Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-04-25 / 8. szám

Fotó: Horváth Dávid I ÚJ PESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 8. SZÁM LCj ívj Károli Egyetem: Múltja, jelene, jövője is Újpesthez köti Valamivel több mint tíz esztendővel ezelőtt messzeségbe tűnő időtávlatnak tűnt az az ötven évnyi időtartam, amelyre Újpest Ön- kormányzata a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara számára térítésmentes használatba adta a Viola utcai Általános Iskola egykori épületét. E zzel a gesztussal Újpesten meg­honosodott az egyetemi képzés. Azóta már eltelt tíz év, több mint 600 fiatal vette át diplomáját, nemrégiben megalakult az öregdiákok egyesülete. Az jogi képzés újraindítá­sának tizedik évfordulóján emlékülést tartott minap a Kari Tanács Gödölló'n, - ott készült fotó illusztrációnk is - ame­lyen a visszatekintés mellett emlék- gyűrűt adományozva mondtak köszö­netét mindazoknak - köztük újpesti ön- kormányzati vezetó'knek: dr. Derce Ta­más polgármesternek és Hock Zoltán­nak, az önkormányzat korábbi alpolgár­mesterének- akik az egyetem egy év­tizeddel ezelőtti újpesti megtelepedé­sét segítették. Dr. Máthé Gábort, az ál­lam-és jogtudományi kar dékánját, egyetemi docenst, múltról, jelenről, jö­vőről egyaránt kérdeztük.- Úgy gondolná az ember, hogy egy nagy múltú egyetem életében tíz év olyan röpke idő, hogy szinte észre sem lehet venni... Vagy mégis?- Az 1998-ban újjáalapított Állam-és Jogtudományi Kar jogelődjének ere­dendően az 1831-ben alakult Kecske­méti Református Akadémiát tekinti. A Károli Gáspár Református Egyetem cél­ja az volt, hogy a nagy múltú református kollégiumok hagyományait folytatva, a lelkész képzés mellett, több tudomány- területen és több tudományágban foly­tasson egyetemi és főiskolai alapkép­zést. Kecskeméten az oktatói és egyéb körülményeket azonban realizálni nem lehetett, így az egyház budapesti egye­temi székhelyet választott. Hogy ez a székhely az állam-és jogtudományi kar esetében Újpest lett, ezt egyértelműen az újpesti városatyák pozitív hozzáállá­sa döntötte el annak a tárgyalássoro­zatnak a legvégén, amelyek Barátossy Jenő főtitkár úrral és Hegedűs Lóránt püspök úrral folytak. A térítésmentesen biztosított épület számunkra a jogász­képzés újraindítását jelentette, s ezt a mai napig óriási lehetőségként és különösen nagyra értékeljük. Ismere­tes, minden református egyházkerület­nek megvan a hittudományi képzése. Esetünkben a dunamelléki egyházkerü­let, amelyhez az állam-és jogtudomá­nyi kar, valamint a bölcsészettudomá­nyi kar integrálódott universitásszá. Ez egyedülálló, bölcs kezdeményezése volt a református világnak, s tegyük hozzá: egyben költséges vállalkozása is.- Az eltelt tíz évben a Viola utcában még egy épülettel egészült ki az egye­tem épülete, és a városrész más pontján is rátalálunk a cégtáblára...- Valóban, egy évtized ebben is fejlő­dést hozott. Jelenleg kétezer hallgatónk van, az eredetileg átadott épülettömböt hamar kinőttük. A szemközti ingatlant, az úgynevezett „B" épületet az intézetek, tanszékek házának nevezzük, átadásával arra nyílt lehetőségünk, hogy tovább ja­vítsunk az oktatás feltételein, az előadó­termek számát tudtuk növelni. A Nyár ut­cában újjávarázsoltuk és kollégiummá ala­kítottuk át a korábbi pedagógusszálló épületét. A kollégium gyönyörűlett, tradi­cionális hangulatában is tökéletes. Vége­zetül említem, hogy a Nyár utcában lévő Kisebbségek házának használatba adása folyamatban van. Itt elsősorban a tovább­képzéseket, másoddiplomás képzéseket tervezzük, valamint ide telepítjük több mint ötven számítógépes „állás" kialakí­tásával az informatikai könyvtárunkat.- Említette az imént, hogy kétezer hallgatójuk van, milyen képzés folyik a karon és van-e olyan szakterület, amely kiemelt jelentőséggel bir?- Az állam-és jogtudományi karon 160-as létszámmal alapoztuk eddig az évfolyamokat, már ami a nappali, 5 éves egyetemi képzést illeti. Emellett 200 fős levelező- és másoddiplomás évfolyamaink is vannak. Ez egy optimá­lis létszám, feltétlenül előnye a fakul­tásnak. Lényegesnek tartom, hogy a karon egységes állam-és jogtudományi képzés keretében a hagyományos bíró, ügyvéd, ügyész pályákra felkészítés mellett a közszektor igazgatási és a ver­senyszféra jogintézményei felé is nyi­tottunk olyan alternatív tárgyakkal, mint például szervezés, informatika, pénzügy, az adó-, költségvetési jog ok­tatásával, amelyek a modern állam szakigazgatás területeinek tudományos megalapozottságát biztosítják. Végül, de nem utolsó sorban lényegesnek tar­tom, hogy mivel a mobilitás biztosítása minden egyetem feladata, a másutt diplomázók átképzését az államigazga­tás és a jog szertágazó világára minél nagyobb számban segítsük.- Van-e visszajelzés a végzenek pá­lyafutásáról?- Igen, többféle módon is. A Károli Egyetem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen karrierirodát mű­ködtet, ahol szociológiai felmérésekkel is vizsgálják a végzettek munkába állá­sának tapasztalatait. Éppen a tízéves év­forduló kapcsán megsokasodtak a karra közvetlenül érkező visszajelzések, vég­zett diákjaink fele közvetlenül is kapcso­latban áll velünk. Amellett, hogy létre­hozták az öregdiákok egyesületét, el­mondásukból kitűnt: ügyvédbojtárként, hivatalnokként, a pénzügyi világ több területén, a közigazgatásban, - minisz­tériumi kabinetfőnökként is - egyaránt helyt állnak. Örvendetes tapasztalat, hogy munkájuk során tartják a kapcso­latot egymással, szakmailag biztos pon­tot jelent, ha egy-egy ügyben konzultál­hatnak egymással. Nem a mögöttes gon­dolatokat, egymás kijátszását, hanem éppen ellenkezőleg a stílust, az elegan­ciát, a segítőkészséget keresik és talál­ják meg a személyes kapcsolataikban, egymásban. Ez is a protestáns etika ré­sze, amikor az emberi kapcsolatokban nem a politikai hovatartozás dominál, hanem az erkölcsiség és a szakma.- Milyen jövője van az egyetemnek itt Újpesten, és várossal való kapcsolatukban?- Az egyetem újabb fakultás indítá­sát nem tervezi. Építkezni a meglévő alapokon fog a jogi kar a bölcsészettu­dományi - és a hittudományi karral együtt. Ha ez sikerül, akkor 5-10 év alatt egy nemzetközi campussá nőhet az egyetem. A fővárosi kerület, mint korábbi történeti város, nagyon sokat áldoz az egyetemre, ezért vissza is kell, hogy kapjon annak szellemi kisugárzá­sából. A közeli Németország példái is bizonyítják: a városok beengedték az egyetemet, majd „körbenőtték" és az egyetem integrálódott a városban. Erre találunk üdvözítő példát Újpesten is.- BANGHA KATALIN www.ujpest.hu 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom