Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-09-14 / 17. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - III. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM, 2009. szeptember 14. Városnapok Emlékezetes koncertek Elsősök munkáiból A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumban évek óta hagyomány, hogy az elsős tanulókat kiállítással és ünnepi műsorral köszöntik a tanév elején az iskola vezetői és diákjai. Három különleges koncertet is meghallgathattak az érdeklődök a városnapi rendezvények estjein: szombaton Szvorák Katalin élő hanglemez-bemutatójára került sor az Egek Királynéja templomban; másnap este pedig egy időben tartottak hangversenyt az újpesti zsinagógában, valamint a belvárosi református templomban. A szemfüles zenerajongók akár mindhárom helyszínt útba ejthették. A zsinagóga kántorkoncertjét ezúttal az önkormányzat támogatását élvező MÁV Szimfonikus Zenekar kísérte. Közreműmüdött: Oravecz Pedro gitáron, Szabó Sándor fuvolán és Pásztor Rajmund Sándor zongorán. Vezényelt: Kollár Imre vezető karnagy. A zenekari nyitányt követően imák hangzottak el, majd a kántorok - Fekete László, Szilágyi Cábor, Zucker Immanuel - és Székelyhídi Hajnal, a Magyar Állami Operaház magánénekese énekeltek. Az énekszámokhoz Szerdócz Ervin rabbi fűzött a vendégek tiszteletére magyarázatot. A belsővárosi református Templomban a Nyitott Református Udvarnak elnevezésű rendezvény várta a koncertlátogatókat. A Nyáresti Zongorakoncert nemcsak Erdélyi László zongoraművész által a zongorairodalom remekműveivel, Scarlattitól Gershwinig történő megszólaltatásával marad emlékezetes, hanem a zongoraművész értő magyarázatai miatt is. A kiállítás különlegességét pedig az adja, hogy a müveket a tanulmányaikat megkezdő elsősök készítik. Az intézmény már tavasszal meghirdeti a tárlatot, melyre minden jövendőbeli kisiskolás egy-egy munkával készül: ki grafikával, ki színes munkával, gyurmával, gyöngyfűzéssel, vagy agyagozással; a másodikosok pedig néptánccal, irodalmi produkcióval köszöntik a rendhagyó évnyitón a legifjabb károlyisokat. Országos jelentőséggel Szőnyi-művek Rómából Az Újpesti Városnapok egyik nyitó mozzanata az Újpest Galéria tárlata. Jósolni sem kellett a sikert: biztos volt, hogy a Szőnyi-művek Rómából címet viselő, Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész, egyetemi tanár lányának, Zsuzsának ajándékozott képei kiállítássá rendeződve országos eseménnyé váljon Újpesten. zőművészek, egykori Szőnyi-tanítványok zöme jelenlétükkel és festményekkel töltötték meg a kiállítótermet. Bálványos Huba, Kiss János grafikusművészek, Juhász Erika, Károlyi Ernő, M. Szűcs Ilona, Doór Ferenc, Kórusz József, Ridovics László, Breznay József festőművészek műveikkel idézték meg hajdani mesterüket. Feledy Balázs művészeti író megnyitóját a mester és a tanítványok művészetének elismerése és ajánlása hatotta át, Szőnyi Zsuzsa édesapja szülővárosának mondott hálás köszönetét. A látogatók megcsodálták az egykor Rómában, a Szőnyi Zsuzsa-Triznya Mátyás házaspár otthonában látott képeket: a természet ihlette tus rajzokat, gouache (ejtsd: guas) képeket: a Csendélet zöld almákkal, a Szekér tehenekkel, a Zebegényi udvar, a Tehénbrigád címűeket, avagy a vászonra festett olajképet: a Zsuzsa és Matyi-t a Zsuzsa a korsóval címűt, a temperával, vászonra festett Zebegényi táj című képet és sok más alkotást. A kiállítás szeptember 16-ig tekinthető meg. Az is lett. A késői kezdés ellenére sem mérséklődő hőségben több százan voltak kíváncsiak a Szőnyi Zsuzsával együtt néhány éve Rómából hazatérő képekre. Szőnyi Zsuzsa barátai, tisztelői, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum vezetői, művészettörténészek, Szőnyi István festészetének szerelmesei nemcsak az Újpesten 115 évvel ezelőtt született művész ritkán látfitt képeinek örülhettek, hanem a viszontlátás örömének is. A kortárs képA kezdetre emlékezve Hódolva a hagyományok továbbéltetésé- nek és az emlékek őrzésének: ebben az esztendőben Lőwy Izsák tímárnak, Újpest első bírójának emlékére állíttatott emléktáblát - a Városháza István úti homlokzatára helyezve - az Újpesti Közművelődési Kör, amelyet a városnapok szombatján avattak fel a jelenlévők gyűrűjében. Dr. Kőrös András a Kör ügyvivője avató beszédében kiemelte: Lőwy Izsák személyében nemcsak az első lakosok egyikét, hanem az első bírót kívánták megjeleníteni, és ezzel egyúttal a helyi közigazgatás kialakulására utalni. Lőwy Izsák tímármester a Nyitra megyei Nagysurány szülöttje, 1823-ban vette át édesapjától a helyi talpbőrgyárat. Pesten nem kapott letelepedési engedélyt. Mivel Nagysurány is Károlyi birtok volt, kézenfekvő volt az üzem Új-Megyerre költöztetése, amelyre itt alkalom nyílott. Lőwy Izsák és családtagjai: ikertestvére, Bernát és Joachim az elsők között béreltek házhelyet. Lőwy Izsák leveleiben lakóhelyét következetesen Újpestnek nevezi, így a legenda szerint mai lakóhelyünk névadójaként köszönthetjük. Lőwy Izsákot 1840-ben bírónak választották. Az emléktáblát dr. Derce Tamás polgár- mester avatta fel megalkotójával a Kör által erre felkért Schrammel Imre Kossuth-díjas és Príma Primissima-díjas újpesti képzőművésszel. (További beszámolóink a következő számunkban.) t*