Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-06-19 / 12. szám

Megyeri csárda kerthelység

Megyeri csárda archív 1

E V F 0 L 1

1 A M

Újpesti vendéglátóhelyek - ANNO...

A Megyeri csárda

Minden változik, virágkorát éli, ünnepel és lassan elmúlik, vagy átalakul. Újpest történelmében számos intézmény, közösségi tér szűnt meg így. Számomra bezárt Szülőotthon volt az a hely, amely a múltat kötötte össze az új élettel. Szimbólummá vált bennem ugyanúgy, mint amikor észak felől érkezem a városba. Ott áll, vagy inkább a Váci úthoz képest ül, a Megyeri csárda tömzsi fehér épülete, tetején vendégcsalogatónak szánt szekérrel.

E

gykoron a rómaiak határvidéke volt ez a terület, katonai őrtorony állt a késó'bbi csárdától pár méterre. Stratégiai, utóbb jelentó's kereskedelmi főútvonalat védett a Duna bal partján. A történelmi Megyer középkori faluja elpusztult, a törökök kiszorítása után sem született újabb település. Késó'bb Palota és Fót falvak, valamint Sikátor és Káposztásmegyer puszták az Újfalussy-család tulajdona, akik közül Újfalussy Gergely építette fel a csárdát. Létesülésének pontos- időpontja vitatott, a konyhát elválasztó csapóajtó fölötti festményen található dátum szerint: 1695. A vendégfogadó az utazók, kereskedők és fuvarosok megpihenését,

étellel-itallal való ellátását szolgálta. Hosszú ideig bérlője, azaz csárdása és családja is itt lakott, hiszen minden település távolabb esett, valamint a fogadóban kialakított vendégszobák is azért készültek, hogy akit a sötétedés itt ért, az éjszakázhasson. Ekkor az épület egy nagyobb vendégtérből, két vendégszobából, a kocsmáros szobájából és kamrából állt. A következő földesúr, Fekete György gróf országbíró fontosnak találta, hogy fejlessze és a korabeli igényekhez igazíttassa az épületet. A gróf uradalmi intézője, Laczkovits Imre feljegyezte, hogy mennyi veszó'dség árán tudta bővíteni, mennyi bosszúságot okoztak neki az építkezés során a kőművesek. Fekete gróf fia, János apja halála után a területet bérbe adta az esztergomi érseknek. Fekete János fia, Ferenc adta el a birtokot Csekonics ezredesnek, aki 1808. november 23-án értékesítette a Károlyi családnak. A Fótról irányított birtok az elsőszülött Károlyi István grófé lett. A Káposztás Megyeri Vendégfogadó ekkor négy szobából állott, három deszkapadlóval, egy téglával burkolt, helyiségeit zöld színű cserépkályhákkal fűtötték. A konyhája kívülről falazott kéménnyel rendelkezett, amihez kamra is tartozott. Pincéjében háromszáz akó bor fért el. Istállóját ekkor harminc ló befogadásával hirdetik. A Károlyi család 1816-ban Új-megyer (Újpest) alapítása előtt huszonnégy évvel árverésre bocsátotta a csárda bérletét. Hirdetményükben közel azonosan írják le a csárda helyiségeit, de itt már negyvenkét ló befogadására alkalmas istállója van - istállóját a forgalomra való tekintettel 1808-hoz képest bővítették. A váci országút vonzó forgalmára utalhat az a tény is, hogy Újpest első lakója, Mildenberger Márton 1831-ben sörfőzésre és kocsmára kért és kapott engedélyt a földbirtokostól. A fiatal Újpest rohamosan növő lakossága is megszerette az öreg csárdát. Később tulajdonjogát a Károlyi család eladta az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nek. Valószínűsíthető, hogy újabb rekonstrukcióját már az Izzó fizette. Fénykorában bérlője hosszú évtizedekig Dvorszky István halászmester és vendéglős volt. Népszerű cigánybandáját Büjka József vezette, de számos kiváló prímás megfordult falai között. Utolsó átalakítására 1965-ben került sor, amelyet Vasai Béla Ferenczy-díjas belsőépítész vezetett.

Ma a díszítések alapján elnevezett Vadász terem, Halász terem és egy nagyobb dísztányérokkal ékesített étteremrész, a csárda hosszában elnyúló beépített tornácterme, valamint naptól és esőtől fedett kerthelység, összesen kétszáz fő befogadására alkalmas. Hétvégén folklórműsorral, cigányzenével, a főváros környéki vendéglátás legöregebb, folyamatosan működő étterme, magyaros konyhával várja vendégeit. - MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR

Tisztelt újpesti polgárok! Ezúton is keressük a vendéglátásban információkkal rendelkezőket, leszármazottakat, alkalmazottakat, tulajdonosokat, akik segíteni tudnak sorozatunk minél szélesebb és tartalmasabb megírásában. Jelentkezésüket várjuk a szerkesztőség telefonszámán: 785-0366. Külön köszönet: Csányi Lászlónak, Gábriel Tibornak, Bazsó Gábornak és az Újpesti Helytörténeti Gyűjteménynek.

11