Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-03-27 / 6. szám

2009. március 27. AZ INGYENES Aranymiséjén 92 éves édesanyját megáldotta Yasmiséje 2009-ben lesz Nagy Ferenc atya 1920-ban született Akasztón. A család mélyen val­lásos volt. Tizenegy gyerek ülte körül az asztalt. Az egyik öccse B. Nagy János egyetemi tanár Belgiumban, a másik, B. Nagy Ottó ny. egyetemi tanár volt Belgiumban, húga, B. Nagy Margit Győrben él. Apja falusi borbély volt, édesanyjával ketten keresték meg a nagy család mindennapi betevőjét. z elemi iskola öt osztályát Akasz­tón végezte el, a polgárit Kiskő­rösön. Ellátásáért édesapja ha­vonta egy mázsa lisztet adott. Majd az egyik osztálytársa szüleinél élt. Ekkor már a Szalézi rend növendéke volt és az ötödik osztályt az esztergomi Bencéseknél, a hatodikat az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban fejezte be magántanulóként. Késó'bb Kalocsára került ahol „bögrés" diákként naponta más-más családnál ebédelt ingyen. Reggelijéről, vacsorájáról maga gon­doskodott. Jeles tanuló lévén óraadást vállalt. Két helyre kérte felvételét: a Szalézi rend noviciátusba és a kalocsai teológiára. Mindkét helyre felvették. Gimnazista osztálytársai javaslatára Ka­locsán maradt. Itt végezte a Hittudomá­nyi Főiskolát, majd 1944.június 3-án itt szentelte pappá Grősz József, a ké­sőbbi mártír-sorsú érsek. Szalézi rendfó'nöke nem zárkózott el attól a kérésétől, hogy a teológia el­végzése után belépjen a rendbe. Első szentmiséjét - 1944. június 6- án - abban a budapesti, Tárogató utcai zárdában tartotta meg, ahol húga apáca volt. A fiatal Ferenc atya életútja 1944. október 13-án, éppen a születésnapján vett drámai fordulatot. Ekkor Dunapa- tajon volt káplán. Plébánosa kérésére néhány iratot vitt Kalocsára. Kerékpár­ral vágott neki az útnak. Menet közben Bácskából menekülő német polgárok szekérkaravánjával találkozott, amelyet német katonák biztosítottak. „Sajnál­tam azokat az embereket, akik a nácik által kirobbantott háború szenvedő ala­nyai voltak. Mérgemben elítélő kijelen­tést tettem, amellyel az SS-eket földü­hítettem. Lerángattak a kerékpárról, s nagyon megvertek, majd a hartai SS- parancsnokságra kísértek. Egy jólelkű német tábori csendőrtiszt hallgatott ki, aki az egyik szalézi intézetben magyar gyermekekkel nevelkedett. Elég jól be­szélt magyarul. A jó Istennek és Don Bosco-nak, a rend alapítójának köszön­hetem, hogy elengedett. Gyalog, kocsi­ra kapaszkodva tértem vissza Dunapatajra" - mondta az atya. Később Bátya községbe került káp­lánnak. 1948. június 29-én Fajszon he­lyettesítette plébánosát, Kovács Feren­cet. A délelőtti szentmise után a köz­ségháza és a templom által határolt te­rületen aratási ünnepséget tartottak. Mindenki ott volt. A szónok a beszolgál­tatásról beszélt, amikor a többség tün­tetőleg hazavonult. Néhány nap múlva civil ruhás nyomozókjöttek be a szobá­jába: közölték, letartóztatják, vesse le a reverendáját. Szegeden hallgatták ki és azzal vádolták, hogy a népi demokrácia ellen uszított a templomban. Budapes­ten a Markó utcai, majd a Gyorskocsi utcai fogházba vitték. A népbírósági tárgyalása október 30-án volt Kalocsán. A vád tanúi azt sem tudták megmonda­ni, hogy miről szólt az evangélium a templomban és milyen színű miseruha volt rajta. Izgatásért egy év tízhónapi büntetést róttak ki rá. Később a főbüntetését két évre, a mellékbüntetését a duplájára emelték. Az ÁV0 1950 tavaszán átvette a politikai foglyok őrzését, akik a kőbá­nyai Gyűjtőfogházból a váci fegyházba, majd a Markó utcai börtönbe kerültek. A kőbányai fogházban neves katolikus, evangélikus és református egyházi sze­mélyiségek voltak a zárkatársai. Hozzá­tartozóik azt sem tudták, élnek-e. Ők sem tudtak családjukról semmit. Az KERÜLETI ÚJ5ÁG atya 1949 februárjában súlyos homlok- üreg-gyulladással a börtön rabkórhá­zába került. Ottlétekor vitték oda - a tárgyalás után - Mindszenty József her­cegprímást, szintén gyógykezelésre. Zárkája előtt két civil ruhás ávós ült. A börtönben és az internáló táborban is a papok gyóntatták rabtársaikat és titok­ban szentmiséztek. Vigasztalták a be- börtönözötteket és igyekeztek erőt ön­teni beléjük. Ferenc atyát börtönbüntetésének le­járta után nem engedték ki, sőt bilincs­ben Szegedre, majd Kecskemétre szállí­tották. Ott Grősz József érsekről és Raffai Alfonz dusnoki plébánosról fag­gatták, de sikertelenül. Végül 1951. december 20-án szaba­dult a kistarcsai internáló táborból. Meghurcoltatása után ugyanúgy tette dolgát „Isten szőlejében" a legjobb tu­dása szerint, mint egész életében. Lel­kipásztori működése középpontjában az ifjúság istenfélő, vallásos nevelése állt. Szolgálta egyházát, hazáját. Szabadulása után édesanyjához ment haza a Győr melletti Ménfőcsanakra, aki akkor a helyi postahivatal vezetője volt. A tavaszi hónapokban eljárt dolgozni a helybeli gazdálkodókhoz, hogy ezzel is segítse családja megélhetését. 1975 szeptemberében Újpesten tett örök fogadalmat a Don Bosco Társaság­ban, másnéven a Szalézi Társaságban. Dr. Dankó László érsek úr 1991 augusz­tusában helyezte át a Szalézik Magyar Rendtartományába. 1992 szeptembere óta az Újpesti Tartományfőnökségen lelki pásztori tevékenységet folytat. „Még megadatott nekem, hogy 1994- ben, az akkor 92 éves édesanyámat megáldhattam az aranymisémen. Gyé­mántmisémre előbb Akasztó ősi templo­mában, majd Újpesten.az Aschner Lipót téri templomban, Bátyán majd Kelebián került sor, ahol plébános voltam és meg­kaptam az Érseki Tanácsosi címet." Nagy .Ferenc atya legutóbb 2007 augusztusában járt szülőfalujában. Részt vett a Kanadából hazatért dr. Bisztyó József pápai prelátus (gyer­mekkori barátja) temetésén. Az atya a 2009-ben esedékes hálaadó jubileumi vasmiséjére készül, amelyre minden bizonnyal szülőfalujában, Akasztón kerül sor. Az atya a beszélgetés végén még el­mondta: az egyházközségükhöz tartozó hű család - Csabai Gábor és neje, Ró­naszéki Márta - azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy 17. gyermeküket, aki 2009 tavaszán születik meg, Ferenc atya ke­resztelje meg. További éveihez sok kegyelmet, erőt, jó egészséget kívánunk és Isten áldását kérjük. - SZÉPLAKI KÁLMÁN Ezüstérmes környezetvédők Pár hónappal ezelőtt az ENSZ és az egyik ismert svéd autógyártó cég „Adj esélyt az életnek" címmel írt ki nemzetközi pályázatot olyan is­koláscsoportoknak, akik fontosnak érzik a természet védelmét, értéke­inek, szépségének megóvását. A sikeres kezdeményezésre 56 ország több mint 350 munkával pályázott, s ezekből választották ki a napok­ban azt a 10 munkát, mely a göte- borgi döntőn is bemutatásra kerül. Az ENSZ pályázatára 14 magyar is­koláscsoport is beküldte angol és magyar nyelvű projektjét; közülük a szakmai zsűri - melynek elnöke Dr. Juhász Árpád geológus volt - hatot választott ki a hazai döntőre. A megmérettetésre március 12-én került sor az autógyár Váci úti köz­pontjában, melyen minden csapat­nak angolul kellett bemutatnia kör­nyezetvédelmi pályázatát. A versenyre - mint ahogy január 30-i számunkban is olvashatták - a Karinthy Frigyes ÁMK 7/b-s csapa­ta is beküldte munkáját. A fiatalok­ból álló környezetvédő team feltér­képezte a Dunakeszi-tőzegtavak élővilágát és a természetes környe­zet fennmaradását veszélyeztető emberi hatásokat. Interjút készí­tettek Bélán Beatrix alpolgármes­terrel, Serényi Andrással, Újpest főépítészével, illetve Kertész Ká­rollyal, a Dunakeszi Horgász Egye­sület elnökével. A budapesti döntőn a KFÁMK csapata, a Búvár bogarak, azaz Csu­tora Eszter, Gulyás Szabina és Tö­rök Tamara - a gimnáziumi csapa­tok mellett általános iskolai csa­patként! - a második helyen vég­zett. A zsűri kiemelte az ifjú höl­gyek kiváló angoltudását, felké­szültségét, amelyben jelentős se­gítséget nyújtottak a felkészítő ta­nárok: Dr. Kriskáné Gánóczy Anita, Ocsenás Mária, Margaret Lochmann, Naszádosné Hegedűs Erzsébet, illetve az ELTE biológusa, Dr. Kriska György. A pályázat a www.homoktovis.extra.hu inter­netes oldalon megtekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom