Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-01-25 / 2. szám

TT5 ?rr?r NGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2008. január 25. ÚJPEST NAPLÓ Egy ősújpesti família emlékkönyvéből (7.) Málnaié a szülőszobán 1950. május másodikén, amikor megszülettem az Árpád kórházban, apám örömében felmászott egy vil­lanyoszlopra az Árpád úton. Pedig egy kicsit mérges volt rám, mert ab­ban az évben minden május elsején született csecsenő kapott 500 forin­tot az államtól, én két órával késtem le az ajándékot. Anyám születésemkor még nem volt 18 éves, csak márciusban esküdtek meg apámmal, hiába, a Ratkó-korszak. Tilos volt az abortusz. A házasságkötés az újpes­ti városházán történt, anyám kék köpenyben elszökött a munkahelyéről, apám meglógott a közgazdasági egyetemi órájáról. Két tanúnak két ismeretlen, a folyo­són üldögélő embert kértek meg. Apám feljegyezte naplójába: ebéd: bableves. A házasságkötés után mind a két szülém visszament dolgozni. Születésem után apám délután meglátogatta anyámat a kórházban, kezében egy kissé olvadozó mirelité málnával. Meleg május volt. Aztán következett a börleszk: anyám ott feküdt az ágyban, hófehér párnák közt, éppen engem szoptatott. Apám megbotlott a küszöbben, az olvadó málna rárepült anyámra, „vérbe" borítva az egész jelenetet. Apámékkal a Lebstück Mária utca 46-ban laktunk, emeletes ház, folyosó végén budi, kályha, hamuzás. Apám délutánonként lusta volt befűteni, télikabátban, ka­lapban kopogta le cikkeit a Remington írógépen. Ha már nagyon fázott, leugrott a közeli Harangvirág presszóba, már akkor is így hívták, meginni egy szimplát vagy egy kis rumot. Az ötvenes években mindenki rumot ivott, azt lehetett kapni, csak később jött el a fekete címkés cseresznye ideje. Apám csak estére izzította be a vaskályhát, amelyből már hiányzott a samott, és olyan fényt adott, mint egy 25 wattos villanykörte. Egy hepehupás sezlonyon alud­tunk mind a hárman, vezényszóra fordultunk. Ha a vízvezeték befagyott, apám Sza­bad Népekből csinált tüzet a falikútban, míg felolvadt a jégdugó. Imádtam apámat, minden hétvégére valami játékot talált ki nekem. A legemlékezetesebb a horgászás volt. Meggörbített gombostűket kötött cérnaszálra, felültünk a szekrény tetejére, s onnan kellett kihalásznunk a cérnaspulnikat. Nagyon izgi volt, legalább olyan izgi, mint a sötét pincébe lemenni két kanna szénért. Anyám gép-és gyorsíróként dolgozott különféle cégeknél, apám 1951-ben be- verekedte magát a Ludas Matyihoz, haláláig ott dolgozott, A hetvenes években volt sikerei csúcsán, ő volt - Árkus József mellett dolgozva - a Ludas Matyi főszerkesz­tő-helyettese, a Rádiókabaré szóvivője és a tévés Humoristák Klubjának elnöke. Ez utóbbi műsor olyan akart lenni, mint a Heti hetes, azzal a különbséggel, hogy a cenzúra miatt apáméknak eló're meg kellett írni az anyagot és úgy elmondani, mi­után a főnökök jóváhagyták. Apám korán halt meg, 1986-ban, 57 éves éves korá­ban, én már túléltem őt. A családban matuzsálemnek számítok, mert anyám 45 éve­sen távozott. Mindketten ott fekszenek a Megyeri temetőben, havonta viszek ne­kik friss virágot.- MAJLÁTH MIKES LÁSZLÓ Százéves a 14-es villamos 2. rész Lapunk előző számában kezdtem el bemutatni az 1907. december 19- én indult, ma 14-eskánt ismert villamosjárat múltját. Története a hetvenes éveknél maradt félbe... V onalunk Istvántelek felé eső sza­kaszát hatvannyolc év után 1975. szeptember elsejével megszűntet­ték, ezt követően a Pozsonyi utcai la­kótelep előtt épített hurokvágányon fordul­tak vissza a 14-es „ruhába bújt" FW csukló­sok a Nyugati pályaudvar, pontosabban a A 14-es Pozsonyi utcai végállomása Kádár utca felé. A Lebstück Mária és Ősz ut- FW csuklós villamosokkal cákból végleg eltűnt vaskerekűek helyett frotó: újpesti Helytörténeti Gyűjtemény) busz indult, méghozzá a 20Y, később 121-es jelzésű. A sárga testű csuklósok 1980 ta­vaszáig cirkáltak a 14-esen, majd rövid ideig UV típusú szerelvények pótolták őket. Az év nyarán vadonatúj csehszlovák Tátra T5C5 típusjelzésű villamosok jelentek meg e vonalon, kezdetben kétkocsis „kiszerelésben". A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján 14-esünk belső, Nyugatihoz közeli vég­pontja többször módosult, mert a Váci út egyre nagyobb szakasza vált építési terület­té: közeledett Újpest felé a metró. A mai Lehel tértől a nagykörútig terjedő vonalrész 1981 áprilisának első napján megszűnt. Ekkor a Bulcsú utcáig, majd a metró Lehel té­rig történő december végi átadásával az ott épült és ma is üzemelő végállomásig köz­lekedett a „nagytestvér" 12-es járattal karöltve. Az áprilisi rövidülés Újpesten vonal­hosszabbítással járt: 14-esünket egészen az István térig vezették. A mai István útról a piac mellé kanyarodott, és a volt 8-as járat felszállóhelyére, közvetlenül a piaci csarnok mellé gördült be. (Az itteni forgalomirányító helyiség ma is megvan, csak éppen ruhát árusítanak benne.) 1985 júniusának elejétől már háromkocsis Tátrák „piacoztak" 14-es számmal. Ekkoriban gondolhatták tovább járatunk jövőbeli feladatát: az éppen születő Káposztásmegyeri lakótelepre szándékozták kivezetni. A Szilágyi utcáig a 12-es vo­nalán jutott el, tovább a panelbirodalom déli csücskéig az eredetileg metrónak szánt felszíni pályán mehetett ki. A Szilas-patak szomszédságában épült új kétvágányos végállomásig 1986 decemberének első felében már próbajáratok közlekedtek. (Apró érdekesség: egy 14-es vezetője a már megszűnt Szilágyi utcai megállónál nem szál­lította le utasait, és a még át nem adott szakaszon próbázva kivitte őket Káposztásmegyerre. A végállomáson szolgálatot teljesítő „békávés" alkalmazott ezért őt jól le is szidta...) Az új városrész lakói december 15-étől örülhettek villamo­suknak, mert vele már közvetlenül el tudtak jutni Újpest belterületére, illetve belső végállomásáig utazva a metróhoz. Az éjszakai járat szerepét is ekkor vette át a 12-es járattól. 1990 decemberében Újpest-központig jött a metró. Ezzel kapcsolatosan 14-esünk újpesti szakaszán csúcsidőben közlekedő betétjáratot keltettek életre 11-es szám­mal, mely kezdetben három, majd '92 első napjaitól két kocsival vitte utasait -1995 karácsonya előtt szűnt meg. Néhány nappal később a palotai 12-es vonalát Angyal­föld kocsiszínig vágták vissza, a 14-es ezután mindkét végén egyedül maradt: csak ő járt ki Káposztásmegyerre, illetve Angyalföldön át a Lehel térig. Az éjszakai 14-essel utoljára '97 júliusában lehetett utazni, amikor is autóbusz váltotta fel, ő volt a fővá­ros utolsó éjjeli villamosjárata. A káposztásmegyeriek számára legkedvezőbb válto­zás közel egy évtizede történt: járatunkat a Megyeri útig meghosszabbították. Az új négy megállós vonalszakasz átadására közel egy évtizede, 1998 júliusának utolsó napján került sor. - KRIZ5ÁN SÁNDOR Az Újpest Televízió műsora / Műsorunk hétköznap 7.00- tól és 18.00-tól látható, szombaton és vasárnap 9.00-tól és 17.00- tól JANUÁR 25., PÉNTEK 18.00 Híradó és Magazin 20.00 Pódium: Rómeó és Júlia (az Újpest Színház előadása) r.: Harsányi Gábor 90' 21.35 Fekete-fehér (dokumentumfilm) La Belle Époque (r.: Szekeres Csaba) 13' JANUÁR 29., KEDD 18.00 Híradó és Magazin (a pénteki mű­sor ismétlése) 20.00 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Sujánszky Jenő: Ave Maria a bom- bazuhatagban 20' FEBRUÁRI., PÉNTEK 18.00 Híradó és Magazin 19.30 Pódium: Lőte Attila szín­művész és Lőte Enikő zongoraművész estje az Ady Művelődési Központban 60' 20.00 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Mama Negra -rövidfilm az Andokban élő indiánokról 30' FEBRUÁR 5., KEDD 18.00 Híradó és Magazin (a pénteki mű­sor ismétlése) 19.30 Fekete-fehér (dokumentumfilm) Danza Yumno - rövidfilm az Andokban élő indiánokról 29' 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom