Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-04-12 / 14. szám

Közélet Az Újpesti Városvédő Egyesület látogatása a Budapesti Vendéglátóipari Múzeumban Március 27-én a „Városvédők városvédelemről a városért" eseménysorozat kereté­ben látogatást tettünk a Budapesti Vendéglátóipari Múzeumban. Az ügyeletes tár­latvezető muzeológus igen pergő, könnyű hangvételű, esetenként szlenget is haszná­ló bevezetőt tartott, felhívta a figyelmünket érdekességekre, különlegességekre, be­számolt az elkövetkezendő kiállítások témáiról. A tárlatlátogatáson a vendég­látással kapcsolatos eszkö­zök, termékek között felfe­deztük a régi éttermek különleges, ma már nem vagy alig használatos kellékeit: a különböző ételek fogyasz­tásához illő késeket, villákat, csonttá­nyért, gyufatartót, szószos tálakat, tá­laló edényeket. Az időszaki kiállítás az „Utasellátó 60" - mely a ma is létező cég - elmúlt évtizedeit mutatta be. Sokunknak eszé­be jutottak a régi, ezüstpapírba csoma­golt vastag, krémes sütemények és ter­mészetesen a Bambi, melynek csak üve­geit láttuk. Az egyszerű edényektől a Herendi porcelánig láthatók az utazók kényelmét szolgáló eszközöket. A másik, hozzánk közel álló kiállí­tás címe a „Plakátok a szocializmus­ban" címet viselte. Az „Utca képes­könyve" az 1945. és az 1989. közötti időszak plakátjait, a vetítőszobában reklámfilmjeit mutatta be. Nagyon érdekelt minket, hiszen ifjúságunk emlékezetes eszközeiről szólt, vagy szüléink által emlegetett, már a laká­sok méretei miatt száműzött tárgya­kat hirdette, az elmúlt rendszer érde­kes hangvételű, fogyasztásra serkentő reklámjait állította ki. Nagy lelkese­déssel fedeztük fel a „Vegyen halat, a legjobb falat", vagy a „A napszem­üveg öltöztet" című plakátokat, a Fabulon reklámot, a ma is aktualizál­ható „Új nyár, új fürdőruha" szlogene­ket. Rábukkantunk szüléink által használt podegrákra (Caola krém, Odol szájvíz), kávékra (cikóriakávé), csokoládés és teás dobozokra, melyek szép és kevésbé tetszetős csomago­lásban tárultak elénk. Jól éreztük ma­gunkat a termékek felfedezése köz­ben, mindenkinek volt emléke a pla­kátokkal, reklámokkal kapcsolatban. A „Babatündérhez" című kiállítás a 19. és a 20. század budapesti játékke­reskedelmének történetét mutatta be. Elsőként egy hatalmas, szögletes dara­bokból kirakható puzzle keltette fel a figyelmünket. Voltak néhányan, akiket ez tejesen lekötött - a kiállítás lényegé­hez igazodva -, nem is tágítottak, míg ki nem rakták. Míves, szépen meg­munkált babaszobák, konyhák, háztar­tási eszközök, melyek pontos kicsinyí­tett másai az eredetieknek, kerekeken guruló lovacskák kicsiny szekér elé fogva, érdekes, apró babakocsik, me­lyeket eredeti méretben már csak régi filmekben láthatók, ólomkatonák, plüss állatok, babák, vonatok, majd a műanyag játékok, és legvégén a ma is népszerű LEGO. Itt mindenki találko­zott gyermekkora, és/vagy gyermeke játékaival, mosolyogva fedezte fel leg­kedvesebb mackója pontos mását, ha­sonló vonatát, babaszobácskáját. Ren­geteg emlék jött felszínre, mindenki vi­dáman sétált a kiállítóteremben. Vidáman, kellemes emlékek felem­legetésével tartalmas délelőttöt töl­töttünk el, majd néhányan még leve­zetésül bementünk a gyönyörűen fel­újított Bazilikába, ahol az orgona telt, búgó hangján Bach zenéje szólalt meg, betöltve a teret, tetézve az él­ményeket. -SOMORJAI EDÉNÉ Cukrot osztott az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat 2010. március 29-én és 30-án a Bródy Imre Ok­tatási Központ épületében a rászorulók részére cukrot osztott a kisebbségi önkormányzat. Az önkéntesek segítségével szortírozott több má­zsa cukor a nagycsaládosok és kisnyugdíjasok részére volt elérhető. Csóka János Pált, az ön- kormányzat elnökét kérdezzük az akcióról.- Honnan az ötleti-Nagycsaládban nőttem fel, édesapám kovács­ként egész nap keményen dolgozott, édesanyám al­kalmi munkában mosni járt. Emlékszem, hogy örül­tünk, ha a Vöröskereszttől vagy az egyházaktól kap­tunk valamit. Ruhát, cipőt, ennivalót. Sajnos, az igény most is megvan rá, bár törvényileg nem felada­ta a kisebbségi önkormányzatunknak a szociális, ka­ritatív tevékenység, de nem kerülhetjük meg az el­szegényedett emberek problémáit. Voltak nagyobb osztásaink, például tavaly nyáron, a Berda József utca 48. szám alatt található szolgáltatóházban, ahol több tíz tonna élelmiszer fogyott el napok alatt. Az elmúlt tizenöt esztendőben évente egy- kettő ilyen jellegű akciónk volt. Sajnálatos módon egyre nagyobb a kereslet. Szétosztottunk már az alapvető élelmiszereken (liszt, cukor, péksütemény, száraztészta) kívül több mázsa szabolcsi almát és nagyobb mennyiségű gyümölcsjoghurtot is, hasz­náltruhából pedig több kamionnyit. Kovács Sándor önkormányzati képviselő többször segítségünkre volt az adományok beszerzésében, az almaszállít­mányt Kása Viktória önkormányzati képviselő se­gítségével szereztük be. A jelenlegi osztás az EU élelmiszersegélyből a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány által került Újpestre.- Kik kaphattak az adományból- Egy országban élünk, nem teszünk és sosem tet­tünk kivételt, származástól függetlenül adunk a cu­korból, a szükség az elszegényedés egyre több csalá­dot sújt. Ugyan a munkaerőpiacról a cigányok szo­rultak ki elsőnek, de ma már szinte nincs olyan csa­lád, rokonság, ahol a munkanélküliség nem jelent meg, ha csak időszakosan is. A cigányokat ezen felül sújtja az előítéletesség is. Mindenki kap, aki végigáll- ja a hosszú sort, az bizony rászoruló, származására tekintet nélkül. A családok egy része gyümölcsbefő­zéshez fog, de aki többgyermekes családban nő fel, az tudja, hogy a fiatalok napi teaadagja is hamar fel­emészti a kiosztott cukrot. Sajnos, a szortírozást las­sítja a vele járó papírmunka, mivel minden csoma­got át kell vetetnünk. Ezért köszönöm az emberek türelmét és barátaim segítségét, akik önkéntesként végezték az osztást. - MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom