Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-09-14 / 17. szám
Közélet A lehetőség adott A 45-65 év közötti újpesti hölgyek a napokban kapják meg a térítésmentes mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívójukat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete az Országos Onkológiai Intézettel (XII. Ráth György utca 7-9.) karöltve szervezi a rendszeres vizsgálatot, mely a betegségek korai felismerést szolgálja. A szűrővizsgálat fontosságáról Dr. Kiss Attilával, a Prevenció Orvosi Rendelő nőgyógyászával beszélgettünk.- Nem lehet eleget beszélni a szűrővizsgálatokról. Most a mammográfiás szűrővizsgálat vált aktuálissá az újpesti hölgyek esetében.- Még mielőtt a mammográfiáról szót ejtünk, a rendszeres önvizsgálatra szeretném felhívni az olvasók figyelmét. Nemcsak a vizsgálatot, hanem a rendszerességet is ki kell hangsúlyoznom: minden egyes menzesz után érdemes áttapintani a melleket álló és fekvő helyzetben. Bár a félévente történő rákszűrésen a nőgyógyász is el szokta végezni az emlők vizsgálatát, önmagunk megnyugtatása és a korai felismerés miatt elengedhetetlenül fontos önmagunk vizsgálata is. Figyelni kell a nyirokcsomókra, az esetleges bőrproblémákra, a mellbimbó módosulásaira, meg kell vizsgálni, hogy felemelt karoknál mindkét kebel egyenletesen mozog-e, érzünk-e esetleg fájdalmat, észreveszünk-e rendellenességeket. Fontos kiemelni, hogy a női mell hormonszint-függő szerv, azaz egy cikluson belül is történhetnek kisebb-nagyobb fizikai változások. Bizonyára sok kedves női olvasónk tapasztalta, hogy menstruáció előtt érzékenyebbé válik a mell, vagy kisebb mértékben fájhat is, de ez egy bizonyos határig természetes. Minden nőnek meg kell ismernie a saját testét, és ahhoz viszonyítani az esetleges rendellenességeket.- Orvosi tapasztalata szerint mennyire vesszük komolyan az otthoni vizsgálatokat és a rendszeres szűrést?- Sajnos az emlőrák elég gyakorta fordul elő, de remélhetőleg a felhívások, az ingyenes vizsgálati lehetőségek végre elérik céljukat. Tapasztalatom szerint a hölgyek tudatában benne van, hogy érdemes felkeresni félévente a nőgyógyászt, és egy bizonyos kor felett rendszeresen kell járni emlővizsgálatra. Sokan fontosnak tartják, hogy szép legyen a hajuk, a ruhájuk, de talán félelemből, tájékozatlanságból, vagy rossz beidegződésből a szűrővizsgálatokat inkább kikerülik. Sajnos láttam már ennek következtében kialakult betegségeket.- A meghívó a 45 év fölötti nőknek szól. Miért?- Mivel a speciális röntgentechnika miatt a sugárzás egy része elnyelődik az emlőben, nem célszerű a rendszeres mammográfiás vizsgálat a gyermekvállalás előtt álló nők esetében. Akinél nincs komoly indok, nincs családi kórelőzmény, azoknál nem szükséges a rendszeres szűrővizsgálat, de természetesen más a helyzet azoknál, akiknél ismert a rizikófaktor.- Mi történik a szűrővizsgálat során?-Az emlőt rá kell helyezni egy röntgenlemezre, és az asszisztens egy másik lemezzel kissé összenyomja a szervet. Ez az összes kellemetlenség a vizsgálat során. Mindkét emlőről 2-2 felvétel készül a vizsgálat alatt, Tudni kell azt, hogy a mammográfiás vizsgálatnál röntgenfelvétel történik. Mivel a női mell leginkább a gömbformához hasonlítható, és egyenetlen a vastagsága, minden páciensnél személyre szabottan kell meghatározni a sugár energiáját, fókuszát. Az ultrahangos vizsgálat is hatékony, kisebb az esetleges fizikai károsítás, de ezzel a módszerrel nem lehet minden problémát észrevenni. A mammográfiás vizsgálat azonban a finom szerkezeti eltéréseket is ki tudja mutatni.- Ismert az emlőrák kiváltó oka?-Sajnos nem. Nyilván számtalan faktor előidézheti: a hajlam, az életmód, a lelki beállítottság, a hormonszint változása, ezért is fontos, hogy a menopauza idején még fokozottabban figyeljenek oda a hölgyek. Odafigyelés, rendszeres szűrővizsgálat szükséges ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. - P. K. Múltidéző - Török Monika rovata Gyermekjátékok Unalomtól megüvegesedett szemmel hallgattam mindig felmenőim - szerintük - izgalmas, okulásomul elmondott történeteit arról, mi mindennel voltak képesek a legendás „bezzeg az ő idejükben" játszani a gyerekek, mert nem voltak ám úgy elkényeztetve, mint én, aki felhúzható pléhcsirkére vágytam. Még nagyanyám repetitív előadásmódja sem zökkentett ki soha, csak bámultam ki az ablakon, azt saccolgatva, az aznapi hegyibeszéd vajon mennyire húzódik el és mikor mehetek már le játszani. A kora hetvenes években történt mindez, az új gazdasági mechanizmus ívelt felfelé, tombolt a szocreál és épült az Izzó lakótelep. Nagyjából ott, ahol a kurta farkú malac túr, a Megyeri temető fölött, a nagy semmi közepén. Utólag már nincs ötletem, kit és mi vezethetett arra, hogy nulla úthálózattal, tömegközlekedéssel, közvilágítással megálmodja a káderdűlőt, mindenesetre figyelemreméltó emberkísérlet volt. Mi például a lehető legritkábban unatkoztunk. Mivel a hetvenes évekről beszélünk, valamennyien kulcsos gyerekek voltunk, naná, hogy hol egyikünknél, hol másikunknál volt a gyülekező. Aztán irány a „jó levegő". A Farkas-erdő akkoriban még Kiserdő névre hallgatott és kommunális szemétlerakóként működött. A fák között hihetetlenül érdekes limlomokat lehetett találni, mondta is valamelyik fiú, hogy az összes zsilettpengéjét odaadná azért a falábért, amit ott ástunk ki. Szüléink természetesen tiltottak bennünket onnan, állítólag heti rendszerességgel bukkantak ott hullákra meg fel nem robbant bombákra - nem hiába siettünk tehát oda suli után, hátha. Környezettudatos énünk elég hamar szárba szökkent: rájöttünk, hogy ha a patak vizébe bármilyen, még életjeleket mutató valamit dobunk, legkésőbb két percen belül oszlásnak indul. Olyan büdös volt a víz, mint egy lepratelep latrinája, állaga pedig a mésszel oltott sósavhoz volt hasonlatos. Amikor sötétedett, kimentünk az építkezésre bújócskázni, remek helyek adódtak ott a vasbeton elemek és a gödrök között. Ha szerencsénk volt, emberi maradványokra is bukkantunk, ha mégsem, akkor befáradtunk érte a temető hátsó részén, amelyet éppen felszámolt a tanács, aztán közfelkiáltással döntöttük el, kinek értékesebb az aznapi zsákmánya. Az egyik ottmaradt háborús bombatölcsérben lakott Kísértet bácsi, de vele nem volt jó kötözködni vagy elvinni valamelyik szeméttel teli szatyrát, mert kísérteihez nem méltóan tudott káromkodni és féltéglákat dobálni. Esetleges baleseteinkkel a lehető legritkábban terheltük a szülőket, csak akkor, ha nem állt el a vérzés, például amikor nagyon benéztem, melyik Gergely-iker akar a bicajom küllői közé vasrudat dugni, miközben épp gyorsulási versenyben voltam a temető melletti, lejtős Reviczky utcán. Egyébként jó gyerekek voltunk, elit iskolába jártunk, angol tagozatra, és bármelyikünk ártatlan szemekkel bármeddig képes volt végighallgatni bármelyik felmenője szónoklatát arról, hogy a legendás „bezzeg az ő idejükben" a gyerekek még beérték a rongylabdával és nem hisztiztek holmi pléhcsirké- ért jódolgukban.- TÖRÖK MONIKA 'n
