Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-09-14 / 17. szám

Közélet A lehetőség adott A 45-65 év közötti újpesti hölgyek a napokban kapják meg a térítésmentes mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívójukat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Inté­zete az Országos Onkológiai Intézettel (XII. Ráth György utca 7-9.) karöltve szervezi a rendszeres vizsgálatot, mely a betegségek ko­rai felismerést szolgálja. A szűrővizsgálat fon­tosságáról Dr. Kiss Attilával, a Prevenció Orvo­si Rendelő nőgyógyászával beszélgettünk.- Nem lehet eleget beszélni a szűrővizsgála­tokról. Most a mammográfiás szűrővizsgálat vált aktuálissá az újpesti hölgyek esetében.- Még mielőtt a mammográfiáról szót ejtünk, a rendszeres önvizsgálatra szeretném felhívni az olvasók figyelmét. Nemcsak a vizsgálatot, hanem a rendszerességet is ki kell hangsúly­oznom: minden egyes menzesz után érdemes áttapintani a melleket álló és fekvő helyzetben. Bár a félévente történő rákszűrésen a nőgyó­gyász is el szokta végezni az emlők vizsgálatát, önmagunk megnyugtatása és a korai felismerés miatt elengedhetetlenül fontos önmagunk vizs­gálata is. Figyelni kell a nyirokcsomókra, az esetleges bőrproblémákra, a mellbimbó módo­sulásaira, meg kell vizsgálni, hogy felemelt karoknál mindkét kebel egyenletesen mozog-e, érzünk-e esetleg fájdalmat, észreveszünk-e ren­dellenességeket. Fontos kiemelni, hogy a női mell hormonszint-függő szerv, azaz egy cikluson belül is történhetnek kisebb-nagyobb fizikai vál­tozások. Bizonyára sok kedves női olvasónk tapasztalta, hogy menstruáció előtt érzékenyeb­bé válik a mell, vagy kisebb mértékben fájhat is, de ez egy bizonyos határig természetes. Minden nőnek meg kell ismernie a saját testét, és ahhoz viszonyítani az esetleges rendellenességeket.- Orvosi tapasztalata szerint mennyire vesszük komolyan az otthoni vizsgálatokat és a rendszeres szűrést?- Sajnos az emlőrák elég gyakorta fordul elő, de remélhetőleg a felhívások, az ingyenes vizs­gálati lehetőségek végre elérik céljukat. Tapasztalatom szerint a hölgyek tudatában benne van, hogy érdemes felkeresni félévente a nőgyógyászt, és egy bizonyos kor felett rend­szeresen kell járni emlővizsgálatra. Sokan fontosnak tartják, hogy szép legyen a hajuk, a ruhájuk, de talán félelemből, tájékozatlanságból, vagy rossz beidegződésből a szűrővizsgálatokat inkább kikerülik. Sajnos láttam már ennek következtében kialakult betegségeket.- A meghívó a 45 év fölötti nőknek szól. Miért?- Mivel a speciális röntgentechnika miatt a sugárzás egy része elnyelődik az emlőben, nem célszerű a rendszeres mammográfiás vizsgálat a gyermekvállalás előtt álló nők esetében. Akinél nincs komoly indok, nincs családi kórelőzmény, azoknál nem szükséges a rendszeres szűrővizs­gálat, de természetesen más a helyzet azoknál, akiknél ismert a rizikófaktor.- Mi történik a szűrővizsgálat során?-Az emlőt rá kell helyezni egy röntgenlemezre, és az asszisztens egy másik lemezzel kissé összenyomja a szervet. Ez az összes kellemetlen­ség a vizsgálat során. Mindkét emlőről 2-2 felvé­tel készül a vizsgálat alatt, Tudni kell azt, hogy a mammográfiás vizsgálatnál röntgenfelvétel történik. Mivel a női mell leginkább a gömbfor­mához hasonlítható, és egyenetlen a vastagsá­ga, minden páciensnél személyre szabottan kell meghatározni a sugár energiáját, fókuszát. Az ultrahangos vizsgálat is hatékony, kisebb az esetleges fizikai károsítás, de ezzel a módszerrel nem lehet minden problémát észrevenni. A mammográfiás vizsgálat azonban a finom szerkezeti eltéréseket is ki tudja mutatni.- Ismert az emlőrák kiváltó oka?-Sajnos nem. Nyilván számtalan faktor előidézheti: a hajlam, az életmód, a lelki beállí­tottság, a hormonszint változása, ezért is fontos, hogy a menopauza idején még fokozottabban figyeljenek oda a hölgyek. Odafigyelés, rend­szeres szűrővizsgálat szükséges ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. - P. K. Múltidéző - Török Monika rovata Gyermekjátékok Unalomtól megüvegesedett szemmel hallgattam mindig felmenőim - sze­rintük - izgalmas, okulásomul el­mondott történeteit arról, mi min­dennel voltak képesek a legendás „bezzeg az ő idejükben" játszani a gyerekek, mert nem voltak ám úgy el­kényeztetve, mint én, aki felhúzható pléhcsirkére vágytam. Még nagy­anyám repetitív előadásmódja sem zökkentett ki soha, csak bámultam ki az ablakon, azt saccolgatva, az aznapi hegyibeszéd vajon mennyire húzódik el és mikor mehetek már le játszani. A kora hetvenes években történt mindez, az új gazdasági mechaniz­mus ívelt felfelé, tombolt a szocreál és épült az Izzó lakótelep. Nagyjából ott, ahol a kurta farkú malac túr, a Megyeri temető fölött, a nagy semmi közepén. Utólag már nincs ötletem, kit és mi vezethetett arra, hogy nulla úthálózattal, tömegközlekedéssel, közvilágítással megálmodja a káder­dűlőt, mindenesetre figyelemremél­tó emberkísérlet volt. Mi például a lehető legritkábban unatkoztunk. Mivel a hetvenes évekről beszélünk, valamennyien kulcsos gyerekek voltunk, naná, hogy hol egyikünknél, hol mási­kunknál volt a gyülekező. Aztán irány a „jó levegő". A Farkas-erdő akkoriban még Kis­erdő névre hallgatott és kommunális szemétlerakóként működött. A fák között hihetetlenül érdekes limlo­mokat lehetett találni, mondta is va­lamelyik fiú, hogy az összes zsilett­pengéjét odaadná azért a falábért, amit ott ástunk ki. Szüléink termé­szetesen tiltottak bennünket onnan, állítólag heti rendszerességgel buk­kantak ott hullákra meg fel nem rob­bant bombákra - nem hiába siet­tünk tehát oda suli után, hátha. Környezettudatos énünk elég ha­mar szárba szökkent: rájöttünk, hogy ha a patak vizébe bármilyen, még életjeleket mutató valamit dobunk, legkésőbb két percen belül oszlásnak indul. Olyan büdös volt a víz, mint egy lepratelep latrinája, állaga pedig a mésszel oltott sósavhoz volt hason­latos. Amikor sötétedett, kimentünk az építkezésre bújócskázni, remek he­lyek adódtak ott a vasbeton elemek és a gödrök között. Ha szerencsénk volt, emberi maradványokra is buk­kantunk, ha mégsem, akkor befárad­tunk érte a temető hátsó részén, amelyet éppen felszámolt a tanács, aztán közfelkiáltással döntöttük el, kinek értékesebb az aznapi zsákmá­nya. Az egyik ottmaradt háborús bom­batölcsérben lakott Kísértet bácsi, de vele nem volt jó kötözködni vagy el­vinni valamelyik szeméttel teli szaty­rát, mert kísérteihez nem méltóan tudott káromkodni és féltéglákat do­bálni. Esetleges baleseteinkkel a lehető legritkábban terheltük a szülőket, csak akkor, ha nem állt el a vérzés, pél­dául amikor nagyon benéztem, melyik Gergely-iker akar a bicajom küllői kö­zé vasrudat dugni, miközben épp gyorsulási versenyben voltam a teme­tő melletti, lejtős Reviczky utcán. Egyébként jó gyerekek voltunk, elit iskolába jártunk, angol tagozat­ra, és bármelyikünk ártatlan sze­mekkel bármeddig képes volt végig­hallgatni bármelyik felmenője szó­noklatát arról, hogy a legendás „bez­zeg az ő idejük­ben" a gyerekek még beérték a rongylabdával és nem hisztiztek holmi pléhcsirké- ért jódolgukban.- TÖRÖK MONIKA 'n

Next

/
Oldalképek
Tartalom