Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-09-28 / 19. szám

Múltidéző Újpesti vendéglátóhelyek ANNO A Czékl kétterem Eredeti nevén Kék Golyónak nevezték, de mindenki Czékli-félének hívta. Jöttek Pestről és Kispestről ide, en­ni. Ez a legfontosabb. Az emberek a hasukért távolsá­gokban mért áldozatokat hoztak, a kiszolgálás, zene, hangulat csak ráadás volt, de a szakácsnál Vendégei sze­rint felülmúlhatatlan zseni. Ki is volt ő? Czékli Ferenc, a tulajdonos felesége, született Demény Julianna. V argabéles! Ne a mostaniakra gondoljanak, mert higgyék el, csak nevében ugyanaz. Szó sincs gépi tömeggyártású cérna­metéltről, összekeverve túróval. Az igazi olyan előkészületekkel jár, hogy két liter tejfölt csurgatnak le egy éj­szaka leforgása alatt lassan a hűvös­ben. A savót kiveszik vele. Az így nyert alapot öntik össze húsz tojás sárgájával, jól kikeverve cukorral, be­le a fehérje, fölverve kemény habnak. Jöhet a mazsola, az igazi köpült vaj, vanília és a túró. A saját nyújtású ré­teslap egyik része a tepsibe bélésnek, bele a töltelék és most figyeljenek, a remegős krémes masszába finoman bedolgozva a már megszárított, meg­tépkedett réteslap, rá a tetejére a harmadik nyers lap egészben záráské­pen. így be a sütőbe, onnan forrón, porcukrozva és tálalva! A sült rétes­lapok közt egy igazi finomság, az egyik legmagyarabb sütemény Er­délyből. Ehhez járult hozzá, Czékli úr szeretete, amellyel és ahogy az asztal­ra helyezte a tányérban ülő vargabé- lest. Aki előtte teleette magát a fő­étellel, az is egyből hozzálátott elfo­gyasztásához. Czékli Ferenc (1894. március-1948 február) 1911-től bérelt vendéglátó üzleteket Újpesten. Az első világhá­borút végigharcolta, ahol kétszer sú­lyosan megsebesült. Saját vendéglő­jét a Károlyiaktól vett telken 1929- ben építette, 1930. május 1-én nyi­totta az akkori Nagy Sándor utca 7. szám alatt (ma: Munkácsy Mihály ut­ca 28.). A sarokház egyik felében a vendéglő, másik részében a család la­kott. Étterme hangulatos, konyhája házias erdélyi íz világú, árnyas kertjé­ben vörös salakborításon álltak az asztalok. Czékli Ferencnek, Gyula ne­vű fia (1914. március 1.-1971. febru­ár 7.) a budapesti szállodások és ven­déglősök szakipari iskolájában vég­zett. Rögtön rá három évet Bécsben a Royal Szállóban tanult, 1939-ben mesterlevelet kapott. Édesapja hirte­len halálától, 1948-tól irányította a vendéglőt. Elsőrendű jazz-zenével, Czékli mama konyhájával és kiváló felszolgálással. A Kék golyó 1950. feb­ruár 6-ig működött a család vállalko­zásában. Később a helyiségben rövid ideig élelmiszerüzletet, majd pártiro­dát működtettek, mígnem a Czékli- család vissza nem szerezte. Ma az Étterem belső épület átalakításokkal magánház, például beépítésre került a bejárat és a hajdanvolt bejárat fölötti erkély is. Czékli Gyula 1954-től a Kakukk ven­déglőben lett üzletvezető, 1961-ben pedig vezetésével nyílt meg az Öreg­halász étterem. Többek között törzsvendégei vol­tak Komlós Juci, Herczeg Jenő, Mádi Szabó Gábor és Zerkovitz Béla, aki olyan népszerű dalokat írt, mint: Az egyiknek sikerül..., Éjjel az omnibusz tetején..., Lehoznám néked a csillago­kat... Gondolták volna, hogy egyik másik országos sláger éppen itt Új­pesten született? Zerkovitz 1947-ben, hálából a sok finomságért nótát köl­tött a vendéglőről és vendéglőséről: „Akit nagyon megszeret az Istenke, el­viszi a Czéklihez Újpestre! Az ételük, az italuk roppant jó! Elmúlik ott min­den, ami bosszantó! Ott fogad a béke­beli békesség, jobb mint otthon, de fél­re ne értessék! (Mert) akit nagyon megszeret az Istenke, (Azt) elviszi a Czéklihez Újpestre!"-MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR Tisztelt újpesti polgárok! Ezúton is keressük a vendéglátásban in­formációkkal rendelkezőket, le­származottakat, alkalmazotta­kat, tulajdonosokat, akik segíte­ni tudnak sorozatunk minél szé­lesebb és tartalmasabb megírá­sában. Jelentkezésüket várjuk a szerkesztőség telefonszámán: 785-0366. Külön köszönet: Sognárné Czékli Katalinnak, Csa­pó Katalinnak, Csóka Jánosnak, Giczy Bélának és az Újpesti Flely- történeti Gyűjteménynek. TI

Next

/
Oldalképek
Tartalom