Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-02-27 / 4. szám

« ÚJPESTI NAPLÓ - III. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM marabb. Végkielégítésünket is húzták-halasztották, pedig mindegyikünk több mint harminc évet keményen ledolgozott. Nagy nehezen adtak egy tízéves ZIL teher­autót kárpótlásul. Ezt kaptuk a vállalattól az elmaradt pénz helyett. Megcsináltuk a saját kis cégünket és sze­rencsénkre másnap már volt megrendelésünk. Azóta így dolgozunk.- Családod?- Van egy lányom és egy fiam, aki közgazdasági technikumba jár. Nagyon büszke vagyok rájuk, Szilvia lányom csodálatos unokával, Ferikével ajándékozta meg a családot. Krisztián fiam pedig a családból első­ként tanult tovább. Ez a legnagyobb öröm számomra.- Hogyan kerültél a közéletbe?- A FŐSPED-en keresztül KISZ-vezető lettem. Tábo­rokat, továbbképzéseket szerveztünk. Megérintett a politika is. Amikor volt rá lehetőségem, bekéretdzked- tem egyetemi előadásokat hallgatni. Estin befejeztem a nyolc osztályt és leérettségiztem.- Az első kisebbségi önkormányzati választáson mi­lyen indíttatásból vettél részt?- A kisebbségi törvény elfogadása után megkeresett Tóth József önkormányzati képviselő, hogy vállaljam el a kisebbségi önkormányzat vezetését. Második meg­keresésre mondtam igent. Giczy Béla lett az elnökhe­lyettes, aki a Langlet Valdemár Általános Iskola igazga­tójaként dolgozott. Vele és képviselőtársaimmal fogal­maztuk meg azt, hogy munkánkban az oktatásra he­lyezzük a hangsúlyt. Ez a terület, ahol a legtöbbet lehet és kell tenni. Mind a mai napig óriási a lemaradás. A fi­atal felnőttek részére, akik valamilyen oknál fogva nem fejezték be az általános iskolát, megteremtettük a le­hetőségét annak, hogy pótolhassák lemaradásukat. A kisebbségi önkormányzat vállalta a helyiséget és a ta­nulók megszervezését, a Langlet a tanárokat biztosí­totta. Kevés lemorzsolódás és sok-sok sikerélményünk volt. Másik feladatunk a cigány kultúra bemutatása és népszerűsítése. Világhírű zeneművészeknek és festő­művészeknek sikerült koncerteket és kiállításokat ren­deznünk. Az elmúlt tizenkét évben megfordult Újpesten a cigány értelmiség és művészvilág színe-java. A ki­sebbségi önkormányzatokat a törvényalkotó a kultúra ápolása céljából hozta létre. Az összes nemzetiségtől eltérő nálunk, hogy szociális problémákkal is foglal­koznunk kell. Szociális segítőirodát működtetünk Rozner László úrral, aki társadalmi munkában segíti a rászorulókat. Minden évben meg tudjuk szervezni a nyári táborunkat, ahová halmozottan hátrányos hely­zetű kisgyermekeket viszünk el. Olyanokat, akiknek esélyük sincs arra, hogy a családjuk elvigye, vagy befi­zesse őket egy táborba. Itt csak és kizárólag a rászo­rultság elve alapján döntünk, nem a származás a felté­tel. Vegyes nyaralás cigányok és magyarok együtt.- Cigányok és magyarok együtt. Milyennek látod a mai viszonyokat?- Elképesztő dolgok történnek. Talán a háború előtt volt ilyen vagy ehhez hasonló állapot az országban. Ál­lamalkotó kisebbség vagyunk, az egyedüli, aki nem tit­kolhatja, mondjuk a munkaadó előtt, a származását. Az előítéletek a gazdaság és a szociális helyzet romlásával egyenes arányban növekednek. A politikai szélsősége­sek pedig kollektív bűnösséget emlegetnek, akárcsak a háború előtt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata alap­ján több milliárdot fordít az állam a romák felzárkózta­tására. A felháborító az, hogy hol vannak ezek a pén­zek? Nem is érkeznek meg a bajbajutott közösségek­hez. Ha az Újpesti Roma Önkormányzatból indulunk ki, még egyetlenegy munkahelyteremtő programot sem sikerült elnyernünk. Több ezer oldalt megírtunk külön­böző pályázatokra, hiába. Képviselőtársaimmal együtt nem veszünk fel tiszteletdíjat, sem egyéb költségtérí­tést. Mindenki társadalmi munkában dolgozik, a sza­badidejét szenteli a közösségnek. Többen példaként említik a munkánkat, ettől függetlenül nem jutunk pá­lyázati forrásokhoz. Pedig Újpesten is jócskán el kéne a segítség. Munkalehetőség nélkül minden erőfeszíté­sünk csepp a tengerben. Az újpesti cigányság tősgyökeres családjait, hírne­ves személyeit bemutató sorozatunk véget ért. Számos jeles személyiség és tucatnyi bemutatásra érdemes család kimaradt a sorozatból. Nemsokára pótoljuk a hiányt, benne lesznek készülő könyvünkben, amely Újpest megszületésétől a rendszerváltásig dolgozza fel históriájukat. Az újpesti cigányság története c. kutatás kilenc éve alatt háromezer fényképet, több száz levél­tári dokumentumot és családinterjút sikerült felgyűj- teni. Ezúton köszönöm meg Szőlőssy Mariaménak, Kadlecovits Gézának, Bartos Tibornak és Giczy Bélának támogató segítségüket. Köszönöm továbbá Patkó Er­zsébetnek, Rigó Györgynek és Csóka Györgynek a ku­tatásban végzett áldozatos munkájukat.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom