Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-06-27 / 12. szám
■S L Isi i U m N G Y E KERÜLET ÚJSÁG 2008. június 21. Híres újpesti cigányok 17 Lotui, a nagybőgős nagybőgő méreteinél fogva nem tartozik azon hangszerek közé, amelyet négy-öt évesen kézbe lehet venni és módszeresen, mint például a hegedűn, tanulni lehet rajta. Van ugyan feles, háromnegyedes tanuló bőgő, de a cigányok nem vettek ilyet, ahogy mondják: nem vertük magunkat plusz költségekbe! A bőgős dinasztiák úgy oldották meg a kérdést, hogy a gyermeket sámlira állították, amely régen minden háztartás elengedhetetlen konyhai tartozékaként kéznél volt. A másik lehetséges variáció az oktatásra - főképp, ha sovány, kis súlyú a fiú, - hogy a bőgő kávájába (két bemélyedésahangszertesténekoldalán) egyszerűen ráállították. Szóval gyerek a sámlin, apja mögötte, bőgő előtte. Amennyi húrt elért, annyit fogott, húzogatta a vonót, az öreg meg tartotta a bőgőt, hogy fel ne boruljanak, közben tanácsokkal látta el az ifjút. Érzéssel kisfiam, ide figyeljél, ezt nem így mutattam... Rigó Lajos, becenevén Lotyi a legkedveltebb újpesti személyek közé tartozott, szerette őt modoráért, előzékenységéért az egész város. 1936-ban született Rigó Flórián és Csukárdi Irén hetedik gyermekeként. Muzsikus pályája nem a szokványos módon indult, mint a többi zenész család gyermekeinek és nem úgy, mint testvérbátyainak. Dolgozni állt, tízéves korától a piarcon zöldséges szekerek lovait hajtotta. Rezső és János, a két befutóban lévő zenésztestvér, viszont tizennégy-tizenöt éves korában megpróbálták, hogy mit tudhat a bőgőn! Érzékük nem csalt, Lajos tehetségesnek bizonyult. Két év múltán az Újpesti Zeneiskolában találjuk, ahol 5ellei Gyula kiváló zenepedagógus tanítványaként évről-évre dicséretes bizonyítvánnyal ment haza. Innen a Mátra Szállóba került tanulónak a korszak első számú bőgőséhez „Siigöle" Parádi Józsefhez, aki a megmutatott gyakorlatokat, nótákat másnapra precízen, kigyakorolva kérte szánjon. A zenekar vezetője, egyébként sógora, Vörös Kálmán prímás volt. Innen szabadul fel, és a legendás Búsuló Juhász étterembe hívják Burka Sándor bandájába. Külföldre is kijut, egy évig Jugoszláviában muzsikál. Hazatérve nagylemezen működik közre a Radics József vezette zenekarral. Lakhelyét a többi muzsikushoz hasonlóan nem adja fel, éjszaka inkább villa- mosozik végig a Váci úton Újpestre. Rigó Lajos álló, egyenes basszusokat fogott, olyan alapot adva a zenekarnak, amelyre a banda szépen fel tudta építeni az akkordokat. A stílusa tiszta, választékos és világos volt. A bőgőn az esztam-ot nem megütötte, mint ahogy az szokás a bőgősöknél, hanem megrántotta, egyéni érzésvilága, két egyforma esztam-ot nem képezett. A nagybőgő, más néven gordon, vagy contrabass, a legmélyebb hangokat adó vonós hangszer. Hangjegyei basszuskulcsban jegyzettek, húrjai: É, Á, D, G. A cigányzenekarban feladata, a ritmus és az alapbasszus képzése. Rigó Lajos elvette Csömör Katalint, amely házasságból született: Lajos, Flórián, Irén, Antal és Zsuzsanna nevű gyermekeik. Belőlük a Tütke becenévre hallgató Rigó Flórián vitte tovább a zenét, szintén bőgővel tizenkét évesen szintén az Újpesti Zeneiskolában. Az Attila utcai Általános Iskola után felvételt nyert a Rajkó Együttesbe, de apja hirtelen halála miatt dolgozni áll, hogy édesanyját és testvéreit segítse. Horváth Ibolyával házasságot köt, melyből két gyermek Zoltán és Melinda született. Muzsikál Újpest több vendéglőjében, huszonhárom évesen „Bimbó" Farkas József prímással a Parlamentnél található Szófia éteremben. 2007-ben muzsikus barátaival megalakítja az Újpest Cigányzenekar névre hallgató együttest. - MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR 10
