Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-01-11 / 1. szám

2008. január 11. ÚJPESTI NAPLÓ Egy ősújpesti família emlékkönyvéből (6.) Tejtestvérek A képen Manci nagyanyám és bérma­I | keresztanyja, Paula néni látható. Paula 0 néniék Morvaországból (Saratitz) ér­1 » keztek munka reményében a gyorsan iparosodó Újpestre, 1916-ban. Paula néni a me­gyeri temetó'vel szembeni virágosnál lett koszo- rúkészftő, majd a körúti Pálma presszóban mo­sogató, Ha a körúton jártam mindig beugrottam hozzá egy gesztenyepürére, somlói galuskára vagy egy dobostortára. A férje, Franci bácsi, mind kádármester egy újpesti sörgyárban ka­pott munkát; az Ősz utcában laktak, földszintes, udvaros házban, közös budi az udvar végén. Franci bácsi sörös életét mindig úgy képzeltem el, ahogy a Sörgyári Capriccióban láttam, nagy muraközi lovak húzták a hordóval teli szekereket, talán még egy Pepin bácsi is bo­londozott a sorház udvarán. Gyerekkoromban még a szódát is lovaskocsik húzták, a bakon ülő ember kiabálta, hogy: szódás! szódás, itt a szódás! Mindenki tódult a vastagfalú szódásüvegek cserélésére. Egyszer én is felugrottam a bakra, és kiabál­tam: szódász, itt a szódász..! Akkoriban még a jeget is szekerek hozták házhoz, a je­ges belevágta a jégcsákányát a jégtömbbe, úgy húzta ki. (Egy ilyen jégcsákánnyal ölték meg Trockijt Mexikóban, Sztálin parancsára.) Nagyanyám, nem lévén hűtőjük, egy vödörben tárolta a jeget, rajta a húst, ami nem okozott problémát, mert heten­te csak egyszer ettünk húst, vasárnap; Rákosi alatt pedig csak egyszer lehetett kap­ni hetenként, pénteken. Paula néniék családjában két nevezetes személyiség volt. Nagyapja, besorozott osztrák katonaként Garibaldi ellen(!) harcolt Itáliában, nem sok sikerrel. A másik eset még érdekesebb. A Habsburg fó'hercegek mindig Morvaországból hozatták a szoptatós dajkákat a kis hercegekhez. Morvaországban állítólag jól tejelő' asszonyok voltak. A fáma szerint Paula néni nagynénje szoptatta az utolsó magyar apostoli ki­rályt, IV. Károlyt. Ha úgy vesszük, akkor én és Habsburg Ottó tejtestvérek vagyunk. Idén, nagy szerencsémre eljutottam Madeira szigetére, ahol száműzetésben meghalt IV. Károly királyunk, ott is van eltemetve egy Monte nevű hegyen egy szép kis templomban. Nem is értem miért nem szállították el Bécsbe, a kapucinusok krip­tájába, ahol minden Habsburg el van temetve. A templom előtt a király szobra, le is fényképeztettem vefe magamat. Manci nagyanyám házfelügyelő volt az Árpád út 48-ban, a ház már nem áll, most építik újjá az Árpád utat, már ráfért. A Duna felé azért még vannak régi, földszintes házak. Az Árpád út 28-ban lakott legjobb barátom Sz. Laci, őket azért költöztették ki 1968-ban, hogy új ház lesz a régi helyén. A 28-as szám még most is áll. Vele szem­ben volt egy rugógyár, egyszer az utcára kitett selejetek között találtam egy félmé­teres rugót, jól lehetett pörgetni, zúgó hangot hallatott. Egyszer a rúgó vége bele­kapott a szemembe, apámék rohantak velem a házidoki bácsihoz, aki megállapítot­ta, hogy a szaruhártyám megsérült, s csak egy századmilliméteren múlt, hogy nem lett belőlem Vak Bottyán. - MAJLÁTH MIKES LÁSZLÓ Százéves a 14-es villamos 1. rész 1907 nyarán kapott szabad jelzést egy új helyi építkezés, melynek köszönhetően síneket fektettek, melléjük oszlopokat állítottak, rájuk drótokat szereltek. Közeledett a karácsony, s a mű elkészült: újabb villamosjáratok születtek. Egyikük azóta is üzemel, ma Káposztás- megyer legfőbb „ütőerét" jelenti az útvonala. Ki hitte volna, hogy a 14-es villamos száz éve indult... y jpest délkeleti szeglete és az 1949 U végéig Rákospalotához tartozó Istvántelek közös villamosjáratának építését a kereskedelemügyi mi­niszter 1907. augusztus 8-án hagy­ta jóvá. Forgalma száz éve, 1907. december 19-én indult meg. Utasai a Nyugati pálya­udvartól járó kocsikkal a Váci úton és a Lehel utcán jutottak el Újpestre, ahonnan a (már csak töredékeiben létező) mai Lebstück Mária és Ősz utcákon át lehetett velük döcögni. Visszafelé hurokban vezetett vonala: a villamosok - mai elnevezésekkel - a Rózsa, Elem és Klára utcákon keresztül érték el ismét az Ősz utcai szakaszt. A járat végállomása az Istvántelki főműhely közelében, a mai Elem és Klára utca sarkán volt. E vonalat a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villa­mos Közúti Vasút (BURV) építette és üzemeltette. Könnyebb beazonosítása végett 1910-től az erre járó „tujákat" C jelzéssel látták el. Utasok akadhattak bőven, hiszen a helybelieken kívül a szomszédos Palota- Újfalu lakói, a MÁV főműhely munkásai, illetve a Phoebus (ma Újpesti) Erőmű, vagy éppen a tízes években létesülő Chinoin dolgozói közlekedhettek a C kocsikkal. A szintén 1907-ben született, rövid életű Viola utcai D és E járat 14-es megszűnése után a Gróf Károlyi Sándor-féle kórház orvosai, ápolói és látogatói is főképp vele utazhattak. Közel három évtizeden keresztül C-ként ismerhették kortársai az „istvántelki" villamost. 1939-től betűjelzését szám váltotta fel, járatunk 91-essé változott át. A második világháború idején is közlekedett, forgalma csak 1944 végén szűnt meg, igaz, ekkor más fővárosi villamos sem járt. ’45 áprilisában született újjá, átmeneti­leg rövidebb útvonalon: a BUR-telep (mai Angyalföld kocsiszín) és a főműhely kö­zött hozta-vitte a közönséget. Nyugati pályaudvari végpontjáig a Béke úti aluljáró júniusban történt helyreállítása után jutott el ismét. 1955-ben újra átírták jelzését, ezután a ma jól ismert 14-es számon élte tovább életét. (A 70-től fölfelé eső szám- tartományt az éppen születő trolibuszjáratoknak tették szabaddá.)Általában mo­tor- és pótkocsiból álló villamos-szerelvények gördültek az Ősz utca felé, egészen a hatvanas évek derekáig, midőn a Fővárosi Villamosvasút (FVV) házilag gyártott csuklós kocsijai jelentek meg a 14-esen. A típus egyvezetőállásos és csak jobbol­dali ajtóval rendelkező változata került ide, mivel a Nyugatinál és az időközben Landler Jenő nevével ellátott főműhelynél is vissza tudtak fordulni hurokban - má­sutt nemigen lehetett őket hasznosítani. A hetvenes években megkezdődött Újpest központjának megújulása. Ez érzékenyen érintette 14-esünket, mert a városrész­rekonstrukció nem számolt az Ősz utcával és a rajta döcögő sárga vaskerekűekkel. A környék földszintes házai egyre-másra tűntek el, velük együtt az itt élők mozgó „családtagjai", a villamosok is. A földmunkák áldozatává váló Lebstück Mária és Ősz utca nagy részének helyén ma négy- és tízemeletes házak sorakoznak. Lakói tán nem is sejtik, hogy az egykori utcák vonalába eső lakásokon „keresztül" valaha a 14-es villamos járt át... - KRIZSÁN SÁNDOR Amikor járatunkat 91 -esnek hívták (Fotó: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény) Az Újpest Televízió műsora / Műsorunk hétköznap / 7.00-tól és 18.00-tól I látható, szombaton és vasárnap 9.00-tól és JANUÁR 11., PÉNTEK 18.00 Híradó és Magazin 20.00 A névtelen vár (színes magyar já­tékfilm) 116' rendező: Zsurzs Éva, fő­szereplők: Koncz Gábor, Tordai Teri, Pap Vera, Szabó Sándor, Pécsi Ildikó (a film ismétlése: január 13.18.00) 21.35 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Laskai sorok 30' JANUÁR 15., KEDD 18.00 Híradó és Magazin (a pénteki mű­sor ismétlése) 19.30 Szegény Dzsoni és Árnika (színes magyar mesefilm) 77' rendező: Sólyom András, főszereplők: Puskás Tamás, Nyertes Zsuzsa, Bujtor István (a film ismétlése: január 19.18.00) 20.00 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Lövétei búcsú 30' JANUÁR 18., PÉNTEK 18.00 Híradó és Magazin 19.30 Karácsond I., Az ígéret földje JANUÁR 21., KEDD 18.00 Híradó és Magazin (a pénteki mű­sor ismétlése) 19.30 Karácsond II. Kétkedők és távozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom