Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-08-14 / 15. szám
ÚJPESTI NAPLÓ III. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM, 2009. augusztus 14. Városnapok Az Újpesti Városnapok egyik legjobban várt produkciója minden bizonnyal élő koncertje. Múltról, jelenről és jövőről a zenekar trombitását, Szaniszló Lajost kérdeztük, aki nemcsak az augusztusi program miatt kapcsolódik a kerülethez.- Talán kevesen tudják, hogy Önt több szál is Újpesthez köti, hiszen a kerületben született, és pedagógusként a Homoktövis Általános Iskolában dolgozik. Nincs lámpaláza, hogy ismerősök, barátok, akár tanítványok előtt lépjél!- Dehogy. Játszottunk már többször a kerületben, főleg az Ady Endre Művelődési Központban, szerencsére mindig telt ház előtt. A „hazai pálya" természetesen izgatottá tesz, de főleg azért drukkolok, hogy jó idő legyen. A jó hangulatért mi vagyunk a felelősök, mindent megteszünk azért, hogy a kedves közönség ezúttal is jól érezze magát.- Kik alkotják a mai közönséget?- Elsősorban az egykori fiatalok, vagy mondjuk úgy, az örökifjú rajongóink, de egyre többször látjuk, hogy a gyerekek, unokák is eljönnek a koncertjeinkre, sőt, együtt énekelnek a szülőkkel, nagyszülőkkel. Túlzás nélkül mondom, a dalok szinte már szájhagyomány útján terjednek, hiszen a mostani rádiók nem játsszák gyakran a nótáinkat, mégis ismertek maradtak. Rengeteg városnapon, falunapon játszunk, szerencsére évente 75-80 élő koncertet tudunk adni, most csak augusztusban 15 fellépésünk lesz. Azt hiszem, nagyon hiányzik a romantika az emberek életéből, igényük van rá.- Viszonylag gyakori tagcsere jellemezte az Apostol életét. Amikor bekerült a zenekarba, milyen fogadtatásban részesült!- Már a főiskola alatt is játszottam itt-ott - könnyűzenei formációkban és dixie-bandában is nem volt nehéz a beilleszkedés, hiszen rnár régóta ismertem az Apostolos fiúkat, nemcsak mint néző, hanem mint kolléga is. Egyébként ellent kell, hogy mondjak, annyira azért nem volt sok változás, hiszen a jelenlegi felállás közel harminc éve állandónak mondható. Az első években, amikor a zenekar még kereste önmagát, persze történtek tagcserék, de amint megtaláltuk saját hangunkat és stílusunkat, megtaláltuk egymást is. rán lehet megtanulni, mint ahogy Kemény Henrik szerezte meg a tudását és tapasztalatait, méghozzá az édesapjától. Én magam kerámiakészítést tanultam, innen vándoroltam át a bábozás területére. Legközelebb talán Prágában adódik lehetőség tervezői, rendezői képzés elvégzésére.- Manapság a felnőttek körében is egyre népszerűbb a báb műfaja. Nosztalgiáznánk!- Mindenki szereti a mesét. Gyakran észrevettük már, hogy az előadásainkon a szülők ugyanúgy felnevetnek egy-egy poénon, mint a gyerekek, épp ezért valahol középen igyekszünk tartani a történetet, hogy a gyerekek is értsék, és a felnőttek is szórakozzanak rajta. Minden korosztály újra és újra felfedezi a bábszínházát és bennünket.- Nemcsak itthon, külföldön is szép sikereket ért már el az együttes.- Rendszeresen részt veszünk nemzetközi szakmai fórumon, fesztiválon, és szerencsére nagy sikerrel. Sőt, elárulom, meghívást kaptunk Brazíliába is, pont augusztus végére. Ha ez a meghívás hivatalossá válik, picit változtatnunk kell a terveinken, így a városnapi előadáson is, ebben az esetben Békés Pál egyik írásából készült produkciót, „A Hókirálynő bálja, avagy a rozsda egye meg" című ironikus lovagmesét adjuk elő, amely tele van játékkal, poénnal, zenével. Ha mégis marad a társulat, a „Gigantocircus" című előadásunkkal lépünk fel. Ez a történet egy pórul járt cirkuszigazgatóról szól, természetesen sok-sok tanulsággal. Mindkét előadást örömmel ajánljuk a kedves közönségnek.- Vándorszínház maradt a Fi- gurina, vagy van állandó helyszíne!- Szerencsére hosszú idő után lett végre egy saját játszóhelyünk, méghozzá Budapesten, a Moszkva tér közelében. Vasárnaponként mutatjuk be legkedveltebb előadásainkat a Varage Műhelyben, melyre az újpesti gyerekeket, és persze a szülőket is sok szeretettel várjuk! (Figurina Animációs Kisszínpad: Augusztus 29, szombat, 17 óra.)- P. K- Nem sajnálták sosem, hogy a jazz-vonalat nem tudták gyakrabban bemutatni a közönségnek!- Nézze. Slágert írni roppant nehéz. Olyanokat, amit negyven év után is énekelnek az emberek, még nehezebb. Az „Okosabban kéne élni", az „Eladó, kiadó most a szívem", a „Nehéz a boldogságtól búcsút venni", vagy a "Búcsúzik a nyár” kiállta az idők próbáját. A jazz, vagy a jazz- rock, amit az Apostol az első években játszott, sajnos, rétegzene, ettől függetlenül be-belopunk különböző improvizációkat, jazz-elemeket a koncertekbe. Szabadidőmben is sokat hallgatok Chicago-t, Blood Sweat and Tears, vagy Emerson, Lake & Palmer dalokat, szeretem a funky-t is, de a nagy szerelmem a klasszikus, és főleg Bach. Az számomra a zeneművészet csúcspontja.- Az Apostol szorosan kapcsolódik az egykori legendás Rockszínházhoz, hiszen az intézmény állandó zenekara volt. Nem volt szokatlan önöknek az a feladat!- Klasszikus zenészként végeztünk, így gyakran kaptunk „kísérőzenekari" feladatokat is. Túlzás nélkül mondom, a színház szinte körénk alakult. Egy kicsit jó is volt „letenni" a színpadot, és teljesen más feladatba belefogni. Gyönyörű évek voltak. Minket is megviselt a Rockszínház megszűnése, hiszen szívügyünk volt. Nem sokkal később szerveztünk egy bulit az egykori Sportcsarnokban Demis Roussos-szal, megjelent egy nagylemezünk, s a koncertezés is visszatért az életünkbe. Szentpétervárott húszezer, Nagyváradon ötvenezer ember előtt játszottunk, de az Apostolnál eltöltött 30 évről rengeteg kellemes emléket tudnék még felidézni.- Ha már jubileum: ritka szép évforduló közeleg az önök életében.- Valóban. Jövőre lesz negyven éve, hogy megalakult a zenekar. 1970 nyarán alakult meg az együttes. Gondolta volna?- Hogy fognak ünnepelni! Új lemez, koncert!- Egyelőre nem szeretnék semmit sem elárulni, legyen ez meglepetés. Az biztos, hogy méltó módon szeretnénk megköszönni a közönségnek az elmúlt negyven év szeretetét. (Apostol együttes koncertje: augusztus 29., szombat 20 óra.)
