketten a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen vették át mérnöki diplomájukat - indíthatta őket arra, hogy 1896-ban megnyissák közös építész irodájukat, bár önállóaTi is alkottak. Az 1867-ben, a kiegyezés évében Várpalotán született Böhm Henrik - mint korában (jó) szokás volt - külföldi tanulmányutakon, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Dániában és Németországban járt és erősödött tudásban, mielőtt társult volna Hegedűs Árminnal. Főbb művei közt jegyzik az Újpestvidéki Takarék- pénztár 1899-ben emelt épületét, amelynek elbontásával és átépítésével jött létre a mai Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház épülete. Csáktornyán a kereskedelmi kaszinó, Budapesten a Kozma utcai temetőben több síremlék őrzi munkásságát. Böhm Henrik 69 évet élt. Hegedűs Ármin, kettejük közül a fiatalabb, 1869-ben született Szécsényben. 1894-től élete végig a főváros szolgálatában állt, és időnként a Böhm-Hegedűs iroda tagjaként egyéb munkákat is vállalt. Fővárosi mérnökként hat elemi iskola tervét készítette el, szerepe volt az egykori Károly-kaszárnya Központi Városházává történő átalakításában és sokat foglalkozott a Fiumei úti, a Farkasréti temetők rendezési terveivel. Fő művének tekinti a szakma a Gel- lért Gyógyfürdő és Szálló épületét, amelyet Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral tervezett 1909. és 1918. között. Hegedűs Ármin megélte a második világháború végét, 76 éves korában hunyt el. A két építész közös alkotása az 1905-ben, a Szervita téren épült Török-bankház, az 1906-ban emelt pestszenterzsébeti városháza épülete, az Újpesten 1911-ben épült Vágóhíd, az 1925-ben a Vili. kerületi Horváth Mihály tér 15. szám alatt épült lakóház, amely az első, tisztán acélszerkezetű lakóépület volt Magyarországon. A társtervezők keze nyomán formálódott az 1928-ban Újpesten felavatott nagy múltú szülőotthon épülete és például Lajta Béla terveinek átdolgozásával a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma is. Sokan vélik úgy: a városháza felépítésének igényével az újpestiek szinte megelőzték korukat, hiszen Újpest hosszú, fáradságos érdekérvényesítés árán 1907-ben lett város. A nagyközség azonban, mint látjuk, már az 1800-as évek végén városházát álmodott. Újpest hihetetlen gyors fejlődésén minden bizonnyal gróf Károlyi István lepődött volna meg a legkevésbé. Megnyugvással és elégedetten vette volna tudomásul, hogy az általa 1840-ben, vagyis éppen 160 évvel ezelőtt alapított, és kezdetben Új-megyerként említett település két emberöltő után Magyar- ország harmadik legnépesebb ipari városává válik. Megvalósultak a gróf céljai: az alapító okiratban a letelepedők számára biztosított teljes jogegyenlőség, a vallás-, és kereskedelmi szabadság nemcsak garanciákat jelentettek, hanem a lakosság lélekszámára is kedvező hatással voltak. Ezzel együtt folyamatosan nőtt a hivatalos ügyek száma. Mesz- sze volt még a várossá alakulás időpontja, ám a millenniumhoz közeledve egyre gyakrabban merült fel problémaként a József és az Attila utca sarkán álló községház szűk hivatalos helyiségeinek állapota. (Folytatjuk) - BANGHA KATALIN Felhasznált források: Újpest Lexikon, (Újpest Önkormányzata, szakszerkesztők, Kossuth Kiadó 2002 ), Az újpesti városháza története (Újpest önkormányzata 2001, írta: Rojkó Annamária, szerkesztette : Bangha Katalin)
