Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-10-04 / 18. szám

Tatán ezért is tehetett könnyű gondo­latban és érzésekben visszamenni Babits korába? lyamatos illusztrációs munkáim és az otthoni teendőim mellett - kevesebb időm és energiám volt alkotni. Nem is emlékszem, hogy kezdtem el, egyszer csak „megtörtént", megszületett az el­ső festményem... Művésztelepekre kezdtem járni, tájakat, természeti szép­ségeket festeni. Az első kiállításom al­kotásaiban már a múltba tekintettem vissza: roppant fontosnak érzem ugyanis a hagyományok, a családi örökség ápolását, és vonz a régmúlt. A lakásomban, régi bútoraimban, emlé­keimben tovább élnek elődeim, ezért kutatni kezdtem a századforduló törté­neteit. Az utóbbi három évben már a portréábrázolásban is megtaláltam ön­magam. Művész és édesanya Babits-képr női szemmel Idén is meghirdette Újpest Önkormányzata a Pállya Celesztin képzőművészeti pályázatot: a beérkezett alkotások Babits Mihálynak, a 125 évvel ezelőtt született költőnek, polihisztornak, egykori újpesti gim­- Biztosan számított. Rengeteg Ba- bits-kötetünk van, szeretem és jelen­tősnek tartom a művészetét, a gondola­tait és azt a környezetet, miliőt, amely őt körülvette. Túlzás nélkül mondom: jól is ismerem. Legalább fél évig készültem a kiállításra: formálódott bennem a Ba- bits-kép, elmélkedtem, gondolkod­tam... belebújtam a bőrébe, az életébe, a gondolataiba. náziumi tanárnak állítottak emléket. A szakmai zsűri Somos Zsuzsa grafikusművész alkotásait díjazta az első hellyel. A művész álma, egy kiállítás női festőkre hangolva.- Szüleim, nagyszüleim, bár szeret­ték a művészetet, nem ezt választották hivatásul; számomra azonban már egy­értelmű volt, hogy a Képző- és Iparmű­vészeti Gimnáziumba jelentkezem, ahol alkalmazott grafikus szakon végeztem - mesélte Somos Zsuzsa. - Gyerekként állandóan rajzoltam; a szüleim pedig mindenben segítettek és támogattak. Érdekes, hogy távolabbi rokonaim, unokatestvéreim között mára többen is az alkotás mellett döntöttek: rajztaná­rok, belső építészek, nyomdai grafiku­sok lettek... Kirakatrendező- és deko­ratőrképzésen is részt vettem, majd a reklámgrafika területével foglalkoztam. Ez a terület a hatvanas években még csak bontogatta szárnyait, de rendkívül izgalmas munkákban vehettem részt: installációkat készítettem, kirakatok arculatát terveztem. Mikor került a Pannónia Filmstúdi­óba?- Fiam születése után, 28 éves ko­romban. Gyerekkönyv-illusztrálás, rajzfilmkészítés volt a feladatom. Bol­dog vagyok, hogy a Frakkot, a Vukot, vagy a János vitézt, melyekben én is közreműködtem, a mai gyerekek is na­gyon szeretik. Kevesen tudják, hogy mekkora munkát jelentett akkoriban a rajzfilmkészítés: egy tízperces filmen húsz ember közel fél évig dolgozott... Időközben visszatértem a művészet­hez is, Szunyoghy András javaslatára beléptem az Altamira Művészkörbe, amely a természetábrázolás gyakorlá­sához adott teret. Közben persze első­sorban édesanya és feleség voltam... Nagyon büszke vagyok a férjemre, és a két tehetséges gyerekemre: Zoltánra és Ildikóra. Zoltán sikeres ügyvéd lett, Il­dikó pedig mintha az én utamat járná: alkalmazott grafikusként végzett, art director-ként dolgozott; most főállású édesanya, és rajzot tanít Újpesten. De úgy látom, nagyobbik unokám, Hanna is örömmel veszi kézbe a ceruzát... A művészkörben eltöltött időszak vit­te el újra az alkotás irányába?- A filmstúdió megszűnése után kezdtem újra intenzíven festeni, csupán a magam örömére, hiszen addig - a fo­Páliya Celesztin-díjjal ismerték el az idei pályázatra érkezett Babits-alko- tásait. Mit jelentett ez Önnek?- Nemcsak a díjnak örültem, hanem annak is, hogy számtalan országos pá­lyázat után a saját környezetemben is elismertek. Jókor és jól jött ez a díj. El­ismerték a múltamat, a jelenemet, ugyanakkor motivációt kaptam a foly­tatáshoz is. Talán régóta dédelgetett ál­momat is megvalósítom: szeretnék ren­dezni egy olyan kiállítást, ahol női fes­tők munkáit állítanánk ki. Azt gondo­lom, a gondolkodásunk, az empátiánk, az érzelmünk a műveinkben is visszakö­szön, hiszen a művészi „szerep" mellett nők, családanyák, feleségek, barátok és barátnők is vagyunk, néhányan már nagymamák is... Boldog lennék, ha mindezt megmutathatnánk a közönség­nek is. - P. K. Kedves Gazdik! KUTYAKOZMETIKA nyíH Újpesten a Templom u 4-feert. www.ujpest.hu 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom