Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-02-22 / 4. szám

■s N G Y E KERÜLET 2008. február 22. Híres újpesti cigányok 13 Balogh, a grafikusművész Balogh Tibor B alogh Tibor harminckét évvel ez­előtt született Fehérgyarmaton. Édesanyja becsomagolta és a helyi közért előtt hagyta. Nem véletlenül, mert már a terhesség alatt vizes ruhával borogatta a melleit. Ké­szült rá, hogy valahol ottfelejti. Tibor kórházba került, majd csecsemó'ott- honba. Állami gondoskodásban nevel­kedett Berkeszen, Tiszadobon és még egy tucat vidéki településen. Gyer­mekkorában kijutott neki mindenből. Szadista nevelő', aki ütötte és alázta a reá bízott kisgyerekeket. Ünnepek, ahol a többieket meglátogatják szüle­ik... Sérelmei elől a természetbe me­nekült, a közeli erdőket, réteket járta. Gyönyörködött a virágok és a fák szép­ségében, az otthonban pedig lerajzol­ta, amiket előtte szemügyre vett. Di­cséretet kapott rajzból, a húsvét előtti tojásfestés mintáiért. Áldott nevelő, aki szeretettel bíztatta és támogatta a tanulásban. Tiszadobon, a művészetek iránt ér­deklődő társaival alkotóközösséget hozott létre. Festettek, zenéltek, ver­seket szavaltak és a nevelőotthon könyvtárában albumokat nézegettek, megismerkedtek az olajfestés techni­kájával. Tibor itt rengeteg vallási ké­pet másol, egyre jobban érdekli a re­neszánsz korszak festészete. Megfo­galmazódik benne, hogy neki is újjá kell születni, mert nem élhet sorsa, gyermekkori sérelmei fogságában. El­dönti, hogy tudatosan készülnie kell a „kinti" életre. Ebből a csapatból került ki többek között: Oláh Ibolya énekes, Horváth Kálmán versmondó és Vári Zsolt festőművész is. Szobafestó'-má- zoló, utána hegesztő szakmunkás bi­zonyítványt szerez. A tiszavasvári gimnáziumba már azért jelentkezett, hogy terveit megvalósítsa: minden­képpen továbbtanulni, művésszé, al­kotó emberré válni. A Képzőművészeti Egyetem felvételijén a harmadik for­dulóban esett ki. Az első két forduló­ban magát hozta, a harmadikban vi­szont körbenézett. Látta, hogy társai mindenféle elvont témákkal és tech­nikákkal próbálkoznak. Az egyik fiú lavírozott portrét készített és egy kés­sel épp akkor kaparta ki a szemét a rajzolt fejnek, mikor Tibor odaért. El­bizonytalanodott, és végül egy átgon­dolatlan kubista festményt adott le. König Róbert tanár úr viszont levelet írt neki, melyben kérte, ha van ideje, járjon hozzá órákra. A következő évben már felvették az egyetem grafika sza­kára.Megismeri, és alázattal próbálja ki a különböző technikákat, például a rézkarc és a karcból eredő vegyes módszerek végigkísérik tanulmányait. A művészettörténetet is úgy tanulja, hogy minél nyitottabb legyen, előíté­letek nélkül próbálja magán átengedni a különböző művészeti korokat. Diplo­mamunkája egy tiszadobi élményeiből összegyúrt aqatinta sorozat, melyre jó minősítést kapott. József Attila: Nagyon fáj című ver­sére készült olajfestményén az embe­rek ugyan közel vannak egymáshoz, de a kép közepén végigfutó feketeség mégis oly távol helyezi őket, amelyben az alakok elárvulnak, rémültekké vagy éppen magányossá válnak. A Hatalom című képén varjakként jellemzi azokat, akik - az egyformaság ellenére - ha­talmaskodással a másik fölé akarnak kerülni. A kék háttérben elhelyezett fekete madarak csőreiben iszonyú tű­fogak merednek. Az anyagszerűség a faktúra, prizmaszerű töredezettség, az új, mélyebb kifejezésformák keresése jellemzi munkáit. Képeinek túlnyomó részén erős színeket és éles kontrasz­tokat használ. Témáiban visszatérő elem az egyenlőség - egyenlőtlenség, a szeretet és az elidegenedés, képi áb­rázolásának különböző megfogalmazá­sai. Fontos számára, hogy alkotásának. nézője tisztán, sallangoktól mentesen lássa a mű témáját. Tibor két éve Újpesten él, itt festi képeit, készíti grafikáit. Tavaly lehető­Kisgyermek angyallal (tusrajz) sége nyílt a Velencei Biennálén is be­mutatni festményeit. Előtte a berlini Magyar Intézetben rendezett csopor­tos kiállításon állíthatta ki grafikai so­rozatát. Szerény ember, aki elszánt tu­datossággal, programszerűen készíti munkáit. Tervezgeti, hogy beiratkozik a képzőművészeti doktori képzésére. A tandíjra gyűjt, de nem hajlandó divat­festő lenni, pedig tudja miket és ho­gyan kellene pingálni ahhoz, hogy meglegyen a pénze. Ő inkább alkot.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR J. A. Nagyon fáj (olajfestmény) A hatalom (olajfestmény) 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom