Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-05-08 / 9. szám
11 2009. május 8. AZ INGYENES KERÜLETI Ú és földi szerelmekről- Kanadában és itthon Az elmúlt héten érkezett haza kanadai körútjáról Valachi Anna, újpesti születésű, Káposztásme- gyeren élő irodalomtörténész, egyetemi magántanár, aki a költészet napja alkalmából József Attila égi és földi szerelmei címmel négy városban - Calgary-ban, Vancouver-ben, Edmonton-ban és Torontóban - tartott diavetítéses előadást, az ottani Magyar Házak meghívására. A Déry Tibor-dí- jas kandidátus, több könyv szerzője három évtizede foglalkozik József Attila költészetével; elsősorban alkotáslélektani szempontból kutatja a költő munkásságát, valamint az irodalom és pszichoanalízis kapcsolódási pontjait. Az előadókörút tapasztalatairól hazaérkezése után beszélgettünk.- Mennyire ismerik Kanadában élő honfitársaink a magyar költészetet, hiszen sokszor mi is önkritikusan megállapítjuk, hogy kevés verset olvasunk...- Annyit már előzetesen tudtam, hogy a Calgary-ban élő magyarok a költészet napjáról minden évben megemlékeznek. Hiszen a magyar nyelvet és kultúrát, a közös identitástudatot - idegen nyelvi közegben - elsősorban a hazai irodalom közvetítésével lehet ápolni, szinten tartani és fejleszteni. Örömmel tapasztaltam, hogy mind a négy városban sokan jöttek el a költészet napi irodalmi előadásra, s az est végén nemcsak a költő életére vonatkozó, ebben a közegben vadonatújnak tetsző információkért mondtak köszönetét, hanem az előadás keretében elhangzott, ritkán megszólaltatott versekért is, amelyek tükrében egészen más képet alkothattak József Attiláról, mint amilyennek évtizedekkel korábban, itthon megismerhették. Miután magam is ebben az iskolarendszerben nőttem fel, s József Attiláról elsősorban mint proletárköltó'ről tanultunk - feltételeztem, hogy vendéglátóim számára ugyanolyan fölfedezés lesz a zseniális költő „emberarca", mint nekem volt, amikor - Vágó Márta emlékirata elolvasása után - először csodálkoztam rá igazi lényére és költészetének sokáig rejtőzködő rétegeire. És valóban: ezúttal is eredményes volt az alkotáslélektani megközelítés, mellyel azt vizsgáljuk: milyen személyes élmények, motivációk következtében születik meg egy-egy vers, s mitől válik sorssá a „bensőből vezérelt" költői magatartásforma.- Miért éppen a szerelmi szálra fűzte föl a költő sorstörténetét?- Mert a szerelmi szenvedély, az ideális társ utáni vágyódás az egyik legfontosabb emberi hajtóerő'. Az apátlan-anyátlan József Attila életében különösen nagy szerepet játszott az árvaság érzését kompenzáló szeretet- és szerelemvágy. Közösségkereső törekvéseit is a vele egyívású társak keresése motiválta, s ez a késztetés költészetének alaphangját is meghatározta: „Bocsássátok meg, ha jó a versem, és szeressetek érte!" A szerelmi sikerek és kudarcok tükrében a költő önképének és világnézetének alakulása is nyomon követhető. Például a Vágó Mártával kötendő házasság tervének meghiúsulása a költő eszmei fejlődésében is vízválasztónak tekinthető. A szerelmi csalódás döbbentette rá, mennyire áthághatatlanok a társadalmi osztályok között húzódó, láthatatlan határok. A korán elvesztett mamához, az anyapótló testvérekhez, a rivális barátokhoz és az elérhetetlen „múzsákhoz" való ellentmondásos viszony tükrében bontakozott ki József Attila kudarcokban és szenvedésben „gazdag", de a traumákat a bölcselet segítségével feldolgozó, egyetemes tanulságokat hordozó, páratlan költői életműve. (Ezt a folyamatot részletesen föltártam „Amit szívedbe rejtesz..." József Attila égi és földi szerelmei című könyvemben.) A jobb megértés kedvéért vetített képekkel illusztráltam az előadást, hogy a „sok kedves nőt", aki József Attila rövidre szabott életében szerepet játszott, immár ne csak névről, hanem arcról is megismerhessék költészetének hívei.- Az előadáshoz kapcsolódva egy tv-filmet is lejátszottak. A megtalált szerep címmel, mélyítek Ön írta a forgatókönyvét.- Ez egy korábbi, József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a huszadik század első felében című könyvem alapján készült, melyben József Attila 16 J 5 Á G nővére és első életrajzírója sorsán keresztül mutattam be a költő családi hátterét, művészi kibontakozását és utóéletét. A fél órás tv-filmet a Balázs Béla-díjas Felvidéki Judit rendezte: ő is velem együtt élvezhette a kanadai magyarok vendégszeretetét. Közösen válaszoltunk a hallgatóság kérdéseire.- Mekkora érdeklődés mutatkozott az előadás iránt a négy városban?- Calgary-ban, az első helyszínen, izgatottan vártuk a fogadtatást, mert a meghívóban az állt: a szünetben gulyáslevessel vendégelik meg a résztvevőket. Attól tartottam, főleg ezért jöttek el olyan sokan - de kellemesen csalódtunk. Vancouver-ben az előadás végén egy hölgy odajött hozzám és megdicsérte a versmondásomat. Erre különösen büszke vagyok. Edmonton- ban kellemes meglepetés ért: a nézők között volt egy korombeli hölgy, aki azt mondta: József Attila szinte a bibliája, és minden könyvet beszerez róla, amihez hozzájut. Őt elsősorban József Attila, Illyés Gyula és Kozmutza Flóra kapcsolata érdekelte. Én több műfajban is írtam erről az érzelmi háromszögről, tehát számára is tudtam újat mondani, amikor az emlékirodalom önigazoló jellegéről kérdezgetett. A legnagyobb sikert Torontóban arattuk: ott voltak a legtöbben kíváncsiak ránk; szinte tapintani lehetett a csöndet előadás közben, a filmvetítés után pedig szinte sorban álltak az emberek, hogy gratuláljanak, kérdezzenek, és megosszák velünk személyes élményeiket.- Van-e még föltáratlan terület a József Attila-ku- tató számára?- Nagyon sokan, akik ismerik a könyveimet, azt javasolják: dolgozzam fel a harmadik testvér, Etus életét is, aki - noha nem írt emlékiratokat, csak leveleket - Jolánhoz és Attilához hasonlóan fogékony volt a művészetekre: táncolni tanult, kerámiázott, támogatta öccsét, s a Mamához hasonlóan fölnevelt egyedül három gyermeket. Ebben a törekvésemben a költő családja is támogat. Egyébként az irodalmár nem mindig a saját intuícióit követi; gyakran külső „megrendelések", felkérések alakítják a témaválasztást. Az „Irgalom, édesanyám..." A lélekelemző József Attila nyomában című tanulmánykötetem írásainak többsége például tematikus folyóiratszámokba készült; olyan „hívószavakra" kerestem választ a költő életművében, mint Isten, pénz, nők, utazás, tárgy vagy név. A kortársi kapcsolatrendszer föltérképezése során pedig a költő számára meghatározó jelentőségű pályatársakhoz fűződő viszonyával is behatóan foglalkoztam, lly- lyés Gyulától Babits Mihályig. Aktuális kihívás a száz éve született Radnóti Miklós költészetének további elemzése is. Erre a május végén, Győrben esedékes Radnóti-emlékkonferencián elhangzott előadások kínálnak izgalmas kiindulási pontot.- Itthon is igény mutatkozik „rendhagyó irodalomórákra". Milyenek az itthoni tapasztalatai?- Sok helyre hívtak már előadni - gimnáziumokba, könyvtárakba, művelődési házakba -, és én mindig szívesen megyek, akár Újpestre, Rákospalotára, akár az ország legtávolabbi pontjára, hiszen több érdekes előadásom van József Attiláról, amely családi hátterét, kapcsolatrendszerét, élete és költészete összefüggéseit, valamint a halálával kezdődő kultusz stációit is föltérképezi. Nemcsak külföldön, hanem itthon is missziónak tekintem, ha elmondhatom kutatásaim eredményeit. - BANGHA KATALIN i
