Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-12-12 / 23. szám

# # Űypesti karácsony Közösségi ünnepvárás Közeledik Advent utolsó vasárnapja, közele­dünk a Karácsonyhoz is; mintha egyre béké­sebbé ás csöndesebbé válnánk, ahogy érke­zik az év vége, hogy aztán a legutolsó napon - búcsúztatva az óévet, és várva az újat - ki­ki kedve és habitusa szerint mulasson egyet. Az ünnep eló'tti utolsó munkanapok, rohanás az aján­dékokért, utolsó simítások, hogy minden rendben le­gyen, és visszaszámlálás... Jó ilyenkor együtt élményt szerezni, forralt bort kortyolni, valóban lecsendesed­ni, és dúdolni a karácsonyi dallamokat. Amint tehettük, és még pár napig tehetjük ezt a pi­acnál, az első „Újpesti Karácsony" rendezvénynél. Nem fogyott el még sem a bor, sem a krampampuli, sem a kürtös kalács, sem a gesztenye. A karácsonyi ízekre és illatokra vágyóknak gasztronómiai élményt nemcsak a lacipecsenyék, és a finom édességek nyúj­tanak, hanem az immár hagyományossá vált ökörsütés is. Ajándékok és ajándékötletek várnak bennünket, s bár közeleg Advent utolsó vasárnapja, azaz a rendez­vény utolsó napja, mintha egyre több újpesti volna kí­váncsi erre a hagyományteremtő, kulturális progra­mokkal ékesített közösségi élményre. Az ünnepi hangulatot szabadtéri koncertek is emel­ték. Az első vasárnap a klasszikus műfajt és a komoly­zenét ötvöző Adagio énekegyüttes népszerű dalla­mokkal, majd a következő héten Horgas Eszter fuvola­játékkal örvendeztetett meg minket. Kovács Kati kon­certje „teltházas volt", s a dalok örökérvényűségét bi­zonyítandó, nemcsak idősebbek, hanem a fiatalok is együtt énekeltek a művésznővel. A szenteste előtt a szomszédokkal, kollégákkal és ismerősökkel is együtt ünnepelhettünk a Városháza és az Egek Királynéja Főplébánia Templom közötti hely­színen, gazdára váró karácsonyfák, feldíszített épüle­tek és karácsonyi illatok között. Az élmény bizonyára sokáig elevenen él majd bennünk; remélhetőleg egé­szen a következő Újpesti Karácsonyig. Nem kell áztatni a gesztenyét Újdonságnak számít a fővárosban a gesztenye­árus. Méginkább az, aki sültgesztenyét kínál a vásárlásban elfáradt és a téli hidegben átfagyott járókelőknek. Az első Újpesti Karácsonyi Vásár­ban szerencsére akadt árus, aki a tápláló cseme­gét kínálta. Bajnóczy Katalint arra kértük, ossza meg olva­sóinkkal, mi a gesztenyesütés titka. Aki ugyanis próbálta már otthon sütni a gesztenyét, tudja, hogy a legritkább esetben sikerül elsőre az áhí­tott kissé megpirult, ízletes gesztenyét kapni, sok buktatója lehet a dolognak. Például ha méz­be áztatjuk, az íze ugyan finomabb lesz a nép­nyelv szerint, ám nehezebben lehet meghámoz­ni, a méztől ugyanis beleragad a héjába. Katalin azt mondja, nem is kell beáztatni, a megfelelő ideig való sütés és a jó helyen való héjmetszés a sikeres gesztenyesütés titka. Alul, a vastag részét kell X alakban bemetszeni, így válik le az omlós gesztenyéről a héja a legköny- nyebben. Ezután kerülhet a forró sütőbe, ahol körülbelül húsz percig kell sütni a barna geszte­nyeszemeket. Amikor már kellően megpuhultak, s a bemetszés mentén a héj elkezdett felpöndö­rödni, akkor jó a gesztenye. Fogyasztásig mele­gen kell tartani, s figyelni arra, hogy ki ne szá­radjon, míg elkezdünk belőle csemegézni. Az biztos, hogy vásárlás után nagyon hatékony energiapótló egy-egy adag gesztenye. Jól esik testnek és léleknek egyaránt a meleg csemege. www.ujpest.hu 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom