Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-06-28 / 25. szám

Nem tartott sokáig hozzászokni az angol időjáráshoz a Besh o droM ze­nészeinek, akik a közönség legna­gyobb örömére Angliában koncer­teztek az elmúlt héten. I ndulásuk előtt, május végi magyarországi kon­certjeik alkalmával is kijutott nekik bőven az égi áldásból. Csütörtök este még Budapesten, a Pe- tőfi-híd lábánál lévő szórakozóhelyen koncertez­tek, másnap este mintegy 1700 kilométerrel távo­labb, Anglia leghosszabb homokos tengerpartjá­val rendelkező városában, Bournemouth ban lép­tek fel. Az időjárás is kegyes volt hozzájuk. Ha nem is volt szikrázó napsütés, de az eső elkerülte őket. No persze amint elhagyták a várost, az ég is sírni kezdett, szakadó eső jelezte, elmentek a va­rázszenészek. t A helyi magyarok között futótűzként terjedt a hír még hetekkel a fellépés előtt. Aki tudott, sza­bad estét kért a munkahelyén, hogy ott lehessen az eseményen. Az csak később derült ki, hogy nem sokkal éjfél előtt kezd csak a Besh o droM, addig előzenekarok szórakoztatnak. Ám ez sem adott okot csüggedésre, a lelkes magyarok kivár­ták az otthonról érkezett zenészek színpadra lé­pését. És lám, érdemes volt várni, hiszen az amúgy is extrém berendezéssel bíró Winchester bárban amint a húrok közé csaptak a zenészek, az ember lánya máris egy balkáni-kelet-európai kis falu ut­cabálján érezte magát. Valóban varázslatos volt. Multikulti varázszene Barcza Gergő, a zenekar frontembere a hajnalba nyúló koncert után elmondta, hogy remekül érez­ték magukat, a koncert is nagyon jó volt. Sajnos magából a városból sokat nem láttak, mivel késő délután érkeztek, a beállás előtt egy gyors alvásra volt idejük, másnap pedig már indultak is tovább Londonba. Arról faggattuk Barcza Gergőt, lát-e valami kü­lönbséget abban, ahogy Németországban, Ausztrá­liában, vagy éppen Angliában fogadják a zenekart. Meglátása szerint alapvetően nincs különbség.- Lényegében mindig ugyanaz történik, elkezde­nek táncolni az emberek. Azt szoktuk csupán kí­váncsian figyelni, hogy mennyi idő után és milyen módon oldódik fel a közönség - mondta Gergő. - Itt, Bournemouthban láthatóan ezzel nem volt semmi probléma. Az első néhány ütem után már­is beindult a közönség. És tényleg. A híres-hírhedt angol hidegvér maxi­mum negyven másodpercig tartotta vissza a zö­mében angol közönséget a tánctól. Néhány szám után már mezítláb ropták a leglelkesebbek az első sorban. Lengyelek, csehek, angolok, magyarok és ki tudja még hányféle nemzetiség együtt adták át magukat a Besh o droM által teremtett varázslatos világ vonzásának. Megfigyelhető, a magyarok szin­te kiéhezve várják, hogy egy-egy hazai zenekar játsszon nekik, távol a hazától.- Nektek mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatosan? - Nagyon tetszik nekem ez a jelenség, hogy akár­hol lépünk fel a világban, megjelennek a helyi ma­gyarok - jelzi Barcza Gergő. - És nem a tősgyöke­res helyiek, a kivándoroltak, hanem a fiatalok, akik épp az adott országban tanulnak, dolgoznak. Jó látni, hogy szinte nincs a világnak olyan pontja, ahol ne találkoznánk egy-két jó értelemben kalan­dor magyarral. Bournemouth-t London, Skócia és a híresen szép Bath városa követi majd a fellépések sorában, júni­us második napján pedig már ismét a hazai közön­ség élvezheti a nagybetűs világzenét produkáló ze­nekar koncertjét. A sok fellépés alapján úgy tűnik, a gazdasági válság már a múlté, a koncertek száma szerencsére nem csökken, folyamatosan, és világ­szerte igény mutatkozik a színvonalas szórakozta­tásra. Nem véletlen, hogy Bakáts Tibor „Settenke­dő" a minap rádióműsorában éppen a Besh o droM zenekart hozta fel példának, amikor a kultu­rált szórakozásról, szórakoztatásról elmélkedett.- Van-e még olyan hely, ahol nem voltatok, de vágytok oda? Talán az Ázsiai helyszínek maradtak ki? - kérdeztük Gergőt a koncerthelyszínek sorát látva.- Igen, Ázsiában nem sok helyen jártunk, az Egyesült Államok is teljesen kimaradt, bár az ame­rikai kontinensen jártunk már, koncerteztünk Me­xikóban, volt Kanadában óriásturnénk. A világ na­gyobbik felén már jártunk, megnéztük azokat a he­lyeket is, ahova szeretnénk visszamenni.- Lesz-e új lemez?- Készülget az ötödik lemez. Hosszú idő után vég­re elkezdtük az előkészületeket, de nagyon lassan, óvatosan készítjük - ad helyzetjelentést Gergő. - Egy­részt nehéz ötödik lemezt csinálni, hogy az jobb le­gyen, mint az összes eddigi, másrészt szerencsés hely­zetben vagyunk, mert sok a koncert, így időnk sem nagyon akad a lemezzel foglalkozni. Talán majd ősz­szel jobban tudunk a lemezkészítésre koncentrálni. Köszönjük, hogy Bournemouthban is részünk le­hetett egy estére ebben az összetéveszthetetlen, is­merős népzenei alapokra épülő, szívet-lelket me­lengető muzsikában.- TUTOR KATA Bournemouth, Anglia NEMZETKÖZI GYERMEKKÓRUS FESZTIVÁL Komlón töltöttük a szünet első napjait a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola Kamarakórusával, ahol a XIX. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon szere­peltünk Megyesi Éva néni vezetésével. A nem­zetközi csapatba hazánk különböző városain kí­vül a szlovákiai Révkomáromból, az erdély- i Szovátáról, Észtországból és Litvániából is érkez­tek kórusok. Mint legfiatalabb résztvevők, mi pécsisek kaptuk meg a város polgármesterétől ­repeltek, elnyertük a fesztivál „Legjobb műsorvá- lasztásért" díját. A fesztivál zsűrije külön kiemel­te a műsorszámok játékos előadásmódját is. So­káig emlékezni fogunk a többi kórusra, a harká­nyi fürdőzésre, a vásárra, a „lámpátlan" mánfai templomra, a tűzugrásra és a városra, a helyiek vendégszeretetére akiktől azzal köszöntünk el: viszontlátásra két év múlva! Farkas Petra, Falus Dóra és Kotmanóczki Andrásné Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola barátságuk jeléül - a város kulcsát is. Polifon ka­tegóriában indultunk, és műsorunkkal, amely­ben magyar zeneszerzők, Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán művei sze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom