Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-11-03 / 20. szám

INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2008. november 3. világnap célja az is, hogy a fogya­tékkal élők mindennapjait, éle­tük teljessé válását az orvostu­dományon kívül a társadalom is segítse. Civil szervezetként a nemzet­közi Lions mozgalom hitvallása a vakok és gyengén látók segítsége. Az Újpest Árpád Lions Club tagjaként Dr. Kocsis László régész egy kulturális programot ajánl a Magyar Nemzeti Múzeumban. Tapintva láss! - ez a szlogen a múze­um két állandó kiállításán. A régészeti és a középkori kiállításon közel 100 olyan tárgy szerepel, amely megtapint­ható, ezért a vak vagy gyengén látó em­berek számára „láttatja" a tárgyat ma­gát, egy szeletet a látók világából. A kiállítás élmény a látók számára is. „A kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos!" he­lyett: „tapintsd meg nyugodtan, bát­ran". Erre a lehetó'ségre tenyeret ábrá­zoló ikon hívja fel a figyelmet a magya­rázó szöveg felett.- Az ötlet, hogy a kiállító helyisé­gekben tapintható tárgyakat helyez­zünk el, nem tőlünk származik, hiszen régi vágya a világ összes múzeumának, avat a részletekbe a római kor történe­tével foglalkozó régész, Dr. Kocsis László, a „Tapintva láss" kiállítás létre­hozója. - Ebben nagy érdeme van Ács Mónika kolléganőnek, aki ugyan nem múzeumunk munkatársa, de szívügy­ének tekintette és ezért hosszú időn át kardoskodott is azért, hogy a Tapintva láss! elképzelés teret nyerjen. A múze­um vezetésének megnyerése az ügynek és a régészeti kiállítás elkészülte nagy­jából egybe esett, nekiláthattunk a megvalósításnak. A Kelet és Nyugat határán című ré­gészeti kiállításon természetesen az adott korszakra legjellemzőbb tárgya­kat tettük tapinthatóvá. Ezek persze nem az eredeti tárgyak, hiszen a múze­um feladata, hogy azokat évszázadokon át épségben őrizze utódaink számára is. Ezek nemes másolatok, amelyeket akár „hamisítványoknak" is mondhatnánk - olyan remekművek, amelyek még a szakembereket is gondolkodóba ejte­nék, vajon eredetiek vagy sem. A régészeti kiállítás a Kárpát-me­dence népeinek életét mutatja be, a tárgyak megismerését írott információk segítik - többségüket Braille-írással is ellátott plasztiklapokkal is elláttuk. A látogató út megtervezését, amelyet lá­tássérült vendégeinknek szántunk, hosszas előkészítő munka előzte meg. Először a kísérők vezették körbe az ér­deklődőket, majd elkészült az a hangos térkép is, amelynek segítségével kísérő nélkül, szabadon mozoghatnak és is­merkedhetnek a világtalanok is a múze­um gyűjteményével. Mi is sétára indulunk. A múze- umshopban vételezhető, nyakba akasztható kis lejátszóból kellemes hang szól, elmondja, merre induljak út­nak, hogy az őskori tárlat megtekintése után, időben is előrejutva, a bronzkor, a vaskor, majd a római koron át a hunok és germánok, majd az avarok lakta terü­letek tárgyi emlékeit megismerjem. Jelzik számomra, hol lépjek egyet hátra, merre forduljak, hol kell ügyelnem, hol Tapintva láss! Jól csak a szívével lát az ember Megdöbbentő adat: hazánkban évente több mint hatezerrel nő a va­kok száma. Mindez nagyrészt megelőzhető volna idejében elvégzett szemészeti szűrővizsgálattal és kezeléssel. A vakságok 80 százaléka ugyanis megelőzhető, illetve gyógyítható. Ez már világméretű állítás és meglátás. Ezért is döntött úgy 2000-ben az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete, a WHO, hogy október második csütörtökét a Látás Vi­lágnapjaként a figyelemfelhívásnak szenteli. hogy a fogyatékkal élő embertársainkat is bevezessük a tárlatokra. A Magyar Nemzeti Múzeum termei kerekesszék­kel régóta bejárhatók, és több éve an­nak, hogy a vakoknak és gyengénlátók- nak két állandó kiállításon évek óta biz­tosítsuk a megismerés lehetőségét. A két állandó kiállítás példája nyomán hagyományt teremtettünk, valamennyi időszaki kiállításunkon is helye van már a tárgyak testközeli bemutatásának ­lejt a terem. Majd javasolják: üljek le néhány percre, hogy a gépi hangos is­mertetőt végighallgassam. Tapinthatók az őskori pattintott kőeszközök, a vadá­szat és a halászat eszközei, majd egy kézzel formált hosszú nyakú edény, nyakán bütykös, hasán ferde borda­dísszel, kelti fel érdeklődésemet. Ké­sőbb bronz harci csákány akad a kezem­be. Persze én látom is. Mégis lélegzet­elállító tapintva az az arany lemezből készült diadém vagy a pajzsot díszítő arany szarvas, amelyet Krisztus előtt a 8. században formáltak. A római kort bemutató terembe egy erődkapun léphetünk be, amely átjáró­ként szolgál, és vasalásait, kitárt kapu­szárnyát tapinthatjuk. Elénk tárul egy ballista, egy kőgolyókat kilövő hadigép valósághű modellje, egy római út szer­kezete, rajta kétkerekű kocsi rekonst­rukciója, majd egy ház részlete, az ön­tött habarcsos technikájú alapfalon, az agyagtéglával kifalazott faszerkezetes fal, a padló- és a falfűtés titka, az alap­vakolat és a falfestményt hordozó va­kolat rétegeinek egymásra épülése. A „konyhában" kis vászonzacskókban lógnak a fűszerek, a bazsalikom, a bors­menta, a kakukkfűd szegfűszeg, a hagyma, fokhagyma. Megannyi illatos anyag.-Van-e visszajelzés a múzeum ta­pintható kiállításairól? - kérdezem is­mét Dr. Kocsis Lászlótól.- Igen. A kiállítást világtalan, a tör­ténelmet értő és az iránt fogékony kö­zépiskolások segítségével teszteltük, akik nagyon sokat segítettek nekünk az élőszavas tárlatvezetés, majd a han­gostérkép szerkesztése, kikísérletezése idején is. Több pozitív visszajelzésünk van a mindennapok élményeiből is. Ám nincs értelme tagadni: kiállításunk lá­togatottsága még alulmúlja várakozá­sunkat. Tudjuk jól, erről győz meg ben­nünket az országos tapasztalat is: ma a fogyatékkal élőket nehéz kimozdítani biztonságot adó otthonaikból, iskoláik­ból az ismeretlen felfedezésére. A köz­lekedéssel is magyarázható nehézségek visszahúzó erőt jelentenek. Közel sem olyan motiváló egy múzeumi látogatás, mint az ép emberek esetében. Mégis úgy gondolom, a lehetőség megterem­tése fontos volt, és egyúttal a látók és látássérültek közeledését is eredmé­nyezi. Érdemes volt. Többször voltam fültanúja annak, amikor sötét szem­üveggel érkező látogatóink beszélgettek egymással, és a kérdés úgy hangzott: láttad azt a tárgyat, azt a kancsót? A vá­lasz minden esetben igen volt. Látták! A látást pótló finom kezek, ujjak nélkül ez nem lett volna lehetséges.-BANGHA KATALIN 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom