Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-11-15 / 21. szám
INGYENES K ÚJSÁG 2008, november 15, Az ötlet még nem reform Bár a 2009-es állami költségvetés vitája idején még nem lehet tudni, hoggan alakul az önkormányzatok jövő évi állami támogatása, tapasztaljuk: a pénzügyi válság hatására ismét felerősödtek a közigazgatás reformját igenlő nyilatkozatok. A budapestiek kedélyét például egy főpolgármesteri interjú volt hivatott borzolni, amelyben arról esett szó: az ország nehéz pénzügyi helyzetében az önkormányzatok számának és a képviselők létszámának csökkentése, a hivatali leépítésben megtestesülő reform lenne az üdvözítő. Pusztán erről szólna egy reform? Minderről dr. Derce Tamást, Újpest polgármesterét kérdeztük.- Miként fogadta az önkormányzati reform gondolatát?- Régóta azok táborába tartozom, akikkel együtt valljuk: szükség van az önkormányzati rendszer reformjára, újraszabályozására, de olyanra, amely szakmai alapokon állva tükrözi az elmúlt 20 év eredményeit. Először tehát szakmai kérdésekben kellene előbbre jutni, utána tárnám a civil szféra, majd a politikai egyeztetések elé, amely fórumok nyilván nem megkerülhetők. Mivel agyonpolitizált világban élünk, sajnos, a szakmai vélemények a politikai akarat mögött kullognak. Az ön- kormányzati törvény módosítását célzó gondolatok is a politika áldozatai, lévén, hogy a módosítás kétharmados parlamenti többséget igényel. Ennek tükrében kiérlelt reformgondolatokra nem számítok, inkább a fűnyíróelv megjelenésére, amelynek beindítására városvezető kollégám akár fél éves időtartamot elegendőnek tart. Nem reform, hanem egy ötlet. Emellett igazán eltörpül az a tény, hogy a demokrácia megcsúfolását jelenti.- Vagyis a reform kívánatos lenne, de most nem időszerű?- Inkább úgy mondanám: az alapos szakmai munkára most nem fogadóképes a politikai akarat. A főpolgármester úr a reform szó alatt leépítést, több önkormányzat megszüntetését, Budapesten összevonását, a polgármesteri hivatalok más kerületi hivatalokkal történő egyesítését, ezáltal létszámleépítést, a helyi képviselők létszámának csökkentését érti. Jómagam a közigazgatás átfogó reformjának kidolgozását tartom elfogadhatónak. A kettő ugyanis nem ugyanaz és nem is vehető egy kalap alá.- Manapság amikor a spórolás a slágersor a költekezéssel szemken, a lakosság akár oszthatná is az oksóbb állam, az olcsóbb önkormányzat gondolatát, urambocsá' - csak ne a jelen sorok írójának tulajdonítsák az ötletet - a kevesebb képviselői létszámot..- Meg kell védenem az önkormányzati törvényt, amelyet 1990-ben alkotott meg a Parlament. A törvény előkészítését a Lajtától Nyugatra lévő, demokratikus vívmányaikról elhíresült országokban, minden bizonnyal több éves előkészítő munka előzte volna meg. Nálunk erre nem volt idő. 1990 májusában megtörtént az első szabad választás, az országgyűlési képviselőké. Októberben létrejöttek az önkormányzatok. Az önkormányzati törvény kimunkálására nemhogy évek nem jutottak, csak három hónap állt rendelkezésre. A jogszabályalkotók körültekintő munkáját dicséri, hogy a törvény a célt elérte, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltozás legsikeresebb intézményei az önkormányzatok voltak. Igaz, erről ma más kevés szó esik. Közel 20 év elteltével a főpolgármester úr három érvet emleget a reform leple alatt,nevezetesen, hogy drága, hogy sok van belőlü(n)k és kevés a köz- igazgatási szakember. Nos, ezt cáfolni tudom, Újpest példáján keresztül is.- Vegyük sorba! lássuk, sok van-e a tanácsrendszert 1990-benfehráItó önkormányzatokból?-Az országban 3167 önkormányzat alakult. Ismét a jogalkotót dicsérem: a törvényt átható demokrácia alapján Magyarországon minden település ugyanazokat a jogokat gyakorolja. Ezt lényegesnek tartom. Ezért azt az elképzelést, hogy akár vidéken, akár a fővárosban ezt a jogot csorbítsam, és elfogadjam ezzel, hogy az egyenlők között egyenlőbbek vannak, nem tartom demokratikus lépésnek. Ezért el kell dönteni, a politika fenn akarja-e tartani magát az önkormányzatok rendszerét. Ennek függvénye a választókerületek számának alakítása is, ami a képviselők számát formálhatja. Ami a hivatalok összevonásának tervét jelenti: szintén sérelmesnek tartom, hiszen ha például Besenyőn nem lesz hivatal, először talán sokan hurráznak, de ha majd három másik településen átutazva érnek oda ügyeik intézésére, akkor már nem lesz ekkora az élmény...- Drága-e az önkormányzatok, a hivatalok működtetése?- Hogy valami drága-e, mindig viszonyítás kérdése. Ilyen kijelentés előtt célszerű mérlegelni a lakosság és az életüket „közigazgató" hivatalok létszámát. A szándékos pazarlás nem a törvény sugallata. Újpest például a foglalkoztatott hivatali dolgozók számát tekintve hátulról listavezető, miközben, a létszám - véleményem szerint túlzó - felduzzasztására példa a fővárosi főpolgármesteri hivatal. Miközben a rendszerváltozáskor alig több, mint nyolcszázan dolgoztak ott, most közel kétezres a hivatal létszáma. Van lehetőség politikai munkatársak alkalmazására, a főpolgármesteri hivatalban 150-en dolgoznak ilyen beosztásban. Harminc bizottság dolgozik, minden ügyet tárgyalja. Miközben veszített a fővárosi önkormányzat az ellátandó feladatiból. Ugyanis a rendszerváltozáskor még másodfokú közigazgatási feladatot is ellátott, tehát voltak hivatali ügyei. Most ilyen nincs: ezt a korábbi feladatkört a Fővárosi Közigazgatási Hivatal végzi. Demszky Gábor véleménye szerint 3,5 milliárdot lehetne spórolni. Valamennyit szerintünk is, ha nem más önkormányzatok kasszájában kotorászna.- Az önkormányzati törvényt egyszer már módosította a Parlament A helyhatóságok ma is felemlegetik, nem fneuuthúb bitéi rn mréimmal ^VylHiCflA nnvvv vi vlll/llCi«- Nem. A valódi reform, a közigazgatási rendszer valódi reformja valóban várat még magára. Talán sokan emlékeznek rá: az önkormányzati törvényt már 1994- ben módosította az MSZP-SZDSZ kormány, a főpolgármester törekvéseinek messzemenő figyelembevételével. Ez a változás a főváros valamennyi kerületét súlyosan csorbította. A cél a kisebb létszámú fővárosi közgyűlés volt, s érdekes módon a közigazgatás reformjának égisze alatt épp a fővárosi kerületeket képviselő küldöttek kerültek ki a közgyűlésből. Ennél is drámaibb volt az a változás, amely 1994 nyarán megszüntette és véleményezési joggá csorbította a kerületeknek a költségvetés kialakítására vonatkozó, a kezdetekben meglévő egyetértési jogát. Ez a lépés a reform szó megcsúfolását jelentette, amelyet a fővárosi törvény megszüntetése is követett. Azóta, bár felerősödtek a reform iránti igények, gyorsan el is haltak.- Ön miért ösztönözne egy reformfolyamatot?- A reform sarkalatos pontja, hogy a helyi közösség autonómiája ne sérüljön. Az állampolgárok fokozódó elvárásainak a hivataloknak meg kell felelniük. Messze vagyunk még a XXI. században elvárható technika alkalmazásától mi is, más közhivatalok is. A Lajtán túl, ha az ügyfél bemegy a hivatalba és kér valamit, a digitalizáció eredményeként a legkisebb településen is percek alatt az ügyfél kezébe adják, amiért ment. Kis túlzással élve, ha nekünk nem kell a pincében lévő irattárig elmenni és az ügyfelet visszakéretni, már gyors ügymenetről beszélhetünk. Miközben - újabb ellenmondás - a hivatalok többségében olyan minőségirányítási rendszert alkalmazunk, amelynek célja a hatékony és minőségi ügyintézés. Egy politikus társam úgy fogalmazott néhány éve: a luxemburgi feladatainkat - elnézést a kifejezésért - balkáni, ráadásul állandóan változó gazdasági környezetben keli megvalósítanunk.- Mit kellene megfontolni a reform előkészítőinek?- Semmiképpen nem a fűnyíróelvet tekintem reformnak. Nem új gondolat az, amit képviselek. A főváros északi kapujában élve a közigazgatás átszervezésében az elővárosi rendszert tartanám jó megoldásnak. Budapest határa ugyanis nem érvéget Újpesttől nem messze, a Dunakeszit jelző táblánál: szinte már Vácig elér. Ha vonattal járjuk a vidéket, látjuk, alig van néhány méternyi üres földdarab a mindenhol összeérő, lakott települések között. Az eltelt húsz év óriási változást hozott az életünkben: jogos igény olyan közigazgatási modell elkészítése, amely ezt tükrözi. Tudomásul kell venni, a legtöbb döntésünk ma már a Vácott lakó polgár életét is befolyásolja. Amikor mi például a hamarosan megnyíló Aquaworld megépítésére igent mondtunk, azzal ide hívtuk pénzt költeni a váciakat, a Sződligeten, Gödön lakókat is. Vagy éppen a munkalehetőség csábító számukra. A gyerekek közül sokan Újpesten járnak iskolába. Vagy egy másik példa: ha valakit a Dunakeszi táblától 10 cm- re - ne adj'lsten - baleset ér, Vácról jön ki hozzá a mentő, és Vácra viszi kórházba ahelyett, hogy a Deák utcai mentőállomásról kiindulva vinné ellátásra a Károlyi kórházba. A közigazgatásban ilyen és ehhez hasonló esetek az életszernek. Ezért van szükség, kiforrott és megérlelt javaslatokra, amelyek „tálalására” az önkormányzati szakmai szervezetek és a jogásztársadalom készen áll. A reformok azonban pénzbe is kerülnek, ám a későbbiekben lehetnek költségcsökkentő hatásúak. Érdemes lenne ez irányba fordulni. A szigorúan vett takarékosságra, a költségek csökkentésére valamennyi önkormányzat rászorult már az eltelt évek során. Arra a kérdésre azonban, hogy miért jutottunk el idáig - még nem hallottam a politikától választ. - BANGHA KATALIN 2
