Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-01-30 / 2. szám

fcrrer INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2009. január 30. Híres újpesti cigányok 23 A Farkas-család Pepi becenevű Farkas család Felvidékről Újpest­re való beköltözése az 1800-as évek végére te­hető'. Farkas József már itt született 1908-ban. A família férfi tagjai a muzsikából keresték meg a család kenyerét. József testvére, Rezső' egy né­metországi turné során kint maradt és a német rádió zenekarába került. József cimbalmosnak tanult, de a háború keresztülhúzta az ő és vele együtt több zenész pályáját is. A szórakoztatásnak nem kedvező' időszak­ban más munka után kellett nézniük. A Tinnyéró'l érke­ző Balog szegkovács családjába nősült, akikből többen zöldség-gyümölcs kereskedők lettek az újpesti piacon. Házasságát a muzsikusszüló'k igen ellenezték, de nem tudtak mit tenni, a fiatalok a nagy tiltás hatására meg­szöktek. Pedig a Balogok felmenői közül akadt Csobánka, Tinnye és Piliscsaba körzetében működő kárpáti cigánybíró is, a Farkas fiú családját ez sem ha­totta meg. Egy zenésznek csak zenész sarj lehet a párja - kötötték az ebet a karóhoz. Újpestre már csak úgy tértek vissza, hogy az első gyermek gömbölyödött. A Palóc utcai albérletből a sokasodó gyereksereg miatt költöztek ki a Barakkba. Onnan pedig, amikor az újpes­ti zsidókat 1944. július 1-3. között deportálták Ausch­witzba, beköltöztek a pár sarokkal arrébb húzódó Tél utca 86. számú ház megüresedett lakásába. Óriási mi­nőségi változás volt a komfortnélküli szoba konyhából bekerülni egy három szobás, fürdőszobás lakásba. A saját udvarrészen, József felépítette ráadásul téglából első, saját műhelyét, mert időközben kitanulta apósa mellett a szegkovács szakma fortélyait. Először csak nézte, hogy forgatják a vasat a tűzben, ebből mi lesz, abból mi lesz, utána ő is beszállt az akkor nagyobb mennyiségben gyártott bakancsszeg készítésébe. Minden a legnagyobb rendben volt, míg haza nem ér­kezett a Tél utcai ház tulajdonosa a haláltáborból. Be­ment az asztalos Szabó bácsihoz, aki szó nélkül kivette a komód aljából az ütött-kopott bádogdobozt. Vissza­adta a háziúr megőrzésre nála hagyott családi aranyát. Saját lakásába belépve meglátta a gyereksereget. Több hónapi huzavona után, Kertész bácsi azt mondta: Néz­ze, Farkas úr, most tudtam meg, hogy a családomból senki sem maradt életben, úgy döntöttem, elhagyom Magyarországot. A házat eladom az egyik barátomnak és megbeszélem vele, hogy maguk apránként kifizetik a lakást. így maradhatott az időközben tizenegy gyer­mekkel gyarapodott Farkas család. A fiúk közül öt a műhelyben, később a szegkovács ktsz-ben nőtt fel. A fújtatás mellett a koksztörés volt a gyerekek legfontosabb munkája. A megfogott darabot kalapáccsal úgy kellett eltalálni, hogy az ökölbe szorí­tott kéz a hüvelyk és mutatóujj között képződött résén csattanjon az ütés. így nem repültek szerteszéjjel a jól égő por- és kokszdarabkák. Gyakorlat kellett hozzá, hogy az ujjaikat és körmeiket szét ne verjék a gyerekek. A 86-os telekből, és a Tél utca régi arcából is össze­sen két hatalmas fa maradt a Virág utca sarkán álló tízemeletes mellett. Az utat kiszélesítették, a régi földszintes, belsőudvaros házakat lebontották, he­lyükbe négy és tízemeletes szürke, sárga, piros pane­lok épültek. A kovácsok is elfogytak a Farkas-család­ból, elhunytak vagy kiöregedtek. Kivéve az idén hat­van éves Farkas Istvánt, a „Pécsért" aki kovács ma­radt. István a lakatosságot is kitanulva díszmű ková­csoltvas termékeket gyárt. Kaput, rácsokat, csilláro­kat készít, gépesített műhelyében. Csavarja, préseli, üti a vasat. A korrekt áron dolgozó mester megrende­lői egymásnak adják a kilincset, mert a külcsín mellett a használhatóságra is nagy figyelmet fordít. Nem mindegy, hogy egy kerítésen a csigák, rózsák egyéb díszek hogy adják ki magukat, milyen vastag az anyag, messziről hurkapálcának tűnik-e a kerítés vagy megvan a látványa. A következő nemzedékből van, aki üzletember Toron­tóban. Van az MTV-ből harminc év után kikerült kellé­kes, aki most régiségekkel foglalkozik, legtöbben ke­reskedelmit végzettek, de található nem is akármilyen érzékenységű költő is, Gy. Feige Márta személyében.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom