Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-12-12 / 23. szám

AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG szban - 2008 Uj ev hataran Minden egyes nappal közelebb kerülünk a kará­csonyhoz, és az évzáráshoz. Újpest Önkormányza­ta az esztendő utolsó képviselő-testületi ülésére készül az ünnep előtti napokban, hagyományos módon az ilyenkor megtartandó közmeghallgatás­sal. Karácsonyi lapszámunkban a lassan magunk mögött hagyott évről mérleget készítettünk, és a 2009-es esztendő terveiről beszélgettünk Újpest polgármesterével, dr. Derce Tamással.- Hogyan vonná meg Polgármester ár az év gyorsmér­legét?- Küzdelmes évnek értékelem a 2008-as esztendőt, sok-sok apró munkával teltek a mindennapok. Soha meg nem írandó emlékirataimban minden bizonnyal nem ez lenne a kedvenc évem.- Mindezek ismeretében fogalmaz így, amikor úgy tűnik, az önkormányzat pozitív szaldóval és adósság nélkül zaja gazdasági évet?- Újpest Önkormányzata már évekkel ezelőtt elme­hetett volna abba az irányba, hogy a látványos fejlesz­tések felé mozdul el, hitelfelvétel segítségével. Mi azonban hitet tettünk amellett, hogy működési hitel nélkül próbálunk boldogulni, és addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindezek ellenére voltak olyan éveink, nem is olyan régen, hogy lakásépítésbe fog­tunk, rendelőket újítottunk fel, megépült a Szilágyi úti felüljáró, avagy megnyitotta kapuit a református egyetem. A mi kezünkben volt a döntés, elhatároztuk, mit csinálunk és megvalósítottuk. Tudatos tervezés eredménye ez alkalommal is a hitel nélküli gazdálko­dás. Ám az érzést, hogy kellemesen emlékszem-e vissza az önkormányzatiság 18 évéből pont a 2008 esztendő­re, nemcsak ez a tényező motiválja.- Miből adódik a hiányérzete?- Legnagyobb sajnálatomra nekem egy helyben to- pogásnak tűnt ez az év. A hivatal és az önkormányzat szintjén egyaránt sok energiát kívánt azon kollegák betanítása, akik sem hivatali, sem önkormányzati ta­pasztalattal nem rendelkezve álltak munkába. Zavart okozott az is, hogy a két nagy parlamenti párt közis­merten ellenséges viszonya a városháza falai közé is begyűrűzött. A döntéseket megelőző viták nem észér­vek, Újpest érdekének szem előtt tartásával zajlottak, hanem nagyon gyakran erőpozícióból. Én annak va­gyok híve, ha a politikával foglalkozók beszélgetések­kel, érvekkel próbálják meggyőzni egymást, nem a „csak azért is így lesz" kijelentés mentén. Nyilván ez utóbbi a gyorsabb és kevésbé fárasztó megoldás.- Tovatűnt volna az Újpest legjavát szolgáló és aka­ró fogadalom?- Azt hiszem, a politizálás során sokan nem tudják eldönteni, mi a helyes út, csak azt tudják, mit várnak el „fentről" tőlük, és igyekeznek megfelelni az elvárá­soknak. Azt szoktam mondani, hogy a felvilágosult abszolutizmust tartom a legjobb államformának. Úgy vélem, most az országos politika veszélyezteti az or­szág működését. A politikában totális háború van, és a harc átterjedt más színterekre is. Ilyen politikai színpaddá váltak az önkormányzatok és ez az, amit Újpesten is tapasztalok. Osztom azt a bölcseletet, mely szerint a szellem sokkal lassabban mozdul, mint a test. Ilyen helyzetben a beszélgetés, a kulturált vi­ta oldhatná a feszültséget és segítené a helyes dön­tés meghozatalát. Hónapok óta tapasztalom, sokkal nehezebben tudom meggyőzni mindkét tábort egy- egy elképzelés helyességéről, mert az országos poli­tika beivódott a vérükbe. Nemrégiben egy ésszerű és megnyugtató módon lerendezhető gazdasági döntés bukott meg az országos politika általi akaraton. Pol­gármesterként nyilván megtehetem, hogy felfüg­gesztem adott esetben a számomra nem tetsző döntés végrehajtását. Mégsem teszem, mert demokráciában a képviselő, a testület akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért mondom, kár felülről jövő akara­toknak megfelelnünk. Nekünk itt, Újpesten kell tud­nunk és eldöntenünk, számunkra mi a jó. Ez adja egy döntés szépségét és egyben nehézségét is. Évekkel korábban meghozott döntéseink java kiállta az idők próbáját, ennek köszönhető például a költségvetés egyensúlyban tartása is.- Ha megvonjuk az esztendő mérlegét, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a látványos fejlesztéseket, amelyek ugyan nem önkormányzati pénzből valósultak meg, de mindenképpen az önkormányzat támogatásá­val. Megépült az MO-s útgyurü és annak szakaszaként a Megyeri lúd és néhány napja átadták az Aquamotid miparadicsomot- Ezek nemcsak Újpest, hanem egyben Budapest legnagyobb beruházásai is voltak. Valóban nem a mi költségvetésünkből épültek, de megvalósulásukhoz szükségeltetett a mi közreműködésünk is. A-híd né­hány hónap alatt pezsgést hozott életünkbe, ezzel is­mét bebizonyosodott, hogy a hidak a mobilitást nyújt­ják. Megépítésével a honfoglaló magyarok álma való­sult meg, hiszen a megyeri átkelő fontos szerepet töl­tött be eleink életében is. Bár a pontos elemzéshez egy évnyi idő szükséges, azt tapasztaljuk, hogy a Me­gyeri híd forgalma nem óriási mértékű. Várakozáson felüli azonban az MO-s útgyűrú'é, amely a tervezett forgalomtechnikai döntések következtében januártól még nagyobb teherautó-forgalmat „visz" majd. Az Aquaworld azt jelzi, hogy a magántőke volt önkor­mányzatunk irányában bizalommal, hogy épp itt, Új­pesten láttak hozzá az építkezéshez. A három beruhá­zás nemcsak látványban kapcsolódik egymáshoz, ha­nem idegenforgalmi célokat is szolgál, az adóforintok a fővárosi önkormányzat bevételét növelik, de a ké­sőbbiekben, mi is részesedünk belőle. Mindezek való­ban a fejlődés jelei.- Milyen reményekkel várhatjuk az új esztendőt?- Két lábbal kell állnunk a Földön. Az elmúlt 19 év­ben nem volt az ország ilyen rossz helyzetben, mint most. Az önkormányzatok országfüggőek. Ezért is kell azzal számolnunk, hogy az önkormányzatok költség- vetése 150 milliárd forinttal lesz összességében keve­sebb, s az elvonás a mi költségvetésünkre is igaz lesz. Megváltozik a szociális segélyezés rendszere, munka­helyek szűnnek meg Újpesten is. Kérdés, hogyan fog­juk, tudjuk ezt kezelni. A válság hatásai már most érezhetők: elmúlt heti fogadóórámon csak szociális ügyekkel kerestek meg. Az a tény, hogy rosszabbul élünk, agresszívvá teszi az embereket, kilátástalan- ságba sodorja a családokat. Gyermekeinknek sem tu­dunk jövőképet adni. Ez az anyagiakon kívül morális, etikai kérdéseket is felvet. Persze az is kérdés: van-e befolyásunk az ország helyzetének javítására. Közvet­lenül nincs. Közvetetten igen, hiszen a szavazatunknak minden időben súlya van. Úgy vélem, a társadalomnak joga van az elgondolkodásra. Egy amerikai történész találóan fogalmazta meg: „amelyik nemzet nem isme­ri a saját történelmét, megérdemli, hogy még egyszer átélje azt."- Mit tervez az önkormányzat 2009-re?- Az önkormányzat szándéka, hogy amennyire lehet­séges, a munkahelyek megtartását célul tűzzük ki. Azt hiszem, ez nagyon tisztességes szándék, hiszen a General Electric után mi vagyunk a városrészben a leg­nagyobb munkáltató. Megnyugtató volt számomra, hogy ebben az évben is tudtunk, karácsony közeledté­vel, jutalmat adni a város alkalmazásában állóknak. Az előbb említettem, hogy helyzetünk nem választható el az ország gazdasági állapotától, a lehetőségektől. Bármi megtörténhet. De szeretnénk, ha nem kényszerülnénk intézménybezárásokra. Ugyanakkor át kell tekintenünk azokat a lehetőségeket, amelyek az önkormányzat gaz­dálkodási egységeiben kínálják több éves tapasztalat alapján az ésszerűsítési, átszervezési lehetőségeket.-A városlakó lát-e szemmel látható változásokat 2009-ben?- Remélem, igen. Elköteleztük magunkat a Főtér­program mellett. Jómagam is. De olyan pénzügyi dön­tésbe nem megyek bele, amelyek nagyszabású terve­ink miatt a várost más oldalon károsítaná. Bár látom, a Főtér-program az egykori lelkes hívekben megtorpa­nást okozott, megyünk, ahogy lehet, előre. Úgy gon­dolom, álmodozni szabad és kell is, hogy az álmokból tervek szülessenek, és a tervek, már papírra vetve, a ké­sőbbiek során meg is valósuljanak. Ennek nyomán indul a Városház-projekt, a parkolás megoldása, és a Főtér­program elemeként a piaci parkoló sárga keramitos te­rületén a mélygarázs építése. Jövőre létrehozzuk a hi­vatal szervezeti egységeként az önálló közterület-fel­ügyeletet, tervezünk több olyan közlekedésbiztonsági döntést, amely elsősorban Káposztásmegyeren ered­ményezi a biztonságot. Folytatjuk a kiöregedett fák télelőn megkezdett cseréjét, Újpest szépítését. Végül, de nem utolsó sorban az újpesti önkormányzat nem ke­vés anyagi ráfordításával mindjárt az év elején meg­történik a Görgey utcai Szakorvosi Rendelő részleges felújítása és a Jókai utcai Gyermekrendelőnek a Görgey utcai épületbe költöztetése. A Károlyi Kórház sorsáról is születik döntés. Szeretném remélni, hogy a politika is megtalálja a városházán az ésszerű utat, ennek jótékony hatása nyomán döntünk majd a 2008. évet megalapozó költségvetés felosztásáról. - BANGHA KATALIN 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom