Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-08-08 / 14. szám
I FW N G Y E N E 5 KERÜLET 2008. augusztus 8. Híres újpesti cigányok 18 Rigó József és Rigó Ggula J áróka Mária és Rigó Vilmos hegedűs házasságából nyolc gyermek született. Belőlük, a családi tradíciót követve négy fiú a muzsikus pályát választotta. Vilmos azaz Tyityu brácsás, János azaz Cikom tercprímás, József azaz Gólya brácsás, Gyula pedig hegedűsnek készült. Belőlük ketten, a két legfiatalabb vált országosan ismert zenésszé. Gólya prímásnak indult, de végül a brácsát választotta. Jó fülét, ritmusérzékét, szülei korán észrevették, hagyták is a brácsát, hadd legyen az amit a gyerek akar. A legfontosabb, hogy szeresse amit választ! Apja bevitte hát Pestre Magyary Imre kiöregedett brácsásához, hogy hallgassa meg a gyereket. Az öreg hiába mondta, hogy naponta hoznak ide ifjakat, és ő ehhez mennyire fáradt és kicsit unja is már! Vilmos bácsi viszont nem tágított. Bontsad csak ki fiam azt a hangszert! - intézkedett. Az öreg mester meghallgatta és menten tanítványául fogadta a gyereket. Megvolt az erős alap, amelyre Gólya őstehetségként saját, egyedi stílust alakított ki. Játékát régies, tömör hangzás jellemezte. Ahogy mondják: Nyitott fülű muzsikus volt, aki ráadásul egy különös hangszert használt. Az úgynevezett 37-es brácsát, ami tulajdonképpen hegedűméretnek felelt meg. Egy klasszikus zenekarban játszó, falat- nyi hölgynek, egyedi megrendelésre készült a háborút megeló'zó' időkben, Olaszországban. A kicsi mesterbrácsa kényelmes kezelhetőséget biztosított Gólyának emellett megfelelően jó hangot adott. Fiatalon muzsikált együtt Böbe Gáspár Ernő prímással, később Radics Józseffel. Számos kiváló zenekarban működött közre, dolgozott Pesten a Háry sörözőben, a Kulacs vendéglőben, Újpesten az Árpád Kávéházban. Elvette még a Barakkból ismert gyermekkori szerelmét, Balázs Máriát mely házasságból kilenc gyermek, egy fiú és nyolc lány született. Rigó József a Gólya becenevét egyébként nem a hosszú lábainak köszönhette, hanem később ragadt rá a sok gyermekáldásra vonatkozólag akasztották rá a cigányok. Utolsó munkahelye a Budapest Körszálló volt. A Nyár utca 18. számú házban, a Nyár és a Mária utca sarkán lakott a Rigó család. Utcafrontján a Horváth féle kocsmával, közel a Szent József templomhoz, ahol Gólya testvéröccse, Gyula minist- rált. Közben pedig a Ferenc József téri Fiú Iskolában végezte tanulmányait. Az újpesti cigányság kiemelkedő képességű prímásává vált, Rigó Gyula később kilógott a bohémságból a muzsikusok éjszakai életéből. Újpesten egyedüliként, klasszikus művészeti tanulmányok után vált cigányprímássá, minden kétséget kizáróan a legkiválóbb hegedűssé. Mancika néni, az Operaház nyugdíjas színművésznője vette pártfogásába a fiatal Gyulát, aki megismerkedésük után megtért Jehova Tanúja közösségébe. Édes, leikéből fakadó stílust, briliáns hangszeres tudást, virtuóz művészetet tudhatott magáénak. Beteg kezének krónikus ínhüvelygyulladását sem a vendégek, sem a művészkollégák nem érezték ki játékán. Érdekessége, hogy brácsásként is kiválóan játszott. A brácson is használt technikai bravúrokat, ahol nem csak az egyenes, tiszta hangokat húzta, hanem a hozzá illő akkord és basszus hangokat is. Kollegái kivétel nélkül mind elismerően nyilatkoztak róla. A cigányzenekarokban szokás, hogy a prímásnak a szétosztandó pénzből két rész jár, azaz ha öt főből áll a banda, akkor hat részre osztják a pénzt és kettőt abból a zenekarvezető kap. Rigó Gyula nem vett dupla részt, ahogy mondta: „Nincs dupla gyomra! A családot mindannyinknak el kell tartani!" Önzetlen segítőkészséggel foglalkozott minden hozzá forduló muzsikussal szemben. Pedagógiájának alapjául is a szeretetet állította. Hitbéli meggyőződésében szilárd ember volt, nem tartotta és nem is volt számára fontos a földi javak hará- csolása. Elmondható róla, hogy soha nem küzdött a képességeit megillető vendéglátóipari üzletekért. Ha hívták, akkor kötelességtudóan ment, de önmagáért egyszer sem törtetett. Magyar származású, abban az időben Ausztriában élő Erzsébet asszonnyal kötött házasságot. Juszkó Ferenc vén testvér vezette gyülekezetnek felajánlotta József Attila utca 90. szám alatt található házának nagyszobáját Királyság Teremnek, így a nyolcvanas évek elejétől az újpesti Jehova Tanúi itt folytathatták hitéleti tevékenységüket. Rigó Gyulának gyermeke nem született, szőkébb családjának a hitbéli testvéreit tartotta. Újpest legnagyobb és egyben legszerényebb cigány- prímását 1992. január 24.-én helyezték örök nyugalomra a Megyeri temetőben. Ahol a szokástól eltérően nem cigányzenekar búcsúztatta, hanem felvételről saját hegedűjátékát hallgathatták barátai.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR 10