Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-10-04 / 18. szám
1 GYENES KERÜLETI ÚJSÁG Wass Albert emlékére Az ünnepi szentmisét követően, a déli harangszó elhangzása után vette kezdetét szeptember 28-án, vasárnap az az ünnepség, amelynek során gróf Wass Albert erdélyi író emlékére szobrot és emlékparkot avattak a Rákóczi téri, Újpest-Kertvárosi Plébániatemplom kertjében. A mellszobor felállítását az író születésének századik évfordulóját idézve a Hárfa és a 107-es polgári körök tagjai kezdeményezték a wass-i életmű, a hazához és a nemzethez való ragaszkodása emlékére. Wass Albert-emlékévben megfogalmazott célokhoz sokan csatlakoztak, a polgári körök tagjain kívül, civil személyek, szervezetek és politikai pártok, a város polgármestere, akik nemcsak támogatták a szobor felállítását, anyagi támogatást is nyújtottak, mindamellett, hogy a szervezó'k jótékonysági színházi előadást bevételét is erre fordították. A szobor megformálására Koncz Viktória újpesti képzőművészt, a korábbi újpesti szabadiskola tehetséges fiatal művészét kérték fel. A templomkertet szorgos kezek változtatták emlékparkká, amelyben a szobor szomszédságában egy szikla, amelyet Nagy Géza, gróf Kemény János unokája küldött Erdélybó'l, a Galonya völgyéből, szintén a tíz éve elhunyt íróra emlékezteti az arra járót. A vasárnapi szobor és emlékpark avató ünnepségen, amely a Szentírás vasárnapjára esett, több ezren gyűltek össze a templom főbejárata előtti téren. A szervezőbizottság tagja, Ozsváth Kálmán köszöntötte a határon innen és túlról érkező jelenlévőket majd kezdetét vette az ünnepség, amelynek szónokai dr. Raffay Ernő történész, korábbi országgyűlési képviselő és államtitkár, dr. Hollósi Antal önkormányzati képviselő, az Újpesti Közművelődési Kör ügyvivője, valamint egyházzenészek, színészek jelenítették meg művei segítségével az írót. Fellépett a templom Laudate kórusa. Az ünnepség résztvevőit levélben üdvözölte Orbán Viktor volt miniszterelnök. A plébánia kertjében dr. Derce Tamás polgármester a szobrot, majd Pásztor Ibolya és Tóth Csaba Kornél - a polgári körök vezetői - az emlékkövet leplezték le. A szobrot Pályi László, a befogadó Újpest-Kertvárosi Plébániatemplom plébánosa, valamint Szigeti János református lelkész áldotta meg, majd a politikai pártok, szervezetek elhelyezték koszorúikat, az ünnepség a Boldogasszony Anyánk, a magyar és a székely himnuszok eléneklésével ért véget. - BANGHA KATALIN Avatóbeszédében dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere Wass Albertról, a magyarságról osztotta meg a gondolatait a jelenlévőkkel: „Tisztelt Újpestiek, Hölgyeim és Uraim! A tolvaj mindig attól fél a legjobban, hogy az általa ellopott, elrabolt, elzabrált dolgot, annak jogos tulajdonosa visszaveszi tőle. Nem a lebukástól, nem a börtöntől fél. H/oss Albert a meglopott, a megrabolt magyarság jajkiáltása. H/ass Albert szavai Déva, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Beszterce, Kassa, Beregszász, Ungvár, Munkács, Huszt, Székelyföld, Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Brassó, Hunyod, Temesvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Ruszt, Kismarton jajkiáltását hozza felénk. Élő lelkiismerete ma is mindazoknak, akik látják és siratják a lassan pusztuló kárpát-medencei magyarságot, akiknek lelki és fizikai fájdalmat okoz, a határainkon belüli és a határainkon kívüli kultúránk pusztulása. Wass Albert maga a magyar sors. Egyenként, külön-külön, és együtt, mindannyiunké. Háborús bűnöst csináltak belőle, hogy a meggyalázott magyar nemzet könnyeit és jajszavát ne tudja verseiben, írásaiban a világnak hitelesen elmondani. El akarták feledtetni, hogy írásait a felnövő nemzedékek ne ismerjék meg, és ne gondolkodjanak el azon, mi is történt 1920-ban Trianonban? Mi is történt 1947-ben Párizsban? És mi nem történt meg 1990-ben Magyarországon? És mi történt a kisebbségben élő magyar emberekkel, a magyarság értékeivel, a magyarság kultúrájával, 1920 után, a Felvidéken, a Kárpátalján a Regátban és Erdélyben, a Dél- Vidéken, a Muraközben, és a mai Burgenlandban. Az én nemzedékem úgy élte le élete javát, hogy azt kellett látnunk, a hivatalos Magyarország évezredes értékeket próbált elpusztítani. A keresztény egyházból, amelynek az ország és Európa létét, kultúráját, alapvető értékrendjét, köszönheti, elpusztítandó, reakciós klérust faragott. A hazaszeretetből, proletár internacionalizmust eszkábáltak. A több tízmillió embert meggyilkoltató generalisszimuszból a népek atyja lett, s a Haynau által meggyilkoltak többszörösét kivégeztető, emberek tízezreinek életét örökre megnyomorító elsőtitkárból, János bácsi, az Öreg lett. Az ember tragédiája sokáig tiltott darab volt, mert a falanszter jelenet a párt ideológusainak értelmezésében a kommunizmust példázta. És Liszt Ferenc halhatatlan szimfóniája, a Les Prelude sem csendülhetett fel, mert őrült emberek háborús győzelmi bejelentéseik aláfestő zenéjeként használták. Micsoda paradoxon! És micsoda folytatás a mában! Ha a Magyar Köztársaság elnöke Tatabányán turul szobort avat, akkor az ősi magyar jelkép előtt tiszteleg. Ugyanez, Budapest egyik kerületében a fasizmus jelképrendszerének feltámasztása. És micsoda folytatás a mában. A mai hivatalos Magyarország, a magyar kormány, tudatosan folytatója a szocialista népi demokráciának, s méltó örököse is annak. Úgy tesz, úgy viselkedik, mintha nekünk, magyaroknak kellene szégyenkeznünk amiatt, hogy Szlovákia területe az utolsó négyzetmiUiméterig megegyezik a történelmi magyar felvidékkel. És némán tűri, sőt, tudomásul veszi, nem okulva a tragikus múltból, hogy szlovák kormánypárti politikusok, a felvidéki magyarság ellen a fasiszta időket idéző módon izgassanak. És némán tudomásul veszi azt is, hogy Kárpátalján megszűnik a magyar anyanyelvű oktatás. Kinek is a kormánya? Wass Albert szobrának avatása nem csak hangos jajkiáltás a magyarság sorsáért érzett aggodalmunkban! Nem csak egy, a sok kis apró ünnep közül. Tiltakozás az ellen a kormánypolitika ellen, amely a határainkon túli magyarságot magára hagyta, s kiszolgáltatja mindazoknak, akik történelmi múltat is ellopva, kisebbségi érzésekkel terhelten, a tolvaj agresszivitásával védik a lopott holmit. De vajon csak ennyi lenne az egész? Csak arról van szó, hogy létezik egy író, akit a mai hivatalos Magyarország és szellemi, intellektuális és nem intellektuális holdudvara el akar felejtetni? Csak ennyi az egész? A játék, a módszer ismerős. Ahogy a kormány mondja és gondolja: "Huszonhárom millió román munkavállaló! Tőled veszik el munkahelyed, hát ne adj magyar állampolgárságot a határon túli rokonaidnak, barátaidnak, apádnak, anyádnak, testvérednek! Ide jönnek és elveszik a kenyeredet. Wass Albert? Jelentéktelen ember, akinek könyveit nem is érdemes olvasni, hisz nekünk, a magyar kultúra hivatalos képviselőinek sem kell ez a háborús bűnös! És ha véletlenül a kezedbe kerül egy könyve, írása, el ne olvasd, mert sorai gyönyörűségétől csak a szíved fájdul meg. Csak a könnyeid csordulnak ki, s a végén még eszedbe jutnak azon őseid, akik vérüket hullatták, életüket adták német és 6 Szobor és emlékkő
