Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-03-27 / 6. szám
2009. március 27. AZ INGYENES Aranymiséjén 92 éves édesanyját megáldotta Yasmiséje 2009-ben lesz Nagy Ferenc atya 1920-ban született Akasztón. A család mélyen vallásos volt. Tizenegy gyerek ülte körül az asztalt. Az egyik öccse B. Nagy János egyetemi tanár Belgiumban, a másik, B. Nagy Ottó ny. egyetemi tanár volt Belgiumban, húga, B. Nagy Margit Győrben él. Apja falusi borbély volt, édesanyjával ketten keresték meg a nagy család mindennapi betevőjét. z elemi iskola öt osztályát Akasztón végezte el, a polgárit Kiskőrösön. Ellátásáért édesapja havonta egy mázsa lisztet adott. Majd az egyik osztálytársa szüleinél élt. Ekkor már a Szalézi rend növendéke volt és az ötödik osztályt az esztergomi Bencéseknél, a hatodikat az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban fejezte be magántanulóként. Késó'bb Kalocsára került ahol „bögrés" diákként naponta más-más családnál ebédelt ingyen. Reggelijéről, vacsorájáról maga gondoskodott. Jeles tanuló lévén óraadást vállalt. Két helyre kérte felvételét: a Szalézi rend noviciátusba és a kalocsai teológiára. Mindkét helyre felvették. Gimnazista osztálytársai javaslatára Kalocsán maradt. Itt végezte a Hittudományi Főiskolát, majd 1944.június 3-án itt szentelte pappá Grősz József, a későbbi mártír-sorsú érsek. Szalézi rendfó'nöke nem zárkózott el attól a kérésétől, hogy a teológia elvégzése után belépjen a rendbe. Első szentmiséjét - 1944. június 6- án - abban a budapesti, Tárogató utcai zárdában tartotta meg, ahol húga apáca volt. A fiatal Ferenc atya életútja 1944. október 13-án, éppen a születésnapján vett drámai fordulatot. Ekkor Dunapa- tajon volt káplán. Plébánosa kérésére néhány iratot vitt Kalocsára. Kerékpárral vágott neki az útnak. Menet közben Bácskából menekülő német polgárok szekérkaravánjával találkozott, amelyet német katonák biztosítottak. „Sajnáltam azokat az embereket, akik a nácik által kirobbantott háború szenvedő alanyai voltak. Mérgemben elítélő kijelentést tettem, amellyel az SS-eket földühítettem. Lerángattak a kerékpárról, s nagyon megvertek, majd a hartai SS- parancsnokságra kísértek. Egy jólelkű német tábori csendőrtiszt hallgatott ki, aki az egyik szalézi intézetben magyar gyermekekkel nevelkedett. Elég jól beszélt magyarul. A jó Istennek és Don Bosco-nak, a rend alapítójának köszönhetem, hogy elengedett. Gyalog, kocsira kapaszkodva tértem vissza Dunapatajra" - mondta az atya. Később Bátya községbe került káplánnak. 1948. június 29-én Fajszon helyettesítette plébánosát, Kovács Ferencet. A délelőtti szentmise után a községháza és a templom által határolt területen aratási ünnepséget tartottak. Mindenki ott volt. A szónok a beszolgáltatásról beszélt, amikor a többség tüntetőleg hazavonult. Néhány nap múlva civil ruhás nyomozókjöttek be a szobájába: közölték, letartóztatják, vesse le a reverendáját. Szegeden hallgatták ki és azzal vádolták, hogy a népi demokrácia ellen uszított a templomban. Budapesten a Markó utcai, majd a Gyorskocsi utcai fogházba vitték. A népbírósági tárgyalása október 30-án volt Kalocsán. A vád tanúi azt sem tudták megmondani, hogy miről szólt az evangélium a templomban és milyen színű miseruha volt rajta. Izgatásért egy év tízhónapi büntetést róttak ki rá. Később a főbüntetését két évre, a mellékbüntetését a duplájára emelték. Az ÁV0 1950 tavaszán átvette a politikai foglyok őrzését, akik a kőbányai Gyűjtőfogházból a váci fegyházba, majd a Markó utcai börtönbe kerültek. A kőbányai fogházban neves katolikus, evangélikus és református egyházi személyiségek voltak a zárkatársai. Hozzátartozóik azt sem tudták, élnek-e. Ők sem tudtak családjukról semmit. Az KERÜLETI ÚJ5ÁG atya 1949 februárjában súlyos homlok- üreg-gyulladással a börtön rabkórházába került. Ottlétekor vitték oda - a tárgyalás után - Mindszenty József hercegprímást, szintén gyógykezelésre. Zárkája előtt két civil ruhás ávós ült. A börtönben és az internáló táborban is a papok gyóntatták rabtársaikat és titokban szentmiséztek. Vigasztalták a be- börtönözötteket és igyekeztek erőt önteni beléjük. Ferenc atyát börtönbüntetésének lejárta után nem engedték ki, sőt bilincsben Szegedre, majd Kecskemétre szállították. Ott Grősz József érsekről és Raffai Alfonz dusnoki plébánosról faggatták, de sikertelenül. Végül 1951. december 20-án szabadult a kistarcsai internáló táborból. Meghurcoltatása után ugyanúgy tette dolgát „Isten szőlejében" a legjobb tudása szerint, mint egész életében. Lelkipásztori működése középpontjában az ifjúság istenfélő, vallásos nevelése állt. Szolgálta egyházát, hazáját. Szabadulása után édesanyjához ment haza a Győr melletti Ménfőcsanakra, aki akkor a helyi postahivatal vezetője volt. A tavaszi hónapokban eljárt dolgozni a helybeli gazdálkodókhoz, hogy ezzel is segítse családja megélhetését. 1975 szeptemberében Újpesten tett örök fogadalmat a Don Bosco Társaságban, másnéven a Szalézi Társaságban. Dr. Dankó László érsek úr 1991 augusztusában helyezte át a Szalézik Magyar Rendtartományába. 1992 szeptembere óta az Újpesti Tartományfőnökségen lelki pásztori tevékenységet folytat. „Még megadatott nekem, hogy 1994- ben, az akkor 92 éves édesanyámat megáldhattam az aranymisémen. Gyémántmisémre előbb Akasztó ősi templomában, majd Újpesten.az Aschner Lipót téri templomban, Bátyán majd Kelebián került sor, ahol plébános voltam és megkaptam az Érseki Tanácsosi címet." Nagy .Ferenc atya legutóbb 2007 augusztusában járt szülőfalujában. Részt vett a Kanadából hazatért dr. Bisztyó József pápai prelátus (gyermekkori barátja) temetésén. Az atya a 2009-ben esedékes hálaadó jubileumi vasmiséjére készül, amelyre minden bizonnyal szülőfalujában, Akasztón kerül sor. Az atya a beszélgetés végén még elmondta: az egyházközségükhöz tartozó hű család - Csabai Gábor és neje, Rónaszéki Márta - azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy 17. gyermeküket, aki 2009 tavaszán születik meg, Ferenc atya keresztelje meg. További éveihez sok kegyelmet, erőt, jó egészséget kívánunk és Isten áldását kérjük. - SZÉPLAKI KÁLMÁN Ezüstérmes környezetvédők Pár hónappal ezelőtt az ENSZ és az egyik ismert svéd autógyártó cég „Adj esélyt az életnek" címmel írt ki nemzetközi pályázatot olyan iskoláscsoportoknak, akik fontosnak érzik a természet védelmét, értékeinek, szépségének megóvását. A sikeres kezdeményezésre 56 ország több mint 350 munkával pályázott, s ezekből választották ki a napokban azt a 10 munkát, mely a göte- borgi döntőn is bemutatásra kerül. Az ENSZ pályázatára 14 magyar iskoláscsoport is beküldte angol és magyar nyelvű projektjét; közülük a szakmai zsűri - melynek elnöke Dr. Juhász Árpád geológus volt - hatot választott ki a hazai döntőre. A megmérettetésre március 12-én került sor az autógyár Váci úti központjában, melyen minden csapatnak angolul kellett bemutatnia környezetvédelmi pályázatát. A versenyre - mint ahogy január 30-i számunkban is olvashatták - a Karinthy Frigyes ÁMK 7/b-s csapata is beküldte munkáját. A fiatalokból álló környezetvédő team feltérképezte a Dunakeszi-tőzegtavak élővilágát és a természetes környezet fennmaradását veszélyeztető emberi hatásokat. Interjút készítettek Bélán Beatrix alpolgármesterrel, Serényi Andrással, Újpest főépítészével, illetve Kertész Károllyal, a Dunakeszi Horgász Egyesület elnökével. A budapesti döntőn a KFÁMK csapata, a Búvár bogarak, azaz Csutora Eszter, Gulyás Szabina és Török Tamara - a gimnáziumi csapatok mellett általános iskolai csapatként! - a második helyen végzett. A zsűri kiemelte az ifjú hölgyek kiváló angoltudását, felkészültségét, amelyben jelentős segítséget nyújtottak a felkészítő tanárok: Dr. Kriskáné Gánóczy Anita, Ocsenás Mária, Margaret Lochmann, Naszádosné Hegedűs Erzsébet, illetve az ELTE biológusa, Dr. Kriska György. A pályázat a www.homoktovis.extra.hu internetes oldalon megtekinthető.
