Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-12-21 / 30. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - III. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM, 2000. december 21. Interjú A zseniális labdarúgó reménykedik, hogy van még hely számára a focipályák környékén Törőcsik András: kínlódás az életem Ki ne ismerné a közelmúlt egyik legnagyobb, legtehetségesebb labdarúgójának, Törőcsik Andrásnak a nevét. Kese, mert mindenki így nevezte a futballistát, a szakemberek szerint a világ egyik legjobb játékosa lehetett volna, hiszen minden adottsága megvolt a focihoz. R agadt a lábához a labda, látott a pályán, miatta ezrek és ezrek látogattak ki a stadionokba, hogy láthassák fantasztikus tudását. Neki soha sem számított munkának a labdarúgás. András igazi virtuóz volt a pályán. Cselsorozatai láttán nem akadt olyan találkozó, amelyiken ne harsant volna fel a szurkolók torkából a „Táncolj, Törő"1. S ő táncolt, balettozott a kőkemény védők között, majd vagy kiszolgálta társait vagy egymaga oldotta meg a feladatát, lőtt az ellenfelek hálójába. Mindent elérhetett volna, hiszen a trénerek és a szurkolók is a tenyerükön hordozták, talán ez volt a baj. Törőcsik András sohasem jutott fel olyan magaslatokba, ahová csak a legnagyobbak érhetnek fel. Az újpesti csapat kihagyhatatlan focistája volt, a nemzeti tizenegyből sem maradhatott ki, külföldön is profiskodott, mégis kicsúszott a talaj a lába alól. Ma biceg, állandó fájdalmak gyötrik. Ráadásul csak tengődik a nagyvilágban. Nem volt egyszerű megtalálni az egykor volt zseniális labdarúgót, ugyanis néhány nappal ezelőtt - nem tagadta soha sem, egy éjszakai kiruccanása alkalmával elvesztette, elloptákf?) a mobil telefonját. Szerencsére akad egy igazi barátja, Polonkai Zoltán, a fejelő bajnok, aki testvérként óvja az aranylábú futballistát, neki sikerült rövid úton előkerítenie az elveszettnek hitt focistát.- Már azt hittem, hogy soha nem találom meg. Állíthatom, úgy el tud tűnni, mint az aranyéra.,.- Bevallom, néha magam sem tudom, hogy merre járok. Ez csak vicc volt, hiszen aki akar, az megtalál. Bár igaz, egyre ritkábban keresnek.- Úgy hallottam, hogy nagyon izén ved. 1- Nem tagadom, állandó fájdalom gyötör. Kínlódás az életem, a szó szoros értelmében. A csípőmmel akadnak gondok, állni, menni, feküdni is nehezemre esik. A fociról nem is beszélve, a labdába sem tudok belerúgni. Illetve, amikor a még megmaradt haverokkal egy-egy öregfiúk meccsre elmegyek, akkor a kezdőrúgásra összeszedem magam. , “ kimondja, kik a játszótársak!- Zámbó Sanyi, Kiprich Józsi, Vincze Pilu és még néhányan, de ne kérje, hogy felsoroljam valamennyit. Úgyis kifelejtenék valakit, és akkor jön a sértődés.- Ha ennyire fáj a csípője, miért nem fordul orvoshoz?- Voltam, de nagyon félek az operációtól. A balesetem óta rettegek a szikétől, pedig tudom, ha újra járni akarok rendesen, akkor protézist kell kapnom. Erre még várok egy kicsit, de lehet, hogy előbb-utóbb rokkant leszek. Beszélünk valamivel kellemesebb dologról. Mi a véleménye a fiatal futballistáink világbajnoki szereplésérőlt- Fantasztikus teljesítmény a világbajnoki bronzérem. Fiatalok, tehetségesek és éppen ezért, nagyon féltem őket. Emlékszem, a Bicskei-féle Európa-bajnok ifi csapatra, bennük is több volt. Szóval meg kell becsülni őket, és szépen, lassan be kell építeni közülük néhányat a nagyválogatottba is.- Ha azt mondom: Messíf!- Akkor azt válaszolom, hogy megérdemelte az Aranylabdát. Na, látja, az ő példája is bizonyítja, ha egy istenadta tehetség megfelelő időben, megfelelő helyre kerül, akkor nem kell nagypapa korúnak lennie ahhoz, hogy a csúcsra érjen. Szerintem is a srác a legjobb futballista a világon.- Nem kell bizonyítani, Törőcsik András ért a focihoz. Éppen ezért ide kívánkozik a kérdés, miért nem látjuk valamelyik csapatnálf- Szívesen lettem volna játékos megfigyelő, kijelenthetem, biztosan felfedeztem volna az alacsonyabb osztályokban, vidéken, vagy éppen az iskolákban néhány tehetséges gyereket, akikből labdarúgót, jó labdarúgót lehetett volna faragni. ígéreteket kaptam több helyről is, hogy számítanak rám, az újpestiek is mondogatták egy darabig, aztán nem lett semmi a dologból. Sajnos. Tudja, sokan mondják, hogy magamnak köszönhetem, hogy a partvonalon kívülre kerültem, meg hogy kicsúszott a talaj a lábam alól. Van benne igazság, de abban is, hogy célok nélkül nem lehet futni. Nos, nekem már nincsenek céljaim, így szaladni sincs sok kedvem.- Nem titkolja, hogy a néhány barátot leszámítva, egyedül van, Közeledik a karácsony, hogyan telik majd az ünnepi- Az biztos, hogy a fiammal, Attilával találkozom, kap is valamilyen ajándékot. Nekem már az is elég, hogy vele lehetek.- Mit vár az új esztendőtől- Új év, új élet. Reménykedem, hogy sokkal jobb lesz, mint az elmúlt időszakom. Bízom benne, hogy egy kis segítséggel, a pálya szélén találom magam és valamit tehetek a fociért, mert ez a szerelem soha sem múlik el. -G.C. Törőcsik András 12 évesen a BVSC-ben kezdte a labdarúgást. Tehetségére hamar felfigyeltek és 1974-ben leigazolta az Újpesti Dózsa. Itt háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes lett. Az 1983-84-es Kupagyőztesek Európa-kupája szezonben a negyeddöntőig jutottak, hol a későbbi győztes skót Aberdeen- nel szemben maradtak alul. 1985-86-ban egy idényt a francia Montpellier csapatában játszott. 1987 és 1989 között kanadai teremlabdarúgó-csapatokban játszott (Toronto, North York Rockets). Itthon pedig a Volán és MTK-VM-ben játszott. A Válogatottban 1976 és 1984 között 45 alkalommal szerepelt és 12 gólt szerzett. Részt vett az argentínai és spanyolországi világbajnokságon. SIKEREI, DÍJAI Magyar bajnokság: bajnok: 1974-75,1977-78,1978-79 2.: 1976-77, 1979-80; 3.: 1975-76 Magyar Népköztársasági Kupa győztes: 1975, 1982, 1983 Kupagyőztesek Európa-kupája negyeddöntős: 1983-84 *
